Észak-koreai válság – Amerikai szenátor: ha a diplomácia kudarcot vall, elkerülhetetlen az amerikai csapásmérés

Ha a diplomácia kudarcot vall, elkerülhetetlen az amerikai csapásmérés Észak-Korea rakétarendszerére –  hangsúlyozta  egy televíziós interjúban Lindsey Graham republikánus szenátor.

Lindsey Graham, dél-karolinaiszenátor a BBC brit televízióban fejtette ki véleményét, s bár az interjú csak hétfőn este kerül adásba, több amerikai televízió is idézett belőle.
„Száz százalékig biztos vagyokabban, hogy amennyiben Kim Dzsong Un folytatja rakétaprogramját, képes elérni Amerikát és diplomáciai eszközökkel nem sikerül megállítani őt, akkor az Egyesült Államok támadást intéz rakétarendszere ellen” – fogalmazott a szenátor. Kifejtette, hogy „még a legrosszabbat is” feltételezi: ez pedig háború megindítása Észak-Korea ellen.
Donald Trump amerikai elnök korábban  leszögezte, hogy „a megbékítés politikája nem működik”, majd néhány órával később  egy  újabb Twitter-üzenetben közölte, hogy kormánya szankciókat fontol minden olyan állammal szemben, amely kereskedelmi kapcsolatban áll Észak-Koreával, republikánus és demokrata párti politikusok sora foglalt állást az észak-koreai válság ügyében.
Ted Cruz texasi republikánus szenátor „súlyos eszkalációnak” nevezte a phenjani nukleáris kísérletet. A politikus az ABC televíziónak adott interjújában leszögezte: a lépés azt jelzi, hogy Észak-Korea „képes tömeggyilkosság elkövetésére”. Cruz szerint Észak-Korea ma „a világ legveszélyesebb helye”. A szenátor közölte:  egyetért Donald Trumppal abban, hogy az észak-koreai vezető „csakis az erő nyelvén ért”.
Jeff Flake arizonai republikánus szenátor annak a meggyőződésének adott hangot, hogy „a kemény retorika” nem állítja meg Kim Dzsong Unt. Flake a CNN hírtelevízióban leszögezte: Donald Trumpnak ugyan nincs nagy gyakorlata ilyen helyzetek kezelésében, miként hatalomra kerülésekor a legtöbb elnöknek sincs, de a Nemzetbiztonsági Tanács csapata gyakorlott szakemberekből áll, akik nyilván megfelelő tanácsokkal látják el az elnököt.     Adam Schiff, demokrata párti képviselő – szintén a CNN-ben – újabb szankciókat sürgetett, nemcsak Phenjan, hanem mindazon országok ellen is, amelyek gazdasági-üzleti kapcsolatban állnak Észak-Koreával. Carolyn Maloney, New York-i demokrata párti képviselő pedig az Észak-Koreába szállítandó olajexport felfüggesztését sürgette, mert szerinte ezzel lehetne tárgyalóasztalhoz kényszeríteni az észak-korai vezetőt.
Michael Morell, a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) volt igazgatója úgy vélte, hogy a nukleáris kísérletekkel Kim Dzsong Un „meg akarja mutatni, hogy képes egy amerikai várost atomtámadással veszélyeztetni”.
Morell leszögezte: az észak-koreai vezető a „politikai presztizsét” akarja erősíteni  a saját országában. Kim Dzsong Un „nem őrült, a maga világában nagyon is racionális” – fogalmazott a CBS televízióban a volt CIA-igazgató.

Határozottan elítélte a NATO és az Európai Unió az Észak-Koreában vasárnapra virradóra végrehajtott kísérleti atomrobbantást.

Jens Stoltenberg, az észak-atlanti szövetség főtitkára közleményében kiemelte: Phenjan a lépéssel ismét „kirívóan megsértette” az ENSZ Biztonsági Tanácsa által hozott határozatokat.
A NATO-t aggodalommal tölti el Észak-Korea „destabilizáló viselkedése”, amely fenyegetést jelent a regionális és a nemzetközi biztonságra – fogalmazott.
A főtitkár felszólította az észak-koreai rezsimet, hogy „azonnali hatállyal, teljes mértékben, igazolhatóan és visszafordíthatatlanul” szüntessék be a kísérleti atomrobbantásokat és rakétateszteket, valamint kezdjenek párbeszédet a nemzetközi közösséggel.
A történtekre Federica Mogherini uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő is reagált, elfogadhatatlannak nevezve, hogy Phenjan a mostani lépéssel ismételten megsértette nemzetközi kötelezettségeit, ami súlyos veszélyt jelent a térség és a világ biztonságára.
Az Európai Unió üzenete világos: Észak-Koreának fel kell hagynia a nukleáris és más tömegpusztító fegyverek, valamint ballisztikus rakéták fejlesztését szolgáló programjaival, és be kell szüntetnie minden ehhez kapcsolódó tevékenységet – közölte Mogherini.
Később Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke is közleményt adott ki, amelyben leszögezte, hogy az EU kész szigorítani szankciós politikáján, illetve a párbeszéd feltétel nélküli újraindítására szólította fel a távol-keleti országot.
Tusk emellett hangsúlyozta, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozottabban kell fellépnie, és újabb korlátozásokat kell elfogadnia, ugyanis – mint írta – „a tét már túl magas”.
Észak-Korea arról számolt be, hogy sikeresen tesztelt vasárnap egy hidrogénbombát, amelyet fel lehet szerelni az új interkontinentális ballisztikus rakétákra. A sajtónak nyilatkozó szakértők szerint azonban távolról egyelőre nehéz megállapítani, hogy valóban hidrogénbombát teszteltek-e.

Lengyel külügyminisztérium : Phenjan provokációja kiszámíthatatlan következményeket vonhat maga után.

Provokatív lépésnek minősítette és  a legélesebben elítélte vasárnap a lengyel külügyi tárca Észak-Korea újabb  atomkísérletét, mely Varsó szerint kiszámíthatatlan következményeket vonhat maga után.

A lengyel külügyminisztérium honlapján közzétett hivatalos közlemény szerint az újabb nukleáris kísérlet  nem csupán  sérti a nemzetközi egyezményeket, hanem veszélyes mértékben fokozza a térségben fennálló feszültséget, és előreláthatatlan következményeket vonhat maga után”.
A lengyel diplomácia az atomprogram fejlesztésével összefüggő provokatív lépések azonnali beszüntetésére hívta fel Phenjant, valamint arra, hogy  tartsa tiszteletben   az  ENSZ Biztonsági Tanácsának megfelelő nyilatkozataira.
A wpolityce.pl lengyel konzervatív hírportál vasárnap interjút közölt Witold Waszczykowski külügyminiszterrel, aki  az eddigiek közül a legsúlyosabbnak minősítette a legújabb észak-koreai robbantást.
Phenjan „nem első alkalommal zsarolja és ijeszti a világot” – mutatott rá, felidézve, hogy eddig „a zsarolást megállapodások követtek, amelyeket a világ részben magas – pénzben, különféle felszerelésben vagy élelmiszerben Észak-Koreának  fizetett – adományokkal váltott ki”.
Waszczykowski reményét fejezte ki, hogy a jelenlegi  válság diplomáciai úton  még megoldható.

Brit külügyminiszter: London a diplomáciai megoldást részesíti előnyben.

Boris Johnson brit külügyminiszter szerint az észak-koreai válságra adható katonai válaszlépések „egyike sem jó”, mindenekelőtt azért, mert a phenjani rezsimnek megvan a lehetősége dél-koreaiak tömegeinek elpusztítására, Kína viszont többet is tehetne Észak-Korea megfékezése végett. Theresa May brit miniszterelnök szerint is fokozni kell a nyomást Phenjanra.

Johnson a Sky News brit hírtelevíziónak adott vasárnapi nyilatkozatában felelőtlen provokációnak nevezte az észak-koreai nukleáris kísérleti robbantást. Kijelentette: a jelek szerint Észak-Korea egyre közelebb jut a hidrogénbomba kifejlesztéséhez, és ha ezt sikerül működőképes rakétára felszerelnie, az a fenyegetés „új nagyságrendjét” jelentené.
A brit külügyminiszter szerint ebben a helyzetben meg kell vizsgálni a lehetséges válaszlépéseket, de a brit kormány megingathatatlan véleménye az, hogy továbbra is a diplomácia békés eszköztárát kell alkalmazni.
Hozzátette: még mindig el lehet érni eredményeket a szankciókkal, és ebben Pekingnek különös felelőssége van, mivel Észak-Korea Kínával folytatja külkereskedelmének 90 százalékát. Észak-Koreának csak hat hónapra elegendő nyersolaj-tartaléka van, vagyis van lehetőség a nyomásgyakorlásra az észak-koreai rezsimmel szemben – mondta a brit külügyminiszter.
Boris Johnson kijelentette: az észak-koreai nukleáris fegyverkezési program eddigi harminc évében is voltak „kemény pillanatok”, amelyek után azonban Phenjan rendszerint visszakozott, és most is meg kell vizsgálni, hogy van-e mód a józan ész diktálta megoldásra.
Johnson szerint London egyértelmű álláspontja az, hogy a katonai megoldási lehetőségek egyike sem jó. Helyénvaló annak hangoztatása, hogy minden opció napirendre kerülhet, „de mi nem hisszük, hogy lenne könnyűszerrel elérhető katonai megoldása” a jelenlegi észak-koreai helyzetnek – tette hozzá.
A brit külügyminiszter hangsúlyozta: rendkívül csekély a távolság Észak-Korea és dél-koreai főváros, Szöul között, és az észak-koreaiaknak módjukban áll a dél-koreai lakosság jelentős részének elpusztítása akár hagyományos fegyverzettel is.
A brit külügyi tárca vezetője szerint sokkal hatékonyabb a nemzetközi diplomáciai erőfeszítések folytatása „kínai és japán barátainkkal, valamint az oroszokkal karöltve”.
Johnson szerint London nem tartja elfogadhatónak azt a rendre hangoztatott kínai álláspontot, amely egyenlőségjelet von a közös dél-koreai-amerikai hadgyakorlatok és az észak-koreai nukleáris kísérleti robbantások között, Dél-Korea ugyanis semmiféle illegális provokációt nem hajt végre.
„Azt üzenjük a kínaiaknak, hogy módjukban áll még nagyobb gazdasági nyomást gyakorolni Észak-Koreára. Ez eddig is működött, a legutóbbi hat hónapban is  előfordult, hogy kínai nyomásra az észak-koreaiak irányt váltottak” – mondta a brit külügyminiszter.
Theresa May brit kormányfő szerint az egész nemzetközi közösségnek együttesen kell fokoznia az észak-koreai vezetésre gyakorolt nyomást annak érdekében, hogy Phenjan felhagyjon „destabilizáló akcióival”.
May vasárnap délután, a Downing Street-i miniszterelnöki hivatal által kiadott rövid közleményében a nemzetközi közösséget ért újabb, elfogadhatatlan fenyegetésnek nevezte az észak-koreai nukleáris kísérleti robbantást.
A konzervatív párti brit kormányfő közölte: minapi tokiói látogatásán megvitatta az „e veszélyes és illegális akciók jelentette súlyos fenyegetést” Abe Sindzó japán miniszterelnökkel, és most megerősíti a kétoldalú megbeszélésen elhangzott közös felszólításukat a Phenjannal szembeni még keményebb fellépésre.
Theresa May szerint az ENSZ Biztonsági Tanácsában sürgősen újabb intézkedéseket kell napirendre venni.

A román külügyminisztérium a nemzetközi béke elleni fenyegetésnek tekinti Phenjan atomkísérletét.

Románia külügyminisztériuma vasárnap közleményben tudatta, hogy a regionális a nemzetközi béke és biztonság elleni fenyegetésnek tekinti, és a leghatározottabban elítéli Észak-Korea legutóbbi atomkísérletét.

A külügyminisztérium ugyanakkor aggodalmának adott hangot Észak-Korea provokatív akciói miatt, amelyek szerinte súlyosan sértik az ENSZ Biztonsági Tanácsa (ENSZ BT) határozatait, és az utóbbi években nem tapasztalt szintre emelik a feszültséget a Koreai-félszigeten.
A román külügyminisztérium felszólította a phenjani kormányt, hogy tartsa tiszteletben az ENSZ BT, és a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) határozatait, hagyjon fel nukleáris programjaival, és tartózkodjon a regionális és világbékét veszélyeztető lépésektől. A külügyminisztérium azt is hozzátette, hogy továbbra is aktív módon támogatja a nemzetközi közösség arra irányuló törekvéseit, hogy békés úton alakítsák a Koreai-félszigetet nukleáris fegyverektől mentes övezetté.