Emlék a bauxitbányáról

Az Emlékkönyv a magyar bauxitbányászatról című könyvét mutatta be a szerkesztő, Varga József gyémánt okleveles bányagépész mérnök, az ALUTRÖSZT volt bányászati igazgatója szeptember közepén, Halimbán a művelődési házban.

A rendezvényen a bauxitbányában dolgozott ajkaiak közül többen részt vettek. Az idén 100 éve fedezték fel a bauxitot előbb Gánton, majd Halimbán.

A szerkesztő a kötetet ismertetve elmondta, hogy egy évszázad a bányászatban rövid idő. Az aranyat, ezüstöt, réz érceket ezer éve bányásszák. Az iparág csaknem egyidős a mezőgazdasággal, hiszen a földművelés számára a szerszámok, eszközök alapanyagát a bányászat biztosította, amelynek fejlődése a felsőoktatásra is hatást gyakorolt, ugyanis 1735- ben Selmecbányán megkezdődött a bányászati felsőoktatás. A társadalombiztosítás rendszerének alapja a bányabalesetet szenvedettek és hozzátartozóik megsegítésére a XV. században saját adakozással létrehozott bányász-társláda intézménye. A bauxit felfedezése 1920 évben Gánton Balás Jenő és Halimbán Zalatnay Stürmer József nevéhez fűződik. A bauxit bányászat 1926-ban Gánton kezdődött és az 1930.-as években már az évi 500 ezer tonna termeléssel a világ második bauxittermelő országa lettünk. A technikai fejlődésnek köszönhetően a munkavégzés egyre könnyebbé és kevésbé veszélyessé vált, de a bányászokra jellemző fegyelmezett munkavégzés, az emberi egymásra utaltságból eredő összefogás, az egymásért érzett felelősség társadalom formáló erővé vált. Veszprém megyében a Nyirád Izamajor I – II, a Darvastó, Dültnyires és Deáki bányák – a halimba térségben a Határvölgy-Szárhegy, Félix, Nyireskut, Cseres, Malomvölgy és Halimba II, III, Halimba délnyugat bányákban folyt a termelés. A területek közül a világméretekben is élen járt az évente 1 millió tonna termelési kapacitású Halimba II. A Nyirád térségében alkalmazott aktív víznivó süllyesztés módszer világméretekben is új volt, az eljárás kezdeményezője, Pohl Károly az ALUTERV vezetője 1975 évben Állami díjban részesült. A Minisztertanács 1989 áprilisában döntést hozott, hogy Nyirád térségében befejezik a tevékenységet. A döntés szerint 1990 június 30-ával a termelést abba kellett hagyni, és a bányák kitakarítását, valamint a vízemelést 1990 december 31-ig be kellett fejezni. Ki kellett dolgozni az ezzel járó gazdasági, foglalkoztatási és ökológiai problémák kezelésének tervét is.A privatizációt követően megszűntek a bauxit és timföld szállítására vonatkozó nemzetközi szerződések, ezért a termelés lényegesen lecsökkent, majd a 2010 évi ajkai vörösiszap katasztrófát követően megszűnt, 2013-ban bezárták a Halimba II DNY utolsó bauxitbányát.