Heves vita után döntött a német Bundestag a német-francia barátsági szerződés megerősítéséről

0

Heves vita után fogadott el határozatot hétfői ünnepi ülésén a német szövetségi parlament (Bundestag) a német-francia barátsági szerződés megerősítéséről.

A német-francia együttműködés alapját megteremtő Elysée-szerződés aláírásának 55. évfordulója alkalmából a francia Nemzetgyűlés 30 fős küldöttségének részvételével tartott ülésen Francois de Rugy, a Nemzetgyűlés elnöke hangsúlyozta, hogy a nacionalizmus és a populizmus minden európai nemzetet fenyeget, és vannak államok, amelyekből “diktatúra vagy illiberális demokrácia” alakul ki.
Kiemelte: az Európai Unió mindig is azonos jogokkal rendelkező nemzetek partnersége lesz, és “sikerének receptje” a közös értékeken alapuló, többoldalú együttműködés, a multilateralizmus, amely elengedhetetlen, mert csak az európai nemzetek összefogásával, “együtt tudjuk megoldani a migrációs válságot, és együtt tudunk lépést tartani az új világhatalmak konkurenciájával” – mondta a Nemzetgyűlés elnöke.
A Bundestag és a Nemzetgyűlés közös határozatának legfőbb eleme az, hogy 2018-ban ki kell dolgozni egy új Elysée-szerződést, amely “az európai integráció egyik alapját” jelentő német-francia együttműködés elmélyítéséről szól. A határozatot a Bundestag két pártja is elutasította.
Az Alternatíva Németországnak (AfD) részéről Alexander Gauland frakcióvezető kiemelte: az ünnepi ülés “képmutatás”, a valódi cél pedig az “európai egyesült államok” megalapítása, ami ellentétben áll az Elysée-szerződéssel. A határozat kezdeményezői “átértelmezik” a szerződést, és megosztják az európai országokat. Ezen az úton nem követi Berlint és Párizst Magyarország, Csehország és Lengyelország – mondta.
A Die Linke (Baloldal) frakcióvezetője, Sahra Wagenknecht hangsúlyozta: Charles de Gaulle – néhai francia államfő, aki a szerződést francia részről aláírta – a “szuverén demokráciák Európáját” akarta felépíteni, és nem olyan Európát, amelyet “Brüsszelből vagy Berlinből irányítanak.
De Gaulle egyik utódja, Francois Mitternand pedig azért támogatta az európai gazdasági-, és valutauniót, mert úgy látta, hogy ezzel megelőzhető a német dominacia, a német túlerő kialakulása. Ezzel szemben mégsem “európai Németország”, hanem “német Európa” épül, amely bukásra van ítélve – mondta.
A határozatot a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Keresztényszociális Unió (CSU) szövetsége, a Német Szociáldemokrata Párt (FDP) és a Zöldek támogatásával fogadták el. A határozatot hétfőn Párizsban a Nemzetgyűlés is megtárgyalja, és szavaz róla, az ülésen részt vesz a Bundestag egy 30 fős küldöttsége.
A Bundestagban rendezett vitán a CSU részéről Alexander Dobrindt, a bajor regionális párt képviselőinek vezetője azt mondta, hogy az AfD állításaival szemben “a szülőföldek és régiók békés Európájáért küzdünk”, az AfD viszont a “tuskó nacionalizmus” mellett áll ki, ami ellentétes mindazzal, amit Charles de Gaulle és a szerződést német részről aláíró kancellár, Konrad Adenauer.
Mint mondta, a szerződés megerősítése annak az eddig is kiemelkedően sikere együttműködésének az elmélyítéséről szól, amelynek eredményei közé tartozik az Airbus légi-, és hadiipari konszern.
Az újabb közös tervek azt is szolgálják, hogy Németország és Franciaország megfeleljen a digitális kor kihívásának. Ezért alakítanak ki a németországi Saarbrücken és a franciaországi Metz közötti térségben járműipari tesztpályát az autonóm vezetésű járművek és a hálózatba kapcsolt járművek közlekedésének vizsgálatára, és ezért hoznak létre német-francia kutatóintézetet, amely a mesterséges intelligenciával foglalkozik – fejtette ki a CSU-s politikus.
A határozat többi támogatói is az együttműködés konkrét eredményekre vezető továbbfejlesztését, és a német-francia barátság európai jelentőségét emelte ki. Így például a CDU részéről Volker Kauder frakcióvezető aláhúzta, hogy az Európai Unió több a német-francia együttműködésnél, “de ha nem működik a német-francia-tengely, Európa sem halad előre”. Hozzátette, hogy Európának “csak a nacionalizmus nélkül lehet jó jövője”.
Az SPD vezérszónoka, Andre Nahles pedig kiemelte, hogy a francia határ térségében fekvő Rajna-vidék-Pfalz tartományban 2020-ra eléri a 200-at a kétnyelvű, a németet és a franciát egyformán használó óvodák száma, a határrégióban dolgozó német és francia állampolgárok pedig már most igénybe vehetik a másik országban működő munkaügyi hivatalok szolgáltatásait.
A német és a francia kormányt egy sor intézkedésre felszólító parlamenti határozatban a többi között az áll, hogy létre kell hozni egy közös t gazdasági térséget, amelyben összehangolt szabályok érvényesülnek egyebek mellett a vállalati jog és adózás területén, és ki kell alakítani olyan két tannyelvű középiskolákat, amelyek Németországban és Franciaországban is elismert érettségit adnak.
A német-francia barátsági szerződést 1963. január 22-én írta alá Konrad Adenauer és Charles de Gaulle a párizsi Elysée-palotában. A megállapodás révén a kormányzati szinttől az iskolákig sűrű német-francia kapcsolathálózat szövődött. Az ifjúsági csereprogramokban például eddig mintegy 8 millióan vettek részt, és több mint 2200 testvérvárosi kapcsolat alakult ki.

 

Töltsön be több kapcsolódó cikket
Még több betöltés Külföld

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Ezt már olvasta?

Koronavírus – A BioNTech és a Pfizer benyújtotta kérelmét a vakcinájuk európai engedélyezésére

A BioNTech és a Pfizer kedden benyújtotta kérelmét a SARS-CoV-2 koronavírus elleni vakciná…