Brexit – Brit kormány: megszűnik az EU-bíróság „közvetlen hatásköre” a kilépés után

0

Megszűnik az Európai Unió Bíróságának közvetlen hatásköre az Egyesült Királyságban az után, hogy a szigetország várhatóan 2019 tavaszán kilép az Európai Unióból – derült ki a brit kormánynak a bíróság jövőbeni hatáskörével kapcsolatban megfogalmazott, és szerdán ismertté vált állásfoglalásából.

A javaslatban szereplő „közvetlen” szó azonban többek szerint teret biztosíthat annak, hogy az EU-bíróság döntései 2019 után is szerepet játszanak a brit jogrendszerben.
Az Európai Unió Bíróságának hatásköre az egyik legfontosabb kérdés a kiválásról (Brexit) szóló, augusztus 28-tól folytatódó tárgyalásokon.
Az unió részéről a tárgyalásokat folytató Európai Bizottság úgy látja, a Brexit után is szükség lesz a luxembourgi testület döntéseire, elsősorban az EU-s állampolgárok jogainak garantálására Nagy-Britanniában.
A brit kormány azonban elveti ezt a gondolatot, és többször is kijelentette, hogy a tárgyalások egyik sarokpontjának tekinti az EU-bíróság hatáskörének megszűnését az Egyesült Királyságban. Theresa May miniszterelnök azt hangoztatta, hogy a Brexit után Nagy-Britannia kikerül a luxembourgi bíróság hatásköre alól, „teljesen független és szuverén ország lesz”.
A szerdán ismertté vált állásfoglalásban a brit kormány hangsúlyozta, hogy a kilépés után „különleges kapcsolatot” akarnak kialakítani az Európai Unióval, arra azonban „nincs szükség és nem is lenne helyénvaló”, ha az EU-bíróság őrködne e felett.
A brit kormány szerint számos más módja is lehet az Egyesült Királyság és az Európai Unió közötti jövőbeni megállapodások érvényesítésének, és az Európai Unió Bíróságának közvetlen hatásköre nélkül is „precedensek sora létezik az Egyesült Királyság és az EU között esetlegesen felmerülő viták megoldására”. A brit kormány szerint arról szóló javaslata maximális jogbiztonságot garantál a vállalkozásoknak és az állampolgároknak is, hogy a vitás kérdéseket az adott területre szabott mechanizmusokkal lehetne rendezni. A lehetséges egyéb modellek között említette a brit sajtó az egyeztető bizottságokat – amilyenek például Svájc és az EU viszonyában működnek – vagy a választott bírók bevonását. Utóbbira példa a Kanada és az unió közötti szabadkereskedelmi egyezmény.
A Brexit szigetországbeli bírálói hangoztatják, hogy a brit kormány óriási hibát követ el azzal, hogy a kilépésről szóló tárgyalások egyik sarokkövévé teszi az EU-bíróság elhagyását. Szerintük új bíróságok felállítására lesz szükség mindazon területeken – például a kereskedelem, az állampolgárok jogai és a biztonság -, amelyekre kiterjed a luxembourgi testület hatásköre.
David Davis, a brit európai uniós tagság megszűnéséről szóló tárgyalásokért felelős brit miniszter korábban azt mondta, szükség lesz „egyeztető eljárásokra” az Egyesült Királyság és az EU közötti új együttműködés különböző területein, de ragaszkodott ahhoz, hogy ezek felett nem az EU-bíróság fog őrködni.
Hétfőn az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) bírósága – amely Izland, Liechtenstein és Norvégia, illetve az EU egységes belső piaca közötti kapcsolatok felett őrködik – utalt arra, hogy a brit-európai uniós viszonyban is elláthatná ezt a feladatot. Ez azonban többek szerint kiváltaná a kormányzó brit konzervatívok euroszkeptikus szárnyának haragját, mert a szintén Luxembourgban működő testület jellemzően szorosan követi az EU-bíróság döntéseit.
Az Európai Unió Bírósága őrködik az európai uniós jogszabályok alkalmazása és értelmezése felett a közösségben. Döntései kötelező érvényűek a tagországokra, így jelenleg Nagy-Britanniára nézve is.

 

Töltsön be több kapcsolódó cikket
Még több betöltés Külföld

Vélemény, hozzászólás?

Ezt már olvasta?

Az Aradi vértanúk emlékére

A vértanú hősök az életnek üzennek Október hatodika nemzeti tudatunkban kiemelkedő helyet …