Évértékelő – Súlyos belpolitikai válság és jelentős kormányátalakítás éve volt 2018 Szlovákiában

0

Egy újságíró-gyilkosság miatti belpolitikai válság és jelentős kormányátalakítás éve volt 2018 Szlovákiában. Az ország gazdaságilag tovább erősödött, de vezető politikai erői meggyengülten vágnak neki 2019-nek, amelyben az európai parlamenti választások mellett államfőválasztás is vár az országra.

A vihar előtti csend jellemezte az év kezdetét Szlovákiában, ahol januárban még alig sejthette bárki, hogy az ország a rendszerváltás utáni időszak legintenzívebb belpolitikai válsága elé néz. Februárban ugyanis bombaként robbant a hír: családi házában meggyilkolva találtak egy fiatal szlovák tényfeltáró újságírót, Ján Kuciakot és barátnőjét. Kuciakot a rendőrség feltételezése szerint munkájával összefüggésben, megrendelésre ölték meg. Halála után több médium is közölte utolsó cikkét, amelyben a calabriai ‘Ndrangheta maffiához közel álló emberek szlovákiai tevékenységével és feltételezett kormányközeli kapcsolataikkal foglalkozott. Az újságíró-gyilkosság ügye a cikk megjelenése után azonnal politikai színezetet kapott, az országban példátlan szervezettségű és nagyságú tüntetések kezdődtek, előbb csak az ügy kivizsgálását követelve, majd kormányellenes jelszavakkal.
A “Tisztességes Szlovákiáért” mottóval tartott tüntetéseknek, azok erős médiavisszhangjának, illetve különböző civilszervezetek és az ellenzéki pártok nyomásgyakorlásának összhatására a helyzet belpolitikai válságba fordult.
Az újságíró-gyilkosságot követően történteket külföldről irányított destabilizációs kísérletnek minősítette Robert Fico miniszterelnök azután, hogy politikai ellenlábasa, Andrej Kiska államfő javaslatot tett arra: írjanak ki előrehozott parlamenti választásokat. Fico az elnököt Soros György milliárdossal is összefüggésbe hozta, amikor arról kérdezte őt, hogy mi volt a témája vele való New York-i tárgyalásának.
Fico később a válság hatására több miniszteréhez hasonlóan távozni kényszerült. A kabinet széleskörű átalakításon esett át, és kormányfőnek Peter Pellegrini miniszterelnök-helyettest nevezték ki március végén. A tüntetéssorozat ezután alábbhagyott.
Fico májusban közölte: Kiska be fogja jelenteni, hogy nem indul a következő, 2019-ben esedékes elnökválasztáson, a volt kormányfő szerint azért, mert a parlament vizsgálni kezdett egy titkos jelentést az elnökkel kapcsolatban, amelyben – szintén Fico szerint – egyebek között szó esik arról, hogy Kiska a 2014-es elnökválasztási kampányban a megengedettnél jóval több pénzt költött. Az elnök ezután nem sokkal valóban bejelentette, hogy nem indul többé.
Júliustól egy évre Szlovákia lett a visegrádi csoport elnöke. A szlovák elnökség mottója a “Dinamikus Visegrád Európának” lett, programja pedig három pillérre épül: erős Európa, biztonságos környezet és intelligens megoldások.
Augusztusban néhány nap alatt súlyos politikai témává dagadt egy tavaly Németországból elrabolt – hazájában korrupció miatt kétszeres életfogytiglanra ítélt – magas rangú vietnami funkcionáriusnak az ügye, aki sajtójelentések szerint a szlovák kormány egyik repülőgépén juthatott ki a schengeni övezetből. Az ügy állítólagos szlovák száláról a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ), majd a liberális szlovák Dennik N című lap cikkezett, azt állítva, hogy a tavaszi szlovák belpolitikai válság miatt távozó volt belügyminiszternek, Robert Kalináknak is tudomása volt róla. Ezeket az állításokat az ügyben indult vizsgálat nem erősítette meg.
Szeptemberben jelentős fejlemények történtek a februári újságíró-gyilkosság ügyében. A rendőrség nyolc gyanúsítottat letartóztatott. Közülük három ellen gyilkosság elkövetésének alapos gyanúja miatt eljárást indítottak. Az eljárás még mindig tart, eddig a hivatalos szervek annyit hoztak nyilvánosságra, hogy a gyilkosságért a megrendelő 70 ezer eurót fizetett.
November első felében az ország történelmének hetedik helyhatósági választása volt a vezető téma, a voksolás a független, pártonkívüli jelöltek előretörését és a legnagyobb kormánypártnak, az Iránynak a gyengülését hozta.
Novemberben az ENSZ globális migrációs egyezményének a kérdése vált politikai témává. A dokumentumot az ellenzék egy része mellett a Bugár Béla vezette legkisebb kormánypárt, a Most-Híd, illetve a Pellegrini-kormány külügyminisztere – az ENSZ-közgyűlés elnökeként annak kidolgozásában részt vevő – Miroslav Lajcák támogatta, a többség viszont határozottan ellenezte. A pozsonyi törvényhozás elutasító határozatot fogadott el az egyezményről, és ebből kifolyólag az ország kilépett a dokumentum elfogadási folyamatából. Az elutasító határozatra reagálva a külügyminiszter benyújtotta lemondását, decemberben azonban bejelentette: mégis megtartja posztját.
Decemberben történelmi pillanatot élt meg Szlovákia azáltal, hogy a törvényhozás elfogadta az ország történetének első nullszaldós költségvetését, a korábbi deficitesekkel szemben. Az országban, amelynek gazdasága az utóbbi években folyamatosan gyarapodott, jövőre 4,5 százalékos növekedéssel számolnak a történelmi minimumon lévő munkanélküliségi arány további javulása mellett.
Menyhárt József az általa vezetett Magyar Közösség Pártja (MKP) megerősödése évének látja 2018-at, de szerinte általában is megerősödött a felvidéki magyar közösség és annak politikai képviselete. A magyar közösség tavasszal egy új médiacsaláddal gazdagodott, s a magyar kormány óvodaprogramjának köszönhetően oktatási intézmények tucatjai újultak meg – mondta. Menyhárt József az MKP jelöltjeként indul a 2019-es államfőválasztáson.

 

  • World Premiere 2020

    Kedves versenyzők, szurkolók, sportbarátok! …
  • Fesztivállal indul a versenyszezon!

    A bosszantóan hosszúra nyúlt kényszerű várakozás után, Ausztriában kezdheti meg a 2020-az …
  • Apa és fia egy raliautóban

    Két év kihagyás után jó volt újra látni Vadkutyát azaz Nedecki Lászlót az Integra Group Ra…
Töltsön be több kapcsolódó cikket
Még több betöltés Külföld

Ezt már olvasta?

Többen megsérültek egy földrengésben Zágrábban

Földrengés volt Zágrábban vasárnap reggel, többen megsérültek, megrongálódott a város jelk…