Brüsszel vízumkorlátozással fenyegeti az elutasított menedékkérők visszafogadásától elzárkózó országokat

A vízumpolitika szigorításával és korlátozásokkal fenyegeti a brüsszeli Európai Bizottság (EB) az elutasított menedékkérők visszafogadásától elzárkózó származási országokat, és Banglades esetében már sikerrel is járt – írta a Welt am Sonntag című vasárnapi német lap.

Brüsszel nyomása révén a bangladesi vezetés vállalta, hogy betartja az EU-ból Bangladesbe hazatoloncolni kívánt elutasított menedékkérőkre vonatkozó szabályokat. A dél-ázsiai ország az első, amelynél a bizottság sikerrel alkalmazta a vízumpolitikai nyomásgyakorlást.
Banglades helyzete azért is fontos, mert onnan származik az észak-afrikai Líbiából a Földközi-tengeren át az EU-ba tartó migrációs útvonalon érkező menedékkérők egyik legnagyobb csoportja.
A Welt am Sonntag szerint Brüsszel egy sor további országgal, köztük afrikai államokkal is tárgyalásokat kezdett. A bizottság képviselői ezeken a megbeszéléseken világossá teszik, hogy az adott ország elitje az EU-s vízumkérelmek területén igen lassú ügyintézésre és egyéb nehézségekre számíthat, ha nem fogadják vissza a védelemre nem szoruló állampolgáraikat az EU-ból.
A német politikában üdvözlik az EB törekvését. Az érintett országok vezető rétegében meg kell érnie a felismerésnek, hogy „elmarad a müncheni bevásárló túra, és nem tanulhatnak a gyerekek a heidelbergi egyetemen, ha nem fogadják végre vissza az elutasított menedékkérőket” – mondta a lapnak Armin Schuster, az Angela Merkel kancellár vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU) egyik vezető biztonságpolitikai szakpolitikusa.
A testvérpárt bajor Keresztényszociális Unió (CSU) részéről Joachim Herrmann bajor tartományi belügyminiszter hozzátette, hogy a vízumpolitika nagyon fontos eszköz, alkalmazásával erősíthető a származási országok döntéshozóinak együttműködési hajlandósága az elutasított menedékkérők hazajuttatásában.
A CDU/CSU pártszövetséggel és a Zöldekkel koalíciós egyeztetést folytató liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) egyik legismertebb politikusa, Alexander Graf Lambsdorff szerint a fejlesztési segélyek csökkentése is hasznos nyomásgyakorlási eszköz és a nemzetközi szervezetekben folytatott együttműködés szintén, hiszen „a harmadik világ országai az EU támogatására szorulnak, amikor például el akarják helyezni az embereiket az ENSZ-ben” – mondta az FDP elnökségi tagja.
„Miért kellene segítenünk ebben egy országnak, ha az nekünk egy más területen nem segít?” – vetette fel.
Németországban a menekültügyben az egyik legnagyobb gond az elutasított menedékkérők hazajuttatása. A Merkel-kormány törekvései eddig nem vezettek eredményre, a hazájukba visszatérő elutasított menedékkérők száma csökken. Az idén szeptember végéig az újrakezdési segéllyel járó önkéntes hazatérési programok keretében 24 569 ember költözött haza, további 18 153 elutasított menedékkérőt pedig hazatoloncoltak. Ez nagyjából 43 ezer főt jelent, szemben a 2016 azonos időszakában regisztrált 64 ezerrel szemben.
A távozásra kötelezett, mégis Németországban maradó menedékkérők száma közben egyre emelkedik, jelenleg 230 ezer körül van. A hazajuttatásukat akadályozó körülmények gyakorisági listáján az első helyen szerepel az, hogy nincsenek érvényes úti okmányaik. Ennek oka pedig jellemzően az, hogy a származási ország hatóságai nem működnek együtt a német hatóságokkal – mutatott rá összeállításában a Welt am Sonntag. Hozzátették: számos oka lehet annak, hogy egy ország miért nem fogadja vissza az EU-ban elutasított állampolgárait, a többi között az, hogy a kivándorlók sokkal több pénzt utalnak haza, mint amennyit a Nyugattól a nemzetközi fejlesztési együttműködés keretében segélyként kapnak.