Amnesty International: a migránsokat érintő jogsértések problémásak

Az Amnesty International (AI) nemzetközi emberi jogi szervezet éves jelentése szerint a magyar kormány ismét nem lehet büszke az emberi jogok területén nyújtott teljesítményére, bizonyos területeken még a 2016-os évhez képest is sokat romlott a helyzet.

Iván Júlia, az AI Magyarország igazgatója a jelentés bemutatóján, csütörtökön Budapesten azt mondta, három terület kifejezetten problémás az AI szerint Magyarországon: a menekültek és migránsok elleni súlyos jogsértések, a tudományos élet sérelme a felsőoktatási törvény módosításával, valamint a civil szervezetek üldözése és jogaiknak korlátozása.
Mint kifejtette, tavaly is folytatódtak a menekültek és migránsok elleni súlyos jogsértések, aggodalomra ad okot, hogy március óta a hatóságok határozatlan időre fogva tartják a tranzitzónában menedékkérelmet benyújtókat, köztük a gyermekeket is. A törvénymódosítások azt is lehetővé tették, hogy minden irreguláris belépőt visszakísérjenek a magyar határkerítés túloldalára, ezzel törvényesítették a jogellenes visszaküldéseket – tette hozzá.
Kitértek arra is, hogy a tranzitzónákban egy munkanapon beadható kérelmek száma drasztikusan csökkent: ma már csak napi 1-1 menedékkérelmet regisztrálnak.
Iván Júlia azt mondta: az, hogy a menedékkérelmet benyújtók 30-40 százalékát végül a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal védelemben részesíti, azt mutatja, hogy valóban háborús övezetből érkeztek, és nem gazdasági menekültek.
Az igazgató elmondta, hogy a jelentésben kitérnek a terrorizmusellenes intézkedésekre is, így a röszkei zavargással kapcsolatban megvádolt Ahmed H. ügyére is. Kiemelte: nem tisztázódott az elsőfokú eljárásban, hogy mit is dobott a férfi. Az tény – tette hozzá -, hogy egy feszült helyzetben, tömegzavargás idején ott volt, de hogy pontosan mit tett, annak „kibogozása” az ügyészség és a bíróság feladata. Közölte, nem gondolják, hogy teljesen ártatlan volt Ahmed H., de a bűnösségét csak akkor lehet megállapítani, ha az kétséget kizáróan bizonyítva van. Kitért arra is, ebben az ügyben az is kérdés, a büntetőeljárást tisztességesen folytatják-e le a hatóságok.
A jelentésben írnak arról is, hogy a magyar kormány a felsőoktatási törvény módosításával súlyos csapásokat mért az egyesülés és a tudományos élet szabadságára, a törvénymódosítás elsősorban a Közép-európai Egyetemet (CEU) hozta nehéz helyzetbe.
Iván Júlia szerint „fájó hiányosság”, hogy bár Magyarország aláírta az Isztambuli egyezményt, az Országgyűlés még mindig nem tette a magyar jog részévé, ezzel pedig nem könnyíti meg a kapcsolati erőszakkal szembeni fellépést.
Azzal kapcsolatban, hogy az AI korábban közleményében életveszélyesnek nevezte a Stop Soros törvénytervezetet, Iván Júlia kifejtette: az olyan szankciókkal, pénzelvonással sújtja a szervezeteket, amelyek aránytalanok, megnehezítik működésüket, és rövid úton lehetővé teszi a hatalom számára, hogy az eltérő politikai véleményen lévő szervezeteket megszüntesse. Úgy vélte, a törvényjavaslat valódi célja a kritikus, kínos ügyeket feltáró civil szervezetek elhallgattatása.
Demeter Áron, az AI Magyarország emberi jogi szakértője az európai-közép-ázsiai régióról szólva elmondta, jellemzően egyre szűkül a nyilvános tér, amelyben a civil jogvédők, újságírók, a politikai ellenzék tagjai dolgozhatnak. Közölte, a legkirívóbb példa erre Törökország, de a megállapítás Magyarországra is jellemző, és megemlítette a szűkülő civil térre a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvény tavalyi elfogadását. Az AI szerint ez egyértelmű jelzés; Magyarország nemcsak magáévá tette az emberi jogokkal és civil jogvédőkkel szembeni ellenséges beszédet, hanem a régióban egyik első országként el is fogadott egy törvényt, amely jelentősen korlátozza a civilek és aktivisták fellépését.
Mint mondta, az AI jelentése menekültügyben Magyarországról mint „Európa mélypontjáról” beszél. Hozzátette: a régió több országa próbálkozott a menekültek és a terrorizmus összekapcsolásával, Magyarországon erre példa Ahmed H. pere.