Több mint ezer esztendeje vált Magyarország európai nemzetté. Hazánk tizenhárom éve májusban az Európai Unió teljes jogú tagja lett, megerősítve Szent István ezeréves döntését. István király egy rendkívüli képességű, jövőbe látó, jövőt építő szellem, kiválóság volt, aki nagyot alkotott, személyében a magyar nemzet új életútját kijelölő, alkotó egyéniséget, minden idők egyik legnagyobb magyarját tisztelhetjük. Államalapító királyunk örökérvényű, a történelem által is igazolt döntést hozott: megtalálta a magyar nemzet számára legmegfelelőbb utat: szövetségre lépett Európával. Számunkra augusztus huszadika mindig István király emlékünnepe volt. Mikor hivatalosan ezt a napot csak alkotmányünnepként lehetett említeni, amikor a „szellemi radírgumi” igyekezett István királyt kitörölni, helyébe az alkotmányt tenni, az igaz magyar emberek a szívükben akkor is Szent Istvánt ünnepelték! Az első és legfontosabb, amire szent királyunk intelmei figyelmeztetnek: az igaz hit megőrzése. Hitünk hűséges, pontos ismerete, tisztasága olyan érték, amely felülmúlja a pillanatnyi érzelmeket és hangulatokat. A krisztusi hit lehet a biztos erkölcs alapja, ezzel tudunk méltó emberi boldogságot teremteni. Ha van hitünk, képesek leszünk családi, országos, városi közösségünkben megújulni. Szent Istvánnak volt egy igazi méltósága: nagyon tisztelte az embert, hiszen intelmében is felhívta a figyelmet arra, hogy Isten előtt minden ember egyenlő, ezért minden embert fajra és nemre való tekintet nélkül tisztelni kell. Embereit is arra tanította: szolgálatukat úgy végezzék, hogy minden embernek megadják a méltó tiszteletet. Az istváni szellemet nem lehetett és a jövőben sem lehet kiradírozni a magyarság történelméből, szellemiségéből. Van történelmi múltunk, jelenünk, de hála Isten, ott tartunk, akarjuk, hogy jövőnk is legyen. Szent István volt az, aki az államot itt, a Kárpát-medencében oly módon és hosszú távra hozta létre, hogy még most is magyarként élhetünk itt, hiszen egy történelmi átmeneti időszakból egy állandó jövő felé irányította az ország népét. Nemcsak a magyar népet, a Magyarország területén élő idegen nemzetiségű népeket is egyenrangúként minősítette, egyenlő jogokban részesítette. István szándéka szerint mindenkor megmaradó országot hozott létre, ezt törvényei és cselekedetei bizonyítják. Szent István rendkívül nagy jelentőséget tulajdonított annak, hogy népe körében a béke, az összefogás erős legyen. Felhívta a figyelmet arra, hogy más, környékbeli nemzetekkel is békét keressünk, békében éljünk. Országot és életet épített Krisztus tanításának örök kősziklájára. Olyan kősziklára, amely el nem múlik, a történelem viharai között föl nem darabolódik. Tehát ne veszítsük szem elől a kősziklát, erre építsük országunkat, városunkat és életünket. Ezen a szép ünnepen nézzünk magunkba, vizsgáljuk meg lelkiismeretünket, hogy megtisztulva ünnepelhessünk. Szent István tanításait városi szintre is érdemes lenne lefordítani: be kell fejezni a „kalandozásokat” Ajka város életében is. A „kalandozások” mai szóhasználattal a felelőtlenséget, a kiszámíthatatlanságot, a békétlenséget, mások megalázását jelentik. Ezeket a tényezőket ki kell irtanunk városunk életéből! Tollár Sándor
