Fejleszteni kell az emberek egészségtudatosságát, mert a megfelelő „egészségműveltség” egyértelműen nemzetgazdasági eredménnyel jár – erről az Emberi Erőforrások Minisztériumának miniszteri biztosa beszélt egy csütörtöki budapesti konferencián. Betlehem József előadásában azt mondta, a nem megfelelő egyéni egészségtudatosság, -megelőzés szorosan összefügg az ellátórendszerrel, hiszen nem mindegy, hogy az egyén saját egészségét hogyan értékeli, felméri-e, hogy mikor kell valóban orvoshoz fordulni, vagy hogyan lehet bizonyos betegségeket megelőzni. Egyre több tanulmány bizonyítja, hogy alacsony egészségműveltség mellett az emberek többször fordulnak orvoshoz, kevesebb szűrővizsgálaton vesznek részt, és ezek kihatnak az egészségügyre fordított költségekre is. A Századvég Gazdaságkutató Zrt. témában rendezett konferenciáján a miniszteri biztos jelezte, Magyarország a következő években demográfiai kihívással fog szembe nézni, nőni fog a 65 év felettiek aránya, és a társadalombiztosítás kimutatásai szerint a 65 év felettiek veszik leginkább igénybe az egészségügyi ellátást, a legtöbb kiadás ezen korosztály gyógyítására fizetik ki. Betlehem József szerint ahhoz, hogy hatékonyabbá váljon az egészségügyi ellátás, az ágazaton belüli kompetenciákat meg kell változtatni, és lehetőség szerint ki kell használni a felsőfokú ápolók tudását a különböző ellátások során. Azokban az országokban, ahol már ez a rendszer működik, jobb lett a hatékonyság és nőtt az ellátással szemben támasztott betegelégedettség is – emelte ki. Princzinger Péter, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) általános vezérigazgató-helyettese egyebek között arról beszélt, hogy tavaly 11 millió külföldi és belföldi vendég 28 millió vendégéjszakát töltött el Magyarországon, ami 6-7 százalékos bővülés az előző évhez képest. Ez a 11 millió vendég nagyjából 240 milliárd forintot költött el a kereskedelmi szálláshelyeken, ami 11 százalékos az előző év adatához képest – tette hozzá. Az egészségturizmust tekintve Princzinger Péter elmondta, hogy a Magyarországra érkező külföldi turisták 13 százaléka elsődlegesen az egészségturizmus miatt jön, a magyarországi fürdők évente 40 millió vendéget fogadnak, és bevételük 144 milliárd forint körül mozog. A vezérigazgató-helyettes elmondta azt is, hogy a világ vezető „fürdővárosai” közötti rangsorban Magyarország a 8. helyet foglalja el. Mint mondta, 2016-ban 6,6 millió gyógykezelés történt, 5,9 milliárd forint bevételt hozva a gyógyfürdőknek. A Széchenyi pihenőkártya felhasználási adatait ismertetve elmondta, a kártya bevezetése óta 337 milliárd forint fordult meg a belföldi turizmusban, tavaly a munkáltatók 100 milliárd forintot töltöttek fel a kártyákra, amelyből a tényleges költés 95 milliárd forint volt. Princzinger Péter összességében azt mondta, a gyógy- és egészségturizmus jól működik Magyarországon, azonban potenciál még rejlik ebben az ágazatban is. Mint mondta, a kormányzati elvárás az, hogy két-három éven belül a turizmus a mai 10 százalékos mértékhez képest 15-16 százalékkal vegye ki részét a GDP-ből. A vezérigazgató-helyettes szerint a jó eredmények ellenére a turizmus „mélyrétegeiben” strukturális problémák vannak, amelyek részben infrastrukturális, marketing és humánerőforrás gondok. „Ezekben van még teendő” – fogalmazott. Bagdy Emőke klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta előadásában kifejtette, hogy a magyar egészségszemlélet a egészség-betegség kettősségében gondolkodik. Az új egészségpszichológiai irányzatok szerint meg kell tanítani az embereknek a stresszkezelést és ezt a tanítást, tanulást már kisgyermekkorban el lehet kezdeni. „Egészségben kellene gondolkodni, hiszen nagyon sok egészségerő-potenciál van az emberekben” – fogalmazott. Az egészséget leszűkített értelemben használjuk, ahelyett, hogy az életminőséget vizsgálnánk, amibe beletartoznak a szociális körülmények, vagy éppen a jó családi és párkapcsolati héttér – fejtette ki. Mint mondta, több kutatás is arra jutott, ha megvannak az egyén „szeretetkapcsolatai” akkor egészségesek lesznek. A szakember szerint riasztó a testünkkel kapcsolatos tudatlanság is, és meg kellene tanulni azokat stresszkezelő gyakorlatokat, amelyek a biológiai egészséget védik. „Itt van egy szakma, ami ebben segít, azonban a pszichológusok nem kellenek az egészségügynek” – mondta Bagdy Emőke, jelezve, a 13 500 pszichológusból 280-an vannak állásban. Úgy fogalmazott, hogy még mindig az a általános hiedelem az emberekben, hogy a pszichológus „dilidoki”, és kiemelte azt is, még mindig nincs megkülönböztetve a magasan képzett szakember a kóklerektől.
