Német kormányalakítás – Martin Schulz: véget kell vetni a neoliberális szellemiségnek Európában

Véget kell vetni a megszorításokon alapuló politikának és a neoliberális szellemiségnek Európában, és ezt elérheti a Német Szociáldemokrata Párt (SPD), ha ismét kormányra lép a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Keresztényszociális Unió (CSU) szövetségével – jelentette ki Martin Schulz, az SPD elnöke vasárnap Bonnban a párt rendkívüli kongresszusán, amelyen eldöntik, hogy elkezdjék-e a hivatalos koalíciós tárgyalást a CDU/CSU-val.

A közös kormányzásról folytatott előzetes egyeztetés eredményeit összefoglaló megállapodás szakítás az eddigi német Európa-politikával, és kiállás az európai szolidaritás, a vállalatok méltányos adóztatása, a beruházások és a munkavállalói jogok erősítése mellett – emelte ki Martin Schulz.
Az SPD kormányra lépve elérheti, hogy a „közömbösség politikáját” felváltsa a fiatalkori munkanélküliség elleni küzdelem, és elérhet egy európai „szociális paktumot” is, amely a többi között tartalmazza az „európai minimálbérek” bevezetését és azt, hogy ugyanazért a munkáért egyenlő bér jár mindenkinek.
Az SPD a kormányzás felelősségét vállalva elérheti azt is, hogy a beruházások ösztönzésére kialakítsák a külön euróövezeti költségvetést, és felépítsék az európai valutaalapot, amely „a gyakorlatban valósítja meg a szolidaritást, és nem megszorításokról prédikál”.
Mindez „paradigmaváltást” jelent az Európa-politikában, amelyet azonban csak az SPD kormányra lépésével lehet megvalósítani – mondta a pártelnök, aki a hivatalos koalíciós tárgyalás elkezdése mellett érvelt beszédében.
Kiemelte, hogy a Frankfurter Allgemeine Zeitung című német konzervatív lap a CDU/CSU-val 2013-ban kezdett közös kormányzás folytatásáról szóló, előzetes egyeztetésen kötött megállapodásról azt írta, hogy az a Wolfgang Schäuble volt pénzügyminiszter nevével azonosított német Európa-politika végét jelenti. Ez azt jelzi, hogy „jó munkát végeztünk” az egyeztetésen – mondta az SPD elnöke.
Hangsúlyozta, hogy a bécsi, a prágai, a varsói és a budapesti kormány tevékenysége is jelzi, hogy „jobboldali hullám” indult Európában, amellyel dacolnia kell az SPD-nek, mert a párt a „bástya a jobboldal ellen”. Ezért Németországnak össze kell fognia Emmanuel Macron francia elnökkel az Európai Unió megerősítéséért, különben a hullám Párizst is elérheti, és megszerezheti a hatalmat a Nemzeti Front – figyelmeztetett Martin Schulz.
A bonni egynapos kongresszuson a 600 küldött szavazással dönt arról, hogy az előző héten kötött megállapodás alapján elkezdjék-e az újabb nagykoalíciós kormány megalakítására irányuló hivatalos koalíciós tárgyalást. Az SPD több tartományi szervezete, számos befolyásos politikusa és országos ifjúsági szervezete ellenzi a kormányzás folytatását, legfőbb érvük szerint a szociáldemokratáknak ellenzékbe kell vonulniuk, hogy a párt megújuljon és megerősödjék. A szavazás így várhatóan szoros eredményre vezet.
Martin Schulz hangsúlyozta, hogy a megújulás és a kormányzás nem zárja ki egymást, az SPD a kormányzati felelősség vállalása mellett is elérheti, hogy ismét „a modern társadalom motorja” legyen, és ellenzékben is kudarcot vallhat a megújulásban. Hozzátette: a párt a kormányzás folytatásával fordulatot hajtana végre a politizálás stílusában, így a többi között csak olyan kormány alakításába egyezne bele, amelyben a miniszterek fele nő.
A ciklus félidejében, a második év végén az SPD mérleget vonna, és a koalíciós megállapodás felülvizsgálatával ismét döntést hozna arról, hogy érdemes-e együtt dolgozni a CDU-CSU-val – emelte ki.
Aláhúzta, hogy az SPD a tavalyi szövetségi parlamenti (Bundestag-) választás után – amelyen a párt 20,5 százalékkal története legrosszabb eredményét érte el – ellenzékbe akart vonulni, de megváltozott a politikai helyzet, mert elbukott a CDU/CSU, a liberálisok (FDP) és a Zöldek közös kormányának terve. Az SPD ezután sem akart feltétlenül ismét kormányra lépni a CDU/CSU-val, hajlandó lett volna egy CDU/CSU-s kisebbségi kormányt támogatni, vagy a kormányzati együttműködést néhány területre korlátozó úgynevezett együttműködési koalícióra lépni, de az Angela Merkel kancellár vezette CDU és a Horst Seehofer bajor miniszterelnök vezette CSU csak a nagykoalícióról hajlandó tárgyalni. Így az SPD-nek csak két választása maradt: a hivatalos koalíciós tárgyalás, vagy az előrehozott választás, amely azonban „nem jó út” a szociáldemokratáknak – mondta a pártelnök.
Mint mondta, az előzetes egyeztetésen kötött megállapodásban ugyan nincsen kiemelt ügy, „zászlóshajó projekt”, amelyre az SPD felépíthetné a kormányzást, de gondoskodni tud arról, hogy a kisgyermekektől az idősekig minden segítségre szoruló embernek minden nap egy kicsit könnyebb, jobb legyen az élete.
A megállapodás egyebek között tartalmazza, hogy nagyszabású programot indítanak a 2,5 millió gyermeket sújtó gyermekszegénység felszámolására, az óvodától az egyetemig ingyenessé teszik a gyermekellátást és az oktatást, mintegy kétmilliárd euró (620 milliárd forint) plusz forrás révén kiterjesztik a szociálislakás-építési programot és stabilizálják a nyugdíjakat – sorolta.
Az egyeztetés legnehezebb témája a migráció volt, a megállapodás mégis egyértelmű kiállás a menedékjog, az alaptörvényben rögzített alapjogok és a genfi menekültügyi egyezmény mellett, és ha az SPD vállalja a kormányzati felelősséget, akkor Németország „visszatérhet a humanitárius nemzetközi jogon alapuló, emberséges menekültpolitikához” – mondta a pártelnök.
A megállapodásról „legendák” kezdtek terjedni, amelyekkel szemben az igazság az, hogy „a szociáldemokrata párttal semmi esetre sincs felső határ a menekültek számára” – emelte ki Martin Schulz.