EU-biztos: jogi és erkölcsi kötelezettség a menedékkérők elosztása

0

Jogi és erkölcsi kötelezettsége az Európai Unió tagállamainak, hogy részt vegyenek a 160 ezer menedékkérő áttelepítését szolgáló uniós mechanizmusban – jelentette ki Dimitrisz Avramopulosz migrációs ügyekért felelős uniós biztos kedden az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésén.

Avramopulosz a sikeres menekültügyi politika zálogának nevezte a menedékkérők Európai Unión belüli elosztását. Mint mondta, ez a rendszer „a szolidaritáson és a lehetőségeken alapul”.
Hangsúlyozta, az uniós belügyminiszterek által minősített többségi szavazással elfogadott mechanizmus nem pusztán Olaszországnak vagy Görögországnak, hanem az EU egészének érdeke, a rendszer ugyanis alapvető fontosságú a menedékkérők másodlagos mozgásának megakadályozása, illetve a schengeni térség belső szabadságának megőrzése érdekében.
A görög uniós biztos elmondta, hogy eddig nagyjából 18 ezer menekültet helyeztek át a kvótarendszer keretében, ami messze elmarad a célkitűzésektől, de az utóbbi hónapokban „pozitív irányú elmozdulás történt”.
Hozzátette, szeptemberig még el lehet érni a célokat, de ehhez szükség van elkötelezettségre, politikai szándékra és minden tagország szerepvállalására.
„A szolidaritás nem lehet pusztán néhány tagállam felelőssége. Közös cél, hogy minden tagország arányosan és becsületesen hozzájáruljon a rendszerhez” – közölte. „Noha több uniós tagállam fokozta a részvételét, de sajnálatos módon még van egy-két olyan ország, amely nem helyezett át egyetlen személyt sem, ami a kötelezettségeik megszegésének tekinthető” – szögezte le Avramopulosz Magyarországra és Lengyelországra célozva.
Az uniós biztos után elsőként Jeroen Lenaers néppárti EP-képviselő szólalt fel, aki elmondta: „bár soha nem volt a kötelező kvóták híve, azonban látszik, hogy ez önkéntesen nem működik, ezért valamit tenni kell”.
„Hogy lehet az, hogy vannak tagállamok, amelyek még mindig nem tettek semmit?” – tette fel a kérdést Lenaers, aki szerint jó, hogy állandó mechanizmust próbálnak létrehozni a dublini rendszer válságának elkerülése érdekében.
Cécile Kashetu Kyenge szociáldemokrata képviselő úgy vélekedett, hogy az Európai Bizottságnak kötelezettségszegési eljárást kellene indítani azon országok ellen, amelyek egyáltalán nem vesznek részt az áthelyezésekben, de azok ellen is, amelyek nem tesznek eleget a célkitűzéseknek.
Felszólalásában Gál Kinga fideszes EP-képviselő elfogadhatatlannak nevezte a migránsok bármiféle kötelező szétosztását. „Hazám és személyes véleményem szerint a migrációs válság megoldásának módja nem az ellenőrizetlenül Európába érkezett migránsok szétosztása a tagállamok között, hanem a migráció okainak kezelése és határaink megerősített védelme” – mondta.
Kijelentette, hogy a menedékkérők áthelyezése nem az egyetlen módja a tagállamok közötti szolidaritás kifejezésének: mint hangsúlyozta, Magyarország eddig mintegy 284 milliárd forintot fordított határvédelemre, és a kormány folyamatosan bővíti humanitárius szerepvállalását a Közel-Keleten.
Niedermüller Péter, a Demokratikus Koalíció képviselője ugyanakkor úgy vélekedett, hogy a felelősség nem hárítható kizárólag a külső határokon lévő tagállamokra, ha „rendet és biztonságot akarunk, akkor erős és szolidáris európai menekültügyi rendszerre van szükségünk”.
„Lehet persze politikai haszonszerzésből azt hazudni, hogy az unió mindenkit be akar engedni ellenőrzés nélkül, de tudjuk, hogy ez nem igaz” – mondta. „A valóság persze nem érdekli azokat, akik gyűlölet- és félelemkeltéssel akarnak hatalmat szerezni vagy azt megtartani” – tette hozzá.

Bajnok Artúr

 

Töltsön be több kapcsolódó cikket
Még több betöltés Külföld

Vélemény, hozzászólás?

Ezt már olvasta?

Az Aradi vértanúk emlékére

A vértanú hősök az életnek üzennek Október hatodika nemzeti tudatunkban kiemelkedő helyet …