Gondolatmorzsa A szürkeségen túl Közzétett 2017-05-23 0 A világ eleven. De te bármit beleláthatsz… Mozdulatlanságot, komorságot, játékot, életet, vidámságot. Felöltöztetheted – és fel is öltözteted – kedved, bensőd szerint. A világod ilyesformán fog alakulni. Akár még szürkére is festheted… Minden csak attól függ, hogy mi van benned. Az elevensége persze ettől nem fog változni, ám számodra ez az elevenség mozdulatlanságként, komorságként is megtestesülhet. A tekinteted élettelisége fedheti fel a látszat mögötti mozgalmasság rétegeit. Ekképpen életre kelhet a szemedben minden… Onnantól nem egy szélfútta fát vagy bokrot látsz az út mentén, hanem az élet egy-egy egyedi és különleges megnyilvánulását, amint az mozog, változik, nyújtózik, táncol. Igen, akár táncol is… A fák és a bokrok valóban élni kezdenek ekkor a szemedben. Ilyenkor képessé válsz a „látható” mögöttit megpillantani, megsejteni, vagy inkább megérezni. Bár lehet, hogy legtöbbünknél ezek csak viszonylag ritka, pillanatnyi megtapasztalások, mégis betekinthetünk általuk egy képzeletbeli ajtó vékonyka résén, mely mögött a világ, az élet valódi gazdagsága található. Elevenség, játék, békesség, szeretet…, és mindez nem emberi mértékben. Kiss Tibor
