Nagymamák, édesanyák, feleségek, bimbódzó lányaink, cserfes unokáink! Tiétek a köszöntés! Köszönet, hogy éltek, hogy szürke napjainkba ünnepi fényt hoztok, hogy adjátok gyengéd szeretettel, türelemmel – azzal hogy vagytok – az erőt, a hitet a vallomáshoz: az ÉLET szép! Az ünnepi virág, csók, elérzékenyülés lehet pillanatnyi jó érzés forrása. A tartós szeretet, a családi harmónia, az egyén belső békéje nem egy nap termése. A lényetekből fakadó nemesítő tűz eredménye. Férfiak: ne feledjük! Nemcsak a szebbik, hanem a kitartóbb, erősebb nem is ők: a NŐK! Michelangelo gyönyörű Piéta szobrán a keresztről levett Krisztust ölében tartva gyászolja anyja, Mária. S az anya a megkínzott fiúhoz képest tündöklő szépségű fiatal nő. Így igaz, Anyánk, életre hozónk, szoptatónk, a szeretetet, biztonságot adó, a mesélő, a betegségben fájdalmunkat enyhítő, a bátorító és óvó, titkaink tudója és megőrzője, botlásainkat derűvel viselő, szorogásainkat feloldó – ő az örök fiatalság. Az ember hite a szeretetben, a boldogság ígérete, a gyengéd feloldás. A gyermek, a jövendő bakfis és kamasz, a majdani felnőtt erkölcsi tartása, családszeretete, tettre készsége, a JÓRA, a SZÉPRE hajlandóság a TI titkotok! Amíg vagytok, s olyanok, mint: kacérok és hűségesek, pörlekedők és védelmezők, szeretők és gyengéd ápolók, gondtól gyötörtek és csillogó szeműek, szelídek és minket védő harcos oroszlánok, kiismerhetetlenek és biztos támaszok, addig nem borulhat be véglegesen az ég! Nehéz idők járnak. Megnő a súlya a szeretetnek, az egymásra figyelő, segítő bátorításnak. Kedveseink! Éljetek vele! Ez a jelen elviselésének, a holnap ígéretének záloga. Köszöntsön Benneteket virág, pohárpezsgő és nemcsak ünnephez kötődő, el nem múló szeretet! Azon tűnődöm, hogy a 8400.Infó.hu még mit ajándékozzon hölgyeinknek? Azt hiszem talán a legfontosabbat: egész évi biztonságot! Küzdésüknek, törődésüknek azt a jóleső ellenértékét, amit csak mi, férfiak adhatunk meg nekik. A mindennél többet érő tudatot, hogy áll mellettük valaki, akire minden ünnepen és hétköznapon számíthatnak! Tollár Sándor
