A búcsúzásról

0

Azt hiszem, kétfajta búcsúzás létezik. Az egyik, amiben tudva azt, hogy mi vár ránk, nem ferdítjük el, nem piszkítjuk be a majdani jövőt szavakkal. Búcsút intünk egymásnak, talán csak egy időre, vagy talán örökre. Legyen akárhogy is, ennek a búcsúnak mélysége van. Egy életszakasz, egyfajta minőség lezárása ez.

A másik, amiben magyarázkodunk, fecsegünk, bizonygatjuk, kihangsúlyozzuk a viszontlátást, a későbbi kapcsolattartást. Általában ezekből nem lesz semmi… Mert ahhoz, hogy így legyen, nem szavak kellenek, hanem valami egészen más, valami megfoghatatlan. Ha valakivel a történetünk nem szakadt meg, csak új fejezetbe lépett, azt az ember érzi, és ekkor legtöbbször nem pazarolja a pillanatot fecsegésre. Hisz az elmondhatatlan úgyis elmondhatatlan marad. Ha valakihez egy láthatatlan szál fűz, az mindenképp visszacsalogat, visszaterel bennünket egymáshoz. Viszont amennyiben ez nincs meg, akkor helyette a szavak, a betartatlan ígéretek nem fognak hidat képezni közöttünk.

KISS TIBOR 

  • Mozgalmasság, hajszoltság

    Sokszor nyugalomra vágyunk… De a nyugalmat gyakran összetévesztjük a semmittevéssel, az es…
  • Önmagunk megvalósítása

    Sokan keressük a hivatásunkat vagy önmegvalósításunk konkrét módját az életben. Ám gyakran…
  • Tudom, hogy mit kellene tennem, de…

    Tudom, hogy mit kellene tennem… De az már egészen más kérdés, hogy mit teszek. …
Töltsön be több kapcsolódó cikket
  • Mozgalmasság, hajszoltság

    Sokszor nyugalomra vágyunk… De a nyugalmat gyakran összetévesztjük a semmittevéssel, az es…
  • Önmagunk megvalósítása

    Sokan keressük a hivatásunkat vagy önmegvalósításunk konkrét módját az életben. Ám gyakran…
  • Tudom, hogy mit kellene tennem, de…

    Tudom, hogy mit kellene tennem… De az már egészen más kérdés, hogy mit teszek. …
Még több betöltés Gondolatmorzsa

Ezt már olvasta?

Mozgalmasság, hajszoltság

Sokszor nyugalomra vágyunk… De a nyugalmat gyakran összetévesztjük a semmittevéssel, az es…