Gondolatmorzsa Jó szándék Közzétett 2017-05-30 0 „A pokolba vezető út is jó szándékkal van kikövezve.” Még talán a nagymamámtól hallottam ezt egykor. Már sok idő eltelt azóta, de valahogy most mégis eszembe jutott ez a mondat, és egy kicsit elgondolkoztam rajta. Méghozzá azon, hogy pontosan kinek a pokláról is szólhat ez a megállapítás? A segítőéről vagy esetleg a segítettéről? Azt gondolom, hogy az utóbbi eshetőség a valószínűbb. A jó szándék épp oly csodákat tud művelni, mint amilyen mélységekbe taszíthat. Azt hiszem, hogy a két ellentét közti különbség a szándék irányultságától függ. Ha egy ember útját szeretnénk segíteni, hogy az a tökéletes ütemben kibontakozhasson, és ezáltal az említett személy a maximális mértékben „megélhesse” az életét, akkor a csoda létrehozása felé közelítünk. Ekkor csak igyekszünk megkönnyíteni az ehhez a folyamathoz szükséges feltételek megteremtését. Viszont amennyiben a jó szándék egy általunk, a másik személy számára kigondolt jobb élet kialakításához kíván segítő kezet nyújtani, akkor óriási hibát követhetünk el. Ha ez az ember nem áll kellően stabil talajon, akkor kibillenthetjük vele a saját ösvényéről, és az általunk jó szándékkal kikövezett útra terelhetjük. Bár ezt sikerként is elkönyvelhetnénk, csakhogy mi sohasem tudhatjuk azt, hogy egy másik embernek mi a jó. Azt mindenki csak saját maga érezheti. Így történhet meg, hogy a jó szándékunk egy olyan helyre vezet valakit, ami annyira idegen az ő világától, hogy szélsőséges esetben akár pokolként is megélheti. Ne akarjuk hát másokra a mi sémáinkat erőltetni, inkább jó szándékkal segítsünk abban, hogy teljes mértékben megélhessék a sajátjaikat! Bármilyen nehéz is ez olykor… KISS TIBOR Fotó: Molnár Gergely
