Horvátországban a vizsgált termékek fele gyengébb minőségű, mint Nyugat-Európában

Horvátországban a vizsgált termékek több mint felénél találtak különbséget a nagy nemzetközi cégek által forgalmazott élelmiszerek minősége között – jelentette be Biljana Borzan horvát európai parlamenti képviselő pénteken, Andrea Gross-Boskovic, a horvát élelmiszer intézet igazgatójával tartott közös sajtótájékoztatóján.

Hozzátette: nem csak minőségben, árban is nagy az eltérés. Horvátországban sokkal drágábbak ugyanazok a termékek, mint Németországban – mondta.
Horvátország még március végén jelentette be, hogy vizsgálja, van-e eltérés a nagy nemzetközi cégek által Nyugat-Európában és Horvátországban forgalmazott termékek összetétele és minősége között. A kutatások eredménye a legnagyobb eltérést az élelmiszeripari termékek között és egy mosóporban mutatta ki.
Borzan a termékek közül kiemelte a Hipp által gyártott rizses-pulykás Bio bébiételt, amely Horvátországban sokkal kevesebb zöldséget tartalmaz és több rizs van benne, valamint 50 százalékkal többe kerül, mint Németországban. A képviselő említette még a Wudy csirke- és pulykavirslit, amelyet a horvát piacra úgynevezett kicsontozott húsból készítenek, ami az Európai Unió előírásai szerint nem viselheti a hús jelzőt. Ezzel szemben Németországban valóban csirke- és pulykahúsból készült a termék. Az Ariel Vollwaschmittel mosópor is sokkal hatékonyabban mos 40 fokon, mint a horvát piacra szánt termék, miközben 25 százalékkal többe kerül, mint Németországban. Jelentős különbséget találtak a Nutella, az Activia epres gyümölcsjoghurt és a Haribo gumicukorka között is – hangsúlyozta.
A EP-képviselő szerint a horvát vizsgálat, hasonlóan a többi európai vizsgálathoz, bebizonyította, hogy igaza volt az emberek nyolcvan százalékának, akik úgy vélték: a multinacionális vállalatok sokkal alacsonyabb minőségű élelmiszert és italokat árulnak Közép- és Kelet-Európa országaiban, mint az unió nyugati felében, és ezen vállalatok szemében közép- és kelet-európaiak másodrendű állampolgárok az Európai Unióban.
A vizsgálatok eredményét elküldték Vera Jourová fogyasztóvédelemért felelős uniós biztosnak.
Gross-Boskovic kiemelte: annak ellenére, hogy a termékek minőségét gyakran gazdasági kérdésként kezelik, fontos, hogy olyan kritériumrendszer álljon fel, amelyben a minőségi eltérés nem diszkriminatív. Hozzátette: a minőségi különbség adódhat abból, hogy a fogyasztók mit részesítenek előnyben, továbbá területi sajátosságokból és a szokásokból, de a termékek összetétele nem változhat emiatt.