A német parlament meghosszabbította az oltalmazottak családegyesítési jogának felfüggesztését

A közös kormányzásra készülő német pártok megállapodásának megfelelően meghosszabbította az oltalmazott menedékjogi státuszban lévő emberek családegyesítési jogának felfüggesztését a szövetségi parlament (Bundestag) csütörtökön.

A Bundestag az előterjesztést 376 igen szavazattal, 248 nem szavazat és 4 tartózkodás mellett fogadta el.
A Kereszténydemokrata Unió (CDU), a Keresztényszociális Unió (CSU) és a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) koalíciós tárgyalásán kidolgozott megoldásról szóló törvény értelmében az oltalmazottak családegyesítési jogának 2016 elején elrendelt felfüggesztése 2018. július 31-ig érvényben marad. A korábbi rendszer augusztustól nem áll vissza, a családegyesítés nem lesz alanyi jog az oltalmazott státuszba kerülők számára, de kérhetik, hogy a szülőkből és kiskorú gyermekekből álló, úgynevezett nukleáris családhoz tartozó rokonaik németországi tartózkodási engedélyt kapjanak.
Ilyen módon havonta legfeljebb ezer ember költözhet az országba, és alkalmaznak majd egy korábban kidolgozott méltányossági eljárást, amelynek révén különösen súlyos esetben a havi ezer fős kontingensen felül is engedélyezhető a családegyesítés. A részleteket később rögzítik.
A szavazás előtti vitában Thomas de Maiziere szövetségi belügyminiszter, a CDU politikusa kiemelte: a 2013-ban kezdett nagykoalíció folytatására készülő pártok kompromisszuma egyaránt megfelel a humanitás és a haza iránti felelősség, az integráció és a korlátozás, valamint a „nagyvonalúság és a realizmus” követelményének.
A CDU/CSU pártszövetségtől jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) a családegyesítési jog teljes körű megszüntetését javasolta, a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) az oltalmazottak családegyesítési jogának további két évre szóló felfüggesztését indítványozta, a Zöldek és az SPD-től balra álló Die Linke (Baloldal) pedig a családegyesítési jog kiterjesztését. A Bundestag nem fogadta el javaslataikat.
A havi ezer fős kontingens kiváltja az Olaszországból és Görögországból befogadott havi 500-500 fős menekültkontingenseket, amelyeket Németország az Európai Unió külső határán fekvő két társországra nehezedő terhek csökkentése céljából vett át.
A CDU/CSU és az SPD megoldása egy szélesebb léptékű megállapodás része, amely szerint a közös kormányzásra készülő pártok arra törekednek majd kormányon, hogy a 180 ezer és 220 ezer közötti sávban tartsák a menekültügyi rendszerben évente befogadott emberek számát.
Németországban nagyjából 250 ezer oltalmazott él. Oltalmazott státuszt az a menedékkérő kaphat, aki nem felel meg a menekült jogállás feltételeinek, de nem lehet visszaküldeni a hazájába, mert halálbüntetés, üldöztetés, embertelen bánásmód fenyegetné.