Katalán népszavazás – Kiábrándultságról és a demokráciát ért hatalmas pusztításról ír a spanyol sajtó

Kiábrándultságról és a demokráciát ért hatalmas pusztításról ír a spanyol sajtó hétfőn, értékelve az előző napi katalán függetlenségi népszavazást, amely a rendőrök és a szavazók közötti összecsapásba torkollott.

A újságok címlapjaikon kivétel nélkül a szembenállásról, erőszakos eseményekről készült képekkel jelentek meg.
„Kiábrándultság. Nem hisszük, hogy lenne megfelelőbb szó a katalán társadalom nagyobb része lelkiállapotának leírására ezekben a percekben” – fogalmazott szerkesztőségi véleménycikkében a La Vanguardia című katalán országos napilap, amely szerint „nehezen kitörölhető” nyomot fognak hagyni a feszültséggel teli – a világot bejáró – jelenetek.
Az újság úgy vélte: a katalán vezetőknek soha nem kellett volna erőltetni az egyoldalú utat, a spanyol kormánynak viszont erőltetni kellett volna a párbeszédet, amely lehetővé tette volna az új konszenzust Katalóniával. „Tegnap nem volt méltó referendum Katalóniában, és ezt el kellett volna ismerniük a függetlenségi pártoknak” – írta, hangsúlyozva, hogy erős szakadást lát a katalán társadalomban, amely nagyon mély, a helyzet pedig nagyon súlyos.
A La Vanguardia megállapította: senki sem lehet büszke, nem döngetheti a mellét, és nem beszélhet elégedetten, és senki nem lehet győztes. Majd azzal folytatta, hogy ugyanakkor nem lehet az önsajnálat csapdájában maradni, és azonnal el kell indulni a tárgyalás útján.
Az El País című baloldali napilap szerkesztőségi véleménycikkében azt írta: vasárnap hatalmas pusztítást okoztak a demokráciában, amit évekbe telik majd helyreállítani.
Főbűnösöknek nevezte a katalán elnököt és a katalán parlament elnökét, akik elindították a folyamatot, „ami a katalánokat szembeállítja egymással, és Katalóniát Spanyolország többi részével”.
A lap megállapítása szerint ugyanakkor semmi sem igazolhatja Mariano Rajoy „passzivitását és hozzá nem értését”. A spanyol kormányfőnek most már meg kell tennie, amit sosem akart: hozzá kell járulnia az alkotmány felülvizsgálatához, és el kell fogadnia a szövetségi alapelveket, mint az autonómiarendszer alapját. Tisztáznia kell: igazán akarja-e és készen áll-e cselekedni azért, hogy az országnak és 17 autonóm közösségének legyen „jövőprojektje”, demokráciában és békés együttélésben.
Az El País „különösen súlyosnak” tartja a katalán rendőrség magatartását, amely ha a számára kiadott parancs szerint előzetesen megakadályozza a szavazóhelyiségek kinyitását, és összegyűjti a szavazóurnákat, akkor ezt nem a spanyol hatóságoknak kellett volna elvégezniük, és „el lehetett volna kerülni számos sajnálatos jelenetet, ami körbejárta világot”.
Az újság megjegyzi emellett, hogy ezzel nem akarja felmenteni a többi biztonsági erőt a történtek miatt.
Az ABC című konzervatív napilap véleménycikkében hangsúlyozta: a képek durvasága nem homályosíthatja el a valóságot: nem volt Katalóniában semmi „ahhoz méltó”, amit referendumnak neveznek, mert illegális volt.
A lap szerint az események azt mutatták, hogy nem is népszavazást akartak tartani, hanem a katalán utcák elfoglalását kiprovokálni a katalán rendőrök „cinkosságával”, konfrontációt keresni az állammal és széttörni Katalóniát.
Mint a lap írta, a spanyol hatóságok fellépése szükséges volt a törvényes rend helyreállítása, az alkotmány elsőbbsége, és a bírói intézkedések teljesítése érdekében, mindemellett az eljárásukat is arányosnak véli.
Az ABC bírálta a katalán rendőrséget, amiért nem volt hajlandó lezárni a szavazóhelyiségeket, és a történtek miatti egyedüli politikai és törvényi felelősnek a katalán nacionalista vezetőket tartja.