Krónika – A Kúria 2016-os beszámolója

A logisztika napjáról emlékeztek meg az Országgyűlésben csütörtökön, majd a Kúria elnöke számolt be a legfelsőbb bíróság 2016-os tevékenységéről.

     Megemlékezés a logisztika napjáról

Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke elmondta, 2012-ben a meghatározó magyar gazdasági társaságok, az egyetemek és kutatóintézetek csatlakoztak a Német Logisztikai Társaság kezdeményezéséhez a logisztika napja programsorozathoz, amelynek célja, hogy megismertesse a szakma kulisszatitkait. Úgy fogalmazott, a napjainkban a kereskedelemben megjelenő termékek a világ különböző pontjain készülnek, azoknak alkatrészekből való összeszerelése, szállítása, raktározása és a teljes folyamat szervezése mára önálló tudományággá vált. A logisztika a gazdaság versenyképességének biztosításában meghatározó – tette hozzá.
Kitért arra, hogy az elmúlt napokban Li Ko-Csiang kínai miniszterelnök 16 kelet- és közép-európai országgal egyeztetett az együttműködéséről Budapesten. A helyszín megválasztása is jelzi, hogy valóra válhat a keleti nyitás egyik legfontosabb célkitűzése: az európai piacokra törekvő ázsiai nagyvállalatok Magyarországot válasszák hídfőállásuknak – hangoztatta.
Szólt arról is, hogy a logisztika a magyar GDP-hez 2000 milliárd forinttal járul hozzá és a fejlődés lehetősége még óriási.

    A Kúria 2016-os beszámolója

    Darák Péter: aktív és kezdeményező szerepet kell vállalnia a Kúriának

A Kúria 2016-os tevékenységéről szóló beszámolót ismertetve Darák Péter, a Kúria elnöke azt mondta, 2016-ban a korábbi évekhez képest újdonság volt a konzultációs testületek létrehozása. Ezek – a Kúria értékelése szerint – eredményesen járultak hozzá ahhoz, hogy a vitatott jogi kérdések megnyugtatóan rendeződhessenek – tette hozzá.
Elmondta, a Kúria továbbra sem elégedhet meg a hagyományos, törvény által biztosított jogegységesítő aktusok bizonyos időközönkénti kibocsátásával, hanem aktív és kezdeményező szerepet kell vállalnia olyan kötetlen fórumok kialakításában, amelynek keretében megismerhetik az ország különböző pontjain ítélkező bírák problémáit, végső sorban az állampolgárokat foglalkoztató gyakorlati problémákat.
A beszámoló elfogadását kérve Darák Péter kulcskérdésnek nevezte, hogy a Kúria miként járulhat hozzá a jogbiztonsághoz. Ennek érdekében – folytatta – a lett, a litván és a spanyol legfelsőbb bírósággal közösen vizsgálták meg az egyes felsőbb bíróságok működésében mutatkozó sajátosságokat.
Hozzátette: a közös jelentés a Kúria munkaszervezetéből újdonságként emelte ki a gyakornoki programot, a főtanácsadói kart, valamint a joggyakorlat-elemzés eredményeit, az előzetes döntéshozatali eljárásra irányuló kezdeményezések rendszeres közzétételét, vagy azt, hogy a belső munka kérdéseit folyamatosan frissített szabályzatok rendezik.
Elmondta, a Kúria is – hasonlóan a többi európai felsőbb bírósághoz – objektív, előre meghatározott kritériumok alapján osztja el az ügyeket a bírák között.
Darák Péter a jelentősebb 2016-os joggyakorlat-elemzések közé sorolta az új polgári törvénykönyv rendelkezéseivel összefüggésben a vezető tisztségviselők hitelezőkkel szembeni felelősségét, a társasházi jogvitákkal kapcsolatos ítélkezési gyakorlatot, az előzetes letartóztatás elrendelésének és fenntartásának gyakorlatát, az alaptörvény követelményeinek érvényesülését, illetve a munkaügyi ítélkezés területén az egyenlő bánásmódot és a joggal való visszaélést.
Megjegyezte, tavaly a Kúria kiemelkedően magas számú, öt jogegységi határozatot hozott és nyolc kollégiumi véleményt alkotott.
A Kúria elnöke fontosnak tartotta, hogy az Országos Bírósági Hivatal egyetértésben 2015-ben hozták létre azt a konzultációs testületet, amely a civil szervezetek nyilvántartásával kapcsolatos bírói gyakorlat egységesítését tűzte ki célul. Szerinte ez a testület jelentősen hozzájárult a panaszok csökkenéséhez.
Elmondta, hogy befejeződött a főtanácsadói rendszer kiépítése, 14 ifjú jogtudós segíti a Kúria tanácsainak munkáját.
Darák Péter jelentős momentumként beszélt a 2016-os évből az új eljárás kódexek kodifikációjában való részvételről.
Szólt a fontosabb jogegységi döntésekről, a kölcsönszerződések tárgyának és a törlesztőrészleteknek a meghatározásával kapcsolatban hozottról, valamint arról, hogy korszerűbb álláspontot alakítottak ki a végrendeleti tanúk aláírásával kapcsolatban.
A menekültügyi szabályozás 2016-os változása miatt úgy döntöttek, hogy 2012-es kollégiumi véleményt nem tartják fent, hanem lehetőséget adnak a bírói gyakorlat szabad kialakítására – mondta.
Beszámolt arról, hogy a közigazgatási kollégium hosszú idő után döntött az áfalevonási jogról. Hozzátette: azt is megállapították, nem csak a kisebbséghez, hanem a többséghez tartozó egyének lehetnek gyűlölet motiválta támadások sértettjei.
Az önkormányzati rendeletekkel kapcsolatban elmondta, az üzletek éjszakai nyitva tartása esetén a helyi önkormányzatok figyelembe vehetik az ottlakók pihenéshez, egészséges környezethez való jogát, valamint hozhatnak helyi zajvédelmi szabályokat, akár alkalmi rendezvényekre is.
Darák Péter a 2017-es szakmai célok között említette az új jogintézmények, például a reintegrációs őrizet és a jegyzői birtokvédelem vizsgálatát.
Jelezte, végéhez közeledik a választási és népszavazási eljárásokkal kapcsolatos gyakorlat áttekintése. Fontosnak nevezte, hogy idén fel kell készülniük az új eljárási kódexek alkalmazására.

A Fidesz, a KDNP és az MSZP vezérszónoka is támogatta a Kúria 2016-os tevékenységéről szóló beszámolót az Országgyűlés csütörtöki ülésén, míg a Jobbik a devizahitelesek ügyében hozott döntések miatt azt jelezte, tartózkodni fog a szavazáson.

Igazságügyi bizottság: megvalósultak a Kúria 2016-os célkitűzései

Vejkey Imre, az igazságügyi bizottság KDNP-s elnöke elmondta: a testület november végén megtárgyalta és az Országgyűlésnek elfogadásra ajánlotta a Kúria beszámolóját 9 igen és egy tartózkodó szavazat mellett. Hangsúlyozta: a Kúria 2016-os szakmai célkitűzései, úgy mint, az egységes és magas színvonalú ítélkezési gyakorlat biztosítása, az új jogegységi eszközökben rejlő lehetőségek kiaknázása, az egyedi ügyekben folytatott ítélkezés időszerűségének javítása, a Kúria határozatainak közérthetőbbé tétele és a jogalkotás előkészítésének támogatása, mind megvalósultak.

    Fidesz: a Kúria tevékenysége hozzájárult az igazságszolgáltatásba vetett bizalom erősödéséhez

Vas Imre, a Fidesz vezérszónoka közölte: a Kúria beszámolójának elfogadását a Fidesz támogatja, véleményük szerint a Kúria tevékenysége eleget tett az össztársadalmi elvárásoknak, magas színvonalon, hatékonyan végzi feladatait, hozzájárulva a társadalom igazságszolgáltatásba vetett bizalmának erősödéséhez.
Fontosnak tartotta, hogy a Kúria elnöke az igazságügyi bizottság ülésén ismertette a nagy társadalmi érdekélődésre számot tartó ügyelosztás rendszerét, és kifejtette, hogy az automatikus ügyelosztási rendszer működése megfelel alaptörvényben rögzített bíróhoz való jog elvének.
Kiemelte, hogy a Kúria a magas színvonalú egységes ítélkezés és a jogalkalmazási problémák feltárása érdekében tíz vizsgálati tárgykörben joggyakorlat elemző csoportot állított fel, a közbeszerzések, a felszámolási eljárások és a devizakölcsön-szerződésekkel kapcsolatos ügyekben pedig konzultatív testület alakult. Fontosnak tartotta a főtanácsadói rendszer kiépítését és a gyakornoki program megvalósulását a Kúrián, illetve kiemelte, hogy 2016-ban is folytatta eredményes munkáját új ptk. alkalmazásával kapcsolatban az elnöki tanácsadó testület.

    MSZP: köszönet a bírók munkájáért!

Bárándy Gergely, az MSZP vezérszónoka azt mondta: az MSZP számára elfogadható, támogatható a Kúria beszámolója. A képviselő megköszönte azoknak a bíráknak a munkáját, akik a jelenlegi ügyterhek mellett tisztességesen, lelkiismeretesen végzik a munkájukat, és akik függetlenségükkel „a jogállamiság utolsó tanúhegyévé” tették a magyar bíróságot.
Megfontolandónak tartotta, hogy kicsit nagyobb nyitottság legyen a Kúria részéről az Országgyűlés irányába. Szerinte a minőségi jogalkotás érdekében szerencsés lenne, ha a Kúria véleménye közvetlenül eljutna az Országgyűléshez és a kormányhoz is, mert sok esetben a kormány nem osztja meg a Kúria véleményét a parlamenttel.
A MSZP politikusa bocsánatkérést és elhatárolódást várt el a Fidesztől Budai Gyulának, az igazságügyi bizottság fideszes alelnökének szavai miatt, aki szerinte a teljes bírói kart „komcsizta le” a Kúria beszámolóját tárgyaló bizottsági ülésen. Jelezte:  pár szót vártak volna ebben a témában Darák Pétertől is, hiszen ez a megjegyzés kollégáit és az igaszolgáltatás függetlenségét is sérti.

    KDNP: a Kúria jelentősen hozzájárult a jogbiztonsághoz

Vejkey Imre, a KDNP vezérszónoka hangsúlyozta: a kereszténydemokraták szerint a Kúria 2016-ban is jelentősen hozzájárult a jogbiztonsághoz, a jog következetes, átlátható alkalmazásához, a mind teljesebb ítélkezési jogegységhez. Hozzátette:  utóbbihoz segítséget nyújtott a Kúria elnöke által kialakított joggyakorlat elemző csoport is.
Hangsúlyozta: a Kúriának fontos szerepe van az állampolgárok tájékoztatásában, az ítélkezési gyakorlat megismerhetőségében és közérthetőségében is. Előremutatónak tartotta a Kúria nemzetközi kapcsolatokkal és európai uniós joggal foglalkozó havi hírlevelét, amely az EU-s bíróságok munkájáról, a Kúria EU-s jogot érintő döntéseiről és emberi jogokkal kapcsolatos határozatokról is tájékoztatnak.
Az állampolgárok tájékoztatásával kapcsolatban pozitívnak tartotta, hogy a fontos döntések lényegre törő összefoglalása megjelenik a Kúria honlapján, a legfontosabbak angol nyelven is.
Közölte: a KDNP támogatja a Kúria beszámolójának elfogadását, mert az abban megfogalmazott szakmai célkitűzések mind kiválóan megvalósultak.

   A Jobbik a devizahiteles ügyekben kritizál 

Staudt Gábor, a Jobbik vezérszónoka devizahiteles ügyekben fogalmazott meg kritikát a Kúriával kapcsolatban, szerinte sok esetben az alsóbb bíróságok a devizaadósoknak adtak igazat, majd a Kúria olyan jogfejlesztő jogegységi döntéseket hozott, amelyekkel ezeket felülírta, vagyis „mintha beavatkozott volna a rendszerbe, hogy nehogy egy olyan döntés szülessen, (…) amely a kormány és a Bankszövetség megállapodásával ellentétes”.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy a beszámoló az új magyar gárda mozgalommal kapcsolatban ténybeli tévedést tartalmaz, mert ezt a szervezetet a dokumentummal ellentétben a bíróság nem oszlatta fel.
A Kúria 2016-os tevékenységéről szólva ugyanakkor pozitívnak tartotta a bíróságnak az adóhatósági gyakorlattal, a gyülekezési törvénnyel és a jogos védelemmel kapcsolatos döntését, illetve egyetértett a „tolvajüldöző” esetben hozott kúriai határozattal is.
Staudt Gábor megköszönte Darák Péter elnök, és a Kúrián dolgozó bírók munkáját, ugyanakkor jelezte: a beszámolóval kapcsolatos tartózkodó szavazatuk jórészt a devizás ügyeknek köszönhető.