HÚSVÉTI NÉPSZOKÁSOK

Szép, ünnepi jó reggelt kívánunk. Reméljük, nem volt zsíros a tegnap esti sonka. Inkább az állás legyen zsíros, mint a sonka. Ez az óhaj éppúgy népszokás, mint az, hogy húsvét előtt szombat este sonkát eszünk. Tulajdonképpen nemcsak kedvesek, hanem hasznosak is ezek a népszokások. 

A húsvét egyébként is remek ünnep: stabil, s egyben változatos. A húsvétot esztendőről esztendőre máskor ünnepeljük. Mindazonáltal még sohasem fordult elő, hogy a húsvéthétfő vasárnapra esett volna, ami más fizetett ünnepekkel gyakran előfordul.

A húsvétot ki-ki a népszokásoknak, hagyományoknak megfelelően ünnepelheti. A sonkát húsvétkor tormával esszük. Ki tudná már, hogy ezt a csípős növényt őseink nem ízesítőül, hanem vakcinául használták? Az járta, hogy aki tormát eszik, az nyáron nyugodtan aludhat a szabad ég alatt; kígyó, béka nem mászik a szájába. Persze, aki ma eszik sonkát tormával, azért kígyót-békát kiabálhat… Végtére is régen is voltak emberek, akik arról beszéltek húsvétkor, hogy egész héten böjtöltek, pedig titokban degeszre tömték a hasukat.

A népszokások szerint a húsvéti sonkához főtt tojás is dukál. Húsvét ugyanis – a régi pogányok óta – a tavasz ünnepe, a termékenység ünnepe, a tojás pedig a termékenység jelképe. Az a kifejezés azonban, „hogy bent vagyunk a tojásban”, nem innen származik. Mindenesetre a szokások is nagy fejlődésen mentek át az évtizedek alatt. Ma már a tojást nemcsak főzik, hanem itatják is. A tojáslikőrön kívül isznak bort, sört, pálinkát, konyakot, vodkát. Ez is népszokás nálunk, amely azonban nemcsak húsvétra korlátozódik. Igaz, nem nagy dicsőség inni, de annál nagyobb dicsőség kigyógyulni belőle. Már működik nálunk a gyógyult alkoholisták klubja. A tagok rendszeresen összejönnek, s boldogan ünneplik egymást, hogy már nem szoktak részegen fetrengeni az utcán. A kezdeményezés kitűnő. A példa nyomán több ilyen klub alakítását javasoljuk. Rendszeres időközönként összegyűlhetnének például a volt betörők, akik szakítottak a bűnös élettel. A volt kikapós asszonyok, akik negyven éven felül, de még mindig nem későn visszatértek az erény útjára. Meg vagyon írva, hogy a legkedvesebb a megtért bárány. A bárány éppúgy húsvéti állat, mint a nyúl. Nem sikerült kikutatni ennek a húsvéti szokásnak az eredetét. Mert mit jelképez a nyúl? A gyávaságot. A gyávaságnak pedig nemigen van kultusza, legfeljebb gyakorlata…

Húsvétkor szokás meglocsolni a lányokat, az asszonyokat, nehogy elhervadjanak szegények. A lányok abban az időben hímes tojást készítettek, hogy ezzel váltsák meg a legényektől magukat, elkerüljék a hidegzuhanyt. A legények vigyáztak is a hímes tojásra, mint a hímes tojásra… Ez a kifejezés ebből az időből származik. Ma akadnak nők, akik nem tojást festenek, hanem magukat, s hímes tojásként kell velük bánni… Természetesen nem mindegy, hogy a hímes tojás kinek a számára, illetőleg a hölgy kihez készül. Persze, a hölgy nem gondol rá, hogy bármennyien meglocsolják is, egyszer el fog hervadni…

A népszokások elkorcsosulásának egyik bizonyítéka, hogy némely hölgy jobban örül a készpénznek, mint a locsolásnak. Általában a pénz egyre nagyobb szerepet játszik nemcsak az életben, hanem húsvétkor is. Van gyerek, aki több ezer forintot is összegyűjt azzal, hogy körbelocsolja a várost, becsenget a lakásokba: locsol ott is, ahol a pokolba kívánják. Ennek ellenére prémiumban részesítik. Szerencsére falun még romlatlanabbak az emberek, ott még a hagyományos módon jutalmazzák meg a locsolókat. Ebből az a tanulság is leszűrhető, hogy a húsvét még mindig inkább egyházi ünnep. A húsvéthétfői biciklistáknak ugyanis valóban csak az Isten irgalmaz…

A biciklistákkal azonban nemcsak húsvéthétfőn van baj, hanem hétköznap is. Minden figyelmeztetés ellenére lámpa nélkül, sokszor részegen bicikliznek a városban. A KRESZ ugyan rájuk is vonatkozik, de nekik nincs jogosítványuk, mint az autósoknak, amit el lehetne venni. Így hát a rend őrei inkább szemet hunynak. Végtére is a biciklista dolgozó ember, aki vagy munkába megy, vagy munkából jön, vagy munka után szórakozni indul, vagy szórakozás után tér haza. S hogy a kerékpárosoknak rossz szolgálatot tesznek, ha tűrik, hogy az életüket kockáztathatják? Talán véget lehetne vetni az országúti tojástáncnak…

Most pedig elbúcsúzunk: rohanunk pacsuliért, készülünk mi is a locsolásra. Mindenkinek kellemes húsvéti ünnepeket, jó mulatást kívánunk!

 Tollár Sándor