Az amerikai hírszerzés vezetői ellentmondanak Donald Trump észak-koreai és iráni politikájának

Donald Trump amerikai elnök észak-koreai és iráni politikájára cáfoltak rá az amerikai hírszerzés vezetői – Dan Coats, a hírszerző szervezeteket tömörítő Országos Hírszerzési Igazgatóság (DNI) vezetője és Gina Haspel, a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatója – a szenátus hírszerzési bizottságának keddi meghallgatásán.

Dan Coats kifejtette, hogy a rendelkezésre álló információk szerint Észak-Korea „valószínűleg nem adja fel” nukleáris fegyverzete egészét.
A DNI vezetője leszögezte: az ázsiai ország vezetői az atomfegyverzetet rendszerük túlélése zálogának tartják.
Gina Haspel, a CIA igazgatója szerint az észak-koreai kormányzat „elkötelezett a hosszú hatótávolságú, nukleáris töltetű ballisztikus rakéták kifejlesztése mellett”. Ezt az Egyesült Államokra nézve közvetlen fenyegetésnek minősítette.
Kamala Harris szenátor kérdésére válaszolva Haspel úgy vélekedett, hogy helyes a párbeszéd Phenjannal, ám a diplomácia végső céljának annak kell lennie, hogy meggyőzzék Phenjant atomfegyverzetének teljes és ellenőrizhető felszámolásáról.
Iránról szólva Dan Coats kifejtette, hogy Teherán jelenleg „nem folytat nukleáris fegyverek kifejlesztésére utaló tevékenységet”. De hozzátette, hogy iráni tisztségviselők nyilvánosan is azzal fenyegetőztek, hogy „kitágítják a 2015-ben aláírt atomalku határait”. A DNI vezetője szerint Irán továbbra is támogatja a terrorizmust Európában és a Közel-Keleten, valamint támogatja a jemeni húszikat és az iraki lázongó síitákat is.
Angus King, Maine állam független szenátora azt kérte Gina Haspeltől: mondja meg feketén-fehéren, hogy Irán betartja-e a 2015-ben aláírt – és az Egyesült Államok által egyoldalúan felmondott – atomalkut. A CIA igazgatónője igennel válaszolt. Igaz, hozzáfűzte, hogy iráni vezetők fontolgatnak olyan lépéseket, amelyek „kisebbítenék” az atomalkuban foglaltak betartását. „Előkészületeket folytatnak lehetőségeik megteremtésére arra az esetre, ha úgy döntenének, hogy visszalépnek a megállapodástól” – mondta Haspel.
A szenátusi meghallgatáson – miként a bizottság számára készített írásos jelentésben – hangsúlyos szerepet kaptak az Egyesült Államok elleni kínai és orosz kibertámadások.
Az amerikai hírszerzés álláspontja szerint Kína elért arra a pontra, hogy képes hatékony kibertámadást intézni amerikai infrastruktúrák ellen. Oroszország már eddig is képes volt erre – állapította meg Dan Coats.
A DNI vezetője szerint mind Kína, mind Oroszország a 2020-as amerikai elnökválasztás idején „internetes lehetőségeiket felhasználva megpróbálja majd gyöngíteni a demokratikus intézményeket, aláásni az Egyesült Államok szövetségesi és partnerkapcsolatait, és meghatározni az amerikai politikát”.