Németországban törvényt fogadtak el az online gyűlölködés és álhírterjesztés ellen

Hónapokig tartó viták után a német szövetségi parlament (Bundestag) pénteken elfogadta a közösségi portálokon megjelenő jogsértő gyűlölködés és álhírterjesztés visszaszorításáról szóló törvényt.

Az ellenzéki pártok, civil és szakmai szervezetek és informatikai vállalkozások által bírált jogszabály szerint a portálok üzemeltetői akár ötmillió euró (1,5 milliárd forint) pénzbüntetést kaphatnak, ha nem távolítják el időben a jogsértő tartalmakat.
A kormányoldal – a jobbközép CDU/CSU pártszövetség és a szociáldemokrata párt (SPD) frakciójának – támogatásával a ciklus utolsó rendes parlamenti ülésnapján megszavazott törvény alapján az üzemeltetőknek könnyen, közvetlenül és állandóan elérhető panaszkezelő szolgálatot kell működtetniük, és a főszabály szerint a felhasználói bejelentéstől számított egy héten belül törölniük vagy elérhetetlenné kell tenniük a jogsértő tartalmakat, a „nyilvánvalóan jogsértő tartalmakat” pedig 24 órán belül kell eltávolítani vagy elérhetetlenné tenni.
A határidőt csak akkor lehet túllépni, ha az üzemeltető alá tudja támasztani, hogy a panasz révén felmerülő jogi kérdések megválaszolásához több időre van szükség.
Az üzemeltetők a panaszok elbírálását rábízhatják egy önkéntes alapon felállítható önszabályozó testületre. Az intézmény működtetésének feltételei közé tartozik, hogy a szövetségi igazságügyi hivatal (BfJ) felügyelete alatt tevékenykedik, és a vezetőségében képviselet kapnak a tartományi médiahatóságok.
A portálok üzemeltetői kötelesek megválaszolni a panaszokat és indokolni döntésüket, és negyedéve jelentést kell közzétenniük a büntetőjogilag releváns tartalmakkal kapcsolatban folytatott tevékenységükről, beszámolva a panaszkezelő szolgálat munkájáról, a panaszok számának alakulásáról és a döntési gyakorlatról.
A törvény nem hoz létre új jogokat, a felhasználók jelenlegi jogainak erősebb védelmét szolgája, ezt jelzi a címe is: Törvény a jogérvényesítés javításáról a közösségi portálokon.
Az új szabályozással megszűnik a „verbális ököljog” uralma – mondta a szavazás előtti vitában Heiko Maas igazságügyi miniszter, hozzátéve, hogy az utóbbi két évben kevéssé eredményes tárgyalásokat folytattak a portálok üzemeltetőivel az oldalaikon megjelenő úgynevezett gyűlöletbűnözés visszaszorításának önkéntes lehetőségeiről, és közben 300 százalékkal növekedett az ilyen típusú bűncselekmények száma a közösségi portálokon.
Az SPD-s politikus hangsúlyozta, hogy a véleményszabadság nagy érték, és „borzalmas kijelentések” is a részét alkotják, de vége van ott, ahol a büntetőjog elkezdődik. Ezért a jogszabály a bírálatokkal ellentétben „nem támadás a véleményszabadság ellen, hanem védelmének garanciája”.
A törvény által üldözendő tartalmakban megjelenő fenyegetés, uszítás, holokauszttagadás, és a lejárató szándékkal kitalált becsületsértő valótlanság „nem a véleményszabadság kifejezése, hanem támadás mások véleményszabadsága ellen”, célja a „másként gondolkodók megfélemlítése és elhallgattatatása, a félelem légkörének megteremtése” – mondta a német igazságügyi miniszter.
Az ellenzéki pártok szerint viszont a törvény inkább a véleménynyilvánítás lehetőségeinek szűkítése felé mutat. A kormánypártok „magánkézbe adnak” – a portálok üzemeltetőire bíznak – az igazságszolgáltatásra tartozó ügyeket, arra köteleznek nem jogi ügyekre szakosodott vállalkozásokat, hogy rövid határidővel megválaszoljanak esetenként nagyon súlyos jogi kérdéseket, így kézenfekvő, hogy a biztonság kedvéért jogszerű tartalmakat is törölnek majd – húzta alá Petra Sitte, az SPD-től balra álló Baloldal (Die Linke) politikusa.
Ez az úgynevezett overblocking – tartalmak túlzott mértékű törlése, elérhetetlenné tétele – problémája, amelyre Renate Künast, a Zöldek képviselője is rámutatott. Hozzászólásában kiemelte, hogy a törvény az előkészítő szakaszban véghezvitt módosítások ellenére továbbra is inkább ösztönöz tartalmak törlésére, mint a véleményszabadság védelmére.
A törvény a szakmával és a pártokkal folytatott egyeztetés révén sokat változott a kormány által áprilisban elfogadott első tervezet óta. Például a kiszabható pénzbüntetés felső határát 50 millió euróról 5 millióra csökkentették, és kialakították az önszabályozó testület intézményét. A szakmai és a civil, jogvédő szervezetek viszont változatlanul elégedetlenek, és többnyire ugyanazokat a pontokat kifogásolják, mint az ellenzéki pártok.
Bírálta a jogszabályt a többi között az infokommunikációs szektor fő érdekvédelmi szervezete, a Bitkom, amely pénteki állásfoglalásában kiemelte: a széleskörű társadalmi vita helyett elhamarkodva kidolgozott, „kiérleletlen” törvény egy sor bizonytalan értelmű jogi fogalmat tartalmaz, és nagy hibája, hogy a véleményszabadságról szóló kérdések megválaszolását vállalkozásokra terheli, amelyeknek az idő szorításában kell döntést hozniuk, hogy elkerüljék a súlyos összegű büntetést.