Legfőbb Ügyészség: egyre aktívabb Magyarország az Eurojustban

Egyre aktívabb tagja Magyarország az Európai Unió tagállamai közötti büntető igazságügyi együttműködés szervének, az Eurojustnak; idén már 75 ügyben kezdeményezte, hogy a szervezet foglalkozzon konkrét esetekkel, míg tavaly ez a szám egész évben 102 volt – közölte Venczl László főosztályvezető-helyettes ügyész, a szervezet magyar tagja a Legfőbb Ügyészség pénteki háttérbeszélgetésén, Budapesten.

A 2002-ben alapított Eurojustnak Magyarország 2004 óta tagja. A szervezet célja, hogy elősegítse a bűnügyi igazságügyi együttműködést a tagállami hatóságok között a súlyos, határokon átnyúló bűncselekményekkel, például a szervezett bűnözéssel, a terrorizmussal kapcsolatos eljárásokban, ugyanakkor harmadik államokkal is együttműködik.
Az Eurojustban Magyarország az ügyészségi szervezettel képviselteti magát, magyar tagja a legfőbb ügyész által kinevezett ügyész. Venczl László ismertetése szerint amellett, hogy Magyarország a múlt évben 102 ügyben volt kezdeményező fél, más országok 109 ügyben keresték meg.
A szervezet támogatja közös nyomozócsoportok felállítását is, Venczl László szerint a magyar tagság egyik fontos hozadéka éppen ez. Hozzátette: ez a forma a hagyományos jogsegélykapcsolatoknál gyorsabb, rugalmasabb.
Az Eurojust keretében először 2011-ben vettek részt magyar ügyészek közös nyomozócsoport munkájában az úgynevezett futballbundabotrány ügyében, eddig összesen 17 nyomozócsoport munkájában működtek közre. A legtöbb ilyet, hét nyomozócsoportot emberkereskedelem miatt hívták életre, a listán második helyen az embercsempészet szerepel, de olyan nagy horderejű ügyekben is volt már példa az együttműködésre, amelyek kábítószer-kereskedelemre, költségvetési csalásra, vesztegetésre, gyermekpornográfiára irányultak.
A magyar részvételű közös nyomozócsoportok által vizsgált esetekben eddig kilenc esetben emeltek vádat, nyolc ügyben még folyamatban van a nyomozás.
Az ügyészség által részletesen is ismertetett konkrét esetek közül az emberkereskedelem miatt felállított nyomozócsoportok elsősorban olyan ügyekben jöttek létre, amelyekben az elkövetők szexuális kizsákmányolás, illetve prostitúció céljából utaztattak külföldre magyar nőket.
Az egyik csoport egy Angliában működő szervezethez köthető, a még 2013-ban elfogott öt vádlottra végül összesen 36 év szabadságvesztést róttak ki. Egy másik ügyben Hollandiába, illetve Belgiumba utaztattak nőket, ebben az esetben Hollandiában még folyamatban van a büntetőeljárás.
Szintén prostitúcióval függ össze az az emberkereskedelmi ügy, amelyben pénteken emelt vádat a Csongrád Megyei Főügyészség. Ebben az ügyben elsősorban Franciaországba utaztattak nőket, hogy ott prostitúcióra kényszerítsék őket.