Észak-koreai válság – Szakértő: a büntetőintézkedések erősítik a rezsimet

Kontraproduktívak az észak-koreai rezsimmel szemben bevezetett gazdasági büntetőintézkedések, azok tulajdonképpen a rezsim keményvonalas szárnyát erősítik – mondta az Eötvös Loránd Tudományegyetem Koreai Tanszékének vezetője szerdán az M1 aktuális csatorna műsorában.

Csoma Mózest azzal kapcsolatban kérdezték, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn elrendelte egy sor gazdasági, tudományos és technikai kapcsolat leállítását Észak-Koreával szemben. Az elnök rendelete az ENSZ Biztonsági Tanácsának az Észak-Korea elleni gazdasági korlátozó intézkedésekről szóló határozatához kapcsolódik. A határozatot a Biztonsági Tanács 2016. november 30-án fogadta el a Phenjan által 2016. szeptember 9-én végrehajtott ötödik kísérleti atomrobbantás után, a döntés megtiltja a szén, vas és vasérc importját Észak-Koreából, de nem vonatkozik a létfontosságú élelmiszerek szállítására.
A tanszékvezető elmondta: a gazdasági büntetőintézkedések kontraproduktívak az észak-koreai rezsimmel szemben. Az észak-koreai diktatúrának a szankciók mindig jót tesznek, a szankció legitimációs alap a diktatúrában – tette hozzá.
A szakértő közölte, mikor a 2000-es évek elején komoly gazdasági együttműködése volt a phenjani rezsimnek Dél-Koreával – érkeztek a segélyszállítmányok, dél-koreai cégek települtek a sziget északi részére -, akkor a rezsim nem tudta mivel megmagyarázni ezt a saját lakosságának, és ebben az időszakban csorbult a rezsim legitimitása.
Az orosz elnök rendeletével kapcsolatban Csoma Mózes kifejtette: tulajdonképpen az ENSZ BT-ben Oroszország által is megszavazott büntetőintézkedések ratifikációjára került sor. Hozzátette: Oroszország nemcsak megszavazta a szankciókat, de Oroszország és Dél-Korea között olyan szintű kiterjedt kapcsolatrendszer van, ami miatt Oroszországnak mindenképpen állást kell foglalnia az észak-koreai erődemonstrációkkal kapcsolatban.