MSZP-Párbeszéd: a kormányoldal „rabszolgatörvényt” terjesztett be

„Rabszolgatörvénynek” nevezte az MSZP frakcióvezető-helyettese a munka törvénykönyvének munkaidő-szervezéssel összefüggő módosítását, a Párbeszéd országgyűlési képviselője pedig úgy fogalmazott: egyértelművé vált, hogy a Fidesz a német ipart szolgálja ki és nem a magyar munkavállalók érdekeit.

Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) hétfői sajtótájékoztatóján arra várt választ: mely cégek lobbiztak a túlórakeret növeléséért, amelynek elfogadását 2017-ben egyszer már sikerült megakadályozni. Véletlen-e, hogy éppen Kósa Lajos (Fidesz) nyújtja be a javaslatot azután, hogy kiderült, az egykor általa vezetett városba, Debrecenben költözik a BMW-gyár?
„Kósa Lajos mennyi pénzt kapott ezért?” – sorolta kérdéseit, és kifogásolta, hogy a vállalkozásfejlesztési bizottság ülésén sem az említett fideszes képviselő, sem frakciótársa, a javaslatot szintén jegyző Szatmáry Kristóf nem jelent meg, hogy válaszoljon a kérdésekre.
A kormány a családok évéről kommunikál – emlékeztetett -, és a kabinet arra vár választ az emberektől, hogy egy gyermeknek joga van-e az édesanyjához és az édesapjához, miközben a vitatott javaslat szerinte elveszi a gyermekektől a szüleiket.
Tordai Bence (Párbeszéd) a tájékoztatón kijelentette: 2012 óta folyamatosan rontják a magyar munkavállalók jogait, a szakszervezetek alkupozícióját. „Az 1 százalék érdekeit képviselik a 99 százalékkal szemben” – fogalmazott.
Eközben az elmúlt öt évben az évenkénti munkahelyi balesetek száma 17 ezerről 23 ezerre emelkedett, romlanak a munkakörülmények, a dolgozókat egyre inkább kizsigerelik, az emberek egyre fáradtabbak, betegebbek. Minderre pedig az a válasz, hogy a 250 órás túlmunkaidő keretet 400-ra emelik – sérelmezte.
Hangsúlyozta: a „rabszolgatörvényt” vissza kell vonni, és inkább csökkenteni kellene a munkaidőt.

Szijjártó: rendkívül fontos Észak-Rajna-Vesztfália és Magyarország gazdasági együttműködése

Észak-Rajna-Vesztfália és Magyarország gazdasági, kereskedelmi együttműködése alapvetően határozza meg a magyar gazdaság jövőbeni növekedési pályáját – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Düsseldorfban újságíróknak.

A tárcavezető kifejtette: mára Észak-Rajna-Vesztfália lett az a német tartomány, ahonnan a legtöbb vállalati beruházás érkezik Magyarországra, az itteni vállalatok Magyarországon 49 ezer embernek adnak munkát, és éves szinten több mint 11 milliárd eurónyi forgalmat bonyolítanak le. Ráadásul ebbe a tartományba érkezik a harmadik legtöbb magyar kivitel a német tartományok közül – mutatott rá.
Közölte: nagyon fontos, hogy a Magyarországon beruházó észak-rajna-vesztfáliai cégek egyértelműen kedvezően fogadták a magyar kormány azon törvénymódosító javaslatait, amelyek tovább növelik az ország versenyképességét, és a korábban kihívásként emlegetett munkaerőpiaci helyzeten javítanak. Vagyis a rendkívül alacsony munkanélküliségből adódó kihívások miatt az itteni vállalatok már régóta kérték, hogy biztosítsák nekik: megnövekedett beruházásaikhoz a szükséges munkaerő rendelkezésre fog állni – magyarázta.
Megjegyezte: a magyar munkaerőpiacot még versenyképesebbé tevő szabályozási javaslatokkal a német cégek beruházási kedvét Magyarországon fenn lehet tartani.
Szijjártó Péter elmondta: az észak-rajna-vesztfáliai vállalatok alapvetően a magyar autóipar megújításában vesznek részt, és örömmel hozzák Magyarországra azokat a beruházásaikat, amelyek már az innovatív autóipari korszakhoz tartoznak. Ezek a beruházások azért fontosak a magyar gazdaságnak, mert a magyar autóipar már a 28 százalékát adja a teljes feldolgozóipari kibocsátásnak, és a magyar autóipar jövőbeni versenyképessége nagyban függ attól, hogy a modern beruházások milyen mértékben érkeznek Magyarországra – vélekedett a miniszter.