Évértékelő – Észak-Korea – A békülés és az ígéretek éve volt 2018

0

A békülésről és az ígéretekről szólt az idei év Észak-Koreában, Kim Dzsong Un találkozott a dél-koreai elnökkel, megindítva a két Korea közti közeledést, illetve Donald Trumppal, akinek ígéretet tett a Koreai-félsziget atommentesítésére, hogy – megfigyelők szerint – elérje az amerikai elnöknél az Észak-Korea elleni szankciók feloldását.

A két Korea közti feszültségek csökkentésének előszele már januárban érezhető volt, amikor Phenjan és Szöul megegyezett, előbbi is képviselteti magát a dél-koreai Phjongcshangban megrendezett téli olimpián. Az északi és a déli sportolók együtt vonultak be a nyitóünnepségen a Koreai-félsziget egységét jelképező kék-fehér zászló alatt, a két Korea ráadásul közös női jégkorong-válogatottat indított a versenyen. Emellett számos magas rangú észak-koreai tisztviselő látogatott el a téli játékokra.
Az olimpiai párbeszéd sikere megteremtette a lehetőséget a Kim Dzsong Un és Mun Dzse In dél-koreai elnök közötti, illetve később a Kim-Trump csúcshoz.
Kim és Mun találkozójára április 27-én volt a jogilag egymással még mindig hadban álló két Koreát elválasztó demarkációs vonal mentén fekvő Panmindzsonban. 1953 óta Kim Dzsong Un volt az első észak-koreai vezető, aki Dél-Korea területére lépett.
A két koreai vezető megbeszélései jelentős eredményekkel zárultak: célul tűzték ki a Koreai-félsziget teljes atommentesítését, a békeszerződés megkötését, diplomáciai kapcsolataik szorosabbra fűzését, a rendszeres katonai egyeztetéseket, a gazdasági kapcsolatok erősítését.
A sikeres találkozó nyomán Kim Dzsong Un megítélése is változáson ment át Dél-Koreában, a fiatalok körében kedvező benyomás alakult ki róla. Szakértők azonban emlékeztettek, hogy Kim továbbra is a népét sanyargató, brutális rezsim vezetője.
Az elkövetkező hónapokban egyre gyakoribbá váltak a Korea-közti egyeztetések. A félsziget atommentesítését Szöul – úgy tűnik – nem tette elsődleges céljává, fontosabbnak találta a kapcsolatok szorosabbra fűzését. Egyebek közt megállapodtak arról, hogy tartózkodnak minden ellenséges tevékenyégtől a közös határövezetben, és megkezdték a fegyverek kivonását Panmindzsonból, határellenőrzési posztok felszámolását, az észak-koreai vasútvonal modernizálását és a határon átívelő összekapcsolásának előmunkálatait. Egyelőre tehát minden jel arra utal, hogy Szöul komolyan gondolja a közeledést Phenjanhoz, eltökélt abban, hogy a demilitarizált övezetet – Kim szavai szerint – a béke szigetévé tegye.
Phenjan Washington iránti jó szándéka jeléül májusban lerombolta a Phungeriben lévő atomlétesítményt. Szakértők szerint tette ezt azért, mert már nem volt szüksége a létesítményre, amelynek lebontása nem gyakorolt hatást az ázsiai ország nukleáris arzenáljára.
Donald Trump júniusban személyesen találkozott Kim Dzson Unnal Szingapúrban. A két vezető a tavalyi évben sértések tömkelegével illette egymást, Trump egyebek közt köpcös, rakétás embernek nevezte az észak-koreai vezetőt, Phenjan pedig nemes egyszerűséggel lefogyatékosozta az amerikai elnököt.
A szingapúri csúcs után ez a kapcsolat radikális változáson ment át, Trump megenyhült, szavai szerint baráti kapcsolatot épített ki Kimmel. A találkozón ugyanis Kim megerősítette országa eltökéltségét a nukleáris leszerelésben, és megállapodtak a koreai háborúban elesett amerikai katonák földi maradványainak visszaszolgáltatásában.
Észak-Korea számos gesztust tett Washingtonnak: betartva ígéretét, több száz katona maradványait adta vissza az Egyesült Államoknak, és bontási munkálatokba kezdett a Dongcsang-riben található rakétaközpontjában. A nyár végére azonban e munkálatok leálltak, miközben a jongbjoni atomerőműben építkezések indultak.
A nukleáris leszerelésnek Washington nem szabott határidőt, amit az amerikai elnök védelmébe is vett. Mi több, kijelentette: megszűnt az Észak-Korea jelentette veszély, és nem kell sürgetni a leszerelést.
Miközben Trump a Kimmel ápolt jó kapcsolatával dicsekedett, az atommentesítésre vonatkozó tárgyalások elakadtak. Mike Pompeo több alkalommal is Phenjanba utazott hogy előrelépést érjen el, de mindig üres kézzel tért vissza.
Az amerika-észak-koreai tárgyalások a nyáron jó irányba haladtak, Trump jó szándéka jeléül felfüggesztett egy augusztusi amerikai-dél-koreai hadgyakorlatot is. Washington mindazonáltal nem enyhített a Phenjan elleni szankciókon, mi több, újabbakat hozott.
Phenjan egyre vérmesebben az ellene kivetett szankciók feloldását követelte, indoklása szerint a nukleáris leszerelése folytatásához. Washington azonban nem engedett ebből, és novemberben a Koreai-félsziget körüli hadgyakorlatokat is újraindította.
A Phenjan valódi szándékait övező ködöt szertefoszlatta a KCNA észak-koreai hírügynökség karácsony előtt kiadott, éles hangvételű, Washingtonnak szánt közleménye, melyben leszögezte: Észak-Korea sosem fogja egyoldalúan feladni nukleáris fegyverzetét.
Szöul felismerte azt, hogy nem kérheti északi szomszédjától, hogy váljon meg egyetlen aduászától, a nukleáris fegyverektől. Ehelyett a kölcsönös bizalmat építő politikára helyezte a hangsúlyt, amivel hosszú távon mindkét Korea gazdasága jól járhat, az így szorosabbra fűzött együttműködés révén pedig biztosíthatja a félsziget békéjét. Vélhetően Szöul tisztában van azzal, hogy Kim Dzsong Un szívéhez a gazdasági fellendülésen át vezet az út.
Ennek viszont akadálya az Egyesült Államok és az ENSZ szankciói Phenjan ellen.
Mindennek fényében megállapítható, hogy patthelyzet alakult ki: Washington nem oldja fel szankcióit, amíg Phenjan nem bizonyítja, előrelépést történt a leszerelés területén, Phenjannak viszont gazdasági ösztönzés nélkül esze ágában sem lesz megválni fegyvereitől.

 

Töltsön be több kapcsolódó cikket
Még több betöltés Külföld

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Ezt már olvasta?

Amerikai elnökválasztás – Biden: a beiktatás után két hónapon belül állampolgárságot kapnak az illegális bevándorlók

Elnöki beiktatása után két hónapon belül állampolgárságot kapnak az illegális bevándorlók …