Német kormányalakítás – Kiss J. László: Továbbra is bizonytalan, hogy létrejön-e egy újabb nagykoalíció

0

Bizonytalan, hogy létrejön-e egy újabb nagykoalíció Németországban – értékelte a koalíciós pártok közötti egyeztetések utáni helyzetet az MTI-nek hétfőn Kiss. J. László, a Corvinus Egyetem tanára. A szakértő szerint a nagykoalíció lehetősége továbbra is erősen megosztja a szociáldemokrata pártot.

Miközben Angela Merkel kancellár, a kereszténydemokrata CDU vezetője a puhatolódzó tárgyalásokon elért eredményeket “klasszikus kompromisszumnak” nevezte, Martin Schulz SPD-elnök pedig kiemelkedő eredményekről beszélt, a szociáldemokrata pártbázis részéről inkább a kritikus hangoktól volt hangos a média.
A nagykoalíció elutasítóinak táborában élen állnak az SPD ifjúsági szervezeteinek a tagjai, a jusók, akiknek vezetője országos ellenkampányt kezdett. Az SPD szász-anhalti szervezete pedig – ha csak egyetlen szavazati többséggel is – elutasította a nagykoaliciót. A szociáldemokraták legnagyobb, észak-rajna vesztfáliai szervezetében is inkább a csalódottság uralkodó. Ennek nagy a jelentősége, mivel az SPD küszöbönálló, mintegy 600 delegátus részvételével lezajló pártkongresszusán az észak-rajnai vesztfáliai szervezetnek van a legnagyobb, 144 főt számláló delegációja.
Az SPD vasárnapi bonni rendkívüli pártkongresszusán a tét annak eldöntése, többségben vannak-e azok, akik ellenzik, hogy a puhatolódzó tárgyalások eredményei alapján felhatalmazást adjanak az immár harmadik nagykoalíciós kormányzásra és ezzel az azt lehetővé tevő formális koalíciós tárgyalások megindulására.
Az ellenérvek egy irányba mutatnak. A pártban számosan arra utalnak, hogy a tavaly szeptemberi parlamenti választások eredménye egyértelműen a nagykoalíció leváltása melletti “népszavazás” volt és a “vesztesek” megújítandó nagykoalíciója különösen az SPD esetében hitelességi kérdéseket vet fel. Martin Schulz pártja ugyanis a kategorikus nemtől jutott el az ellenkező álláspontig.
Az ellenérveket megfogalmazók egy másik csoportja azt hangsúlyozza, hogy az SPD-nek a puhatolódzó tárgyalások során egy sor kérdésben nem sikerült megvalósítania céljait. Elég csupán utalni a kétosztályos – állami és magán – egészségbiztosítási rendszer egységesítésére, az oltalmazotti státuszú menekültek családegyesítésére és az úgynevezett atipikus munkaszerződések megszüntetésére, nem kevésbé a szegények és a gazdagok közötti különbségek mérséklésére irányuló szociáldemokrata célkitűzésekre.
Többek szerint meg kellene akadályozni azt is, hogy az ellenzék vezetése – annak minden parlamenti előnyével – a legerősebb ellenzéki párt, a radikális jobboldali, bevándorlás ellenes Alternatíva Németországnak” (AfD) kezébe kerüljön.
A puhatolódzó tárgyalásokon az érintett felek arról egyeztettek, hogy megvan-e a formális koalíciós tárgyalások megkezdéséhez szükséges közös álláspontok “kritikus tömege”. A tulajdonképpeni formális koalíciós tárgyalások feladata az egyes kérdésterületek részletező finomhangolása lesz.
Csak ezt követően lehet pontos mérleget vonni arról, hogy mennyiben sikerült a CDU/CSU-nak és az SPD-nek a koalíciós kormányprogramban érvényesíteni saját álláspontját. A puhatolódzó tárgyalások után jól látható, hogy a konzervatív pártoknak sikerült elsősorban a gazdagok megadóztatását célzó adóemelést megakadályozni, továbbá a bevándorlás , illetve a családegyesítés programját érdekeiknek megfelelően határok között tartani. A tárgyaló felek az évi bevándorlást évi 180-220 ezer és a családegyesítést évi 12 ezer főben korlátozták. Emellett a programba bekerült, hogy Németország az Európai Uniónak megnövelt pénzügyi támogatást nyújt annak érdekében, hogy megfelelhessen feladatainak, ám a Martin Schulz által szorgalmazott európai szövetségi állam 2025-re előirányzott programja nem került a közös elképzelések közé.
Az SPD hétvégi bonni rendkívüli pártkongresszusán ugyanakkor Schulznak lehetősége nyílik arra, hogy a tárgyalások néhány olyan “trófeáját” a delegátusok elé tárja, mint a bevándorlási törvény, a munkaadókat és a munkavállalókat egyenlő hányadban terhelő paritásos egészségügyi hozzájárulás, az oktatás korszerűsítése és az iskolák szanálása érdekében az állam és tartományok közötti kooperációs tilalom megszüntetése, valamint az ingyenes napközis ellátás és a nyugdíjszint 48 százalékos szinten történő megőrzése 2025-ig. Ugyanakkor a tárgyaló felek konszenzusát tükrözte annak a programnak a megfogalmazása, hogy 2020 helyett csak 2030-ban kerülhetne sor a szén-dioxid kibocsátásának az 1990. évi értékhez képest 40 százalékkal történő csökkentésére és ezzel a párizsi klímacélok megvalósítására. A közös akaratot jelezte a családi pótlék havi 25 euróval történő növelése, valamint 15 ezer további rendőr szolgálatba állítása.
A szakértő szerint nem valószínű, hogy az SPD bonni kongresszusán a párt többsége szembefordulna a puhatolódzó tárgyalások eredményeként megszületett 28 oldalas nagykoalíciós programmal. A formális koalíciós tárgyalások esetében azonban visszatérhetnek azok a feszültségek, amelyeket a puhatolódzó tárgyalásokon megszületett program kevéssé egyértelmű megfogalmazásai elfednek.
Ha az SPD kongresszusán leszavaznák a megállapodást, akkor Martin Schulznak le kellene mondania, de Angela Merkel CDU- és Horst Seehofer CSU-elnök pozíciója is megrendülne. Ez pedig súlyos válsághoz vezethet, ami felgyorsítaná a politikai nemzedékváltás folyamatát.
Ha nem jönne létre a nagykoalíció, feltételezhető, hogy Frank-Walter Steinmeier szövetségi elnök a parlamenti választások újbóli kiírását csakis egy ultima ratio lehetőségnek tekintené. A kisebbségi kormány opciója Németország centrális szerepe miatt nem tekinthető valódi alternatívának. Ily módon lehetőségként újra felmerülhet egy négypárti, úgynevezett Jamaika-koalició lehetősége, adott esetben Angela Merkel nélkül is.

 

Töltsön be több kapcsolódó cikket
Még több betöltés Külföld

Ezt már olvasta?

Navalnij – Lavrov tükörválaszt ígért az európai szankciókra

Oroszország tükörválaszt ad majd az ellene a Navalnij-ügy miatt bevezetendő nemzetközi sza…