Az ember számára a legnagyobb adomány az önálló akarat. Az a képesség, hogy választhat a követhető utak közül. Ezért az embert az minősíti, hogyan él az adománnyal. Az eredmény: boldogság vagy boldogtalanság, értelem vagy értelmetlenség, békesség vagy békétlenség. Az ember nemcsak saját életéről dönt, hanem másokéról is. Erről szól a családok, a közösségek, a társadalmak története. Ezen áll a világ, megannyi ember, ki jó, vagy rossz döntései. A Pünkösd jelentősége az, hogy Jézus mennybemenetelét követően a tanítványok immáron nem rejtőzködtek tovább, hanem elkezdték terjeszteni a tanítást az emberek között. Ez lehet a jelentése a különféle nyelvek jelentésének is: a tanítás, az evangélium a Szentlélek segítségével bárki számára átadható, megérhető. A keresztény tanítás tehát az egész emberiség számára elérhetővé válik, ezért tekintik az első keresztény Pünkösdöt az egyház születésnapjának. A Pünkösd kezdetben mezei ünnep, később az egyiptomi kivonulás után kötött szövetség emléknapja, majd a lélek ünnepe, amely Újszövetséget alapított. A Szentlélek, a Szentháromság harmadik személye. Őt küldi az emberhez az Atya és a Fiú. Az írás szerint Húsvét után ötven nappal Jeruzsálemben egybegyűlteket eltöltötte a Szentlélek, és mindenki saját nyelvén értette, amit mások beszélnek. Jézus szavaival: mikor leszáll rátok a Szentlélek, erőt nyertek, és tanúim lesztek Jeruzsálemben, meg egész Júdeában és Szamáriában, sőt egészen a Föld végső határáig. A hagyomány szerint a jeruzsálemi keresztény ősgyülekezet Pünkösd napján a Szentlélek eljövetele nyomán alakult meg. Majd követte megszámlálhatatlan mind a mai napig. A Pünkösd a bábeli megosztottság ellentéte, esély arra, hogy az ember megértse a másikat és megtegye vele, vagy feléje az első lépéseket. Az ünnep tükröt tart az ember elé, melyek az igazi szándékai másokkal: őket legyőzni, vagy tisztességes célokat követve velük együtt élni. Aki hivatkozik a tanításra, sem közösségben, sem közéletben nem kerülheti meg a választ. Lehet választani a követhető utak közül, aki számára a Pünkösd nem a vállalható léthez szükséges egységet jelenti, vajon számon tarthatja-e tiszta lelkiismerettel ezt a napot? Aki az egyik embert mindenáron meg akarja különböztetni a másiktól, és a megkülönböztetettet mindennap gúnyolja, fenyegeti, magáénak mondhatja-e ezt az ünnepet? Mit jelenthetnek számára Pál apostol szavai, amely szerint a Szentlélek gyümölcse: a szeretet, öröm, békesség, türelem, kedvesség, jóság, hűség, szelídség, önmegtartóztatás! Tollár Sándor
