Amíg én vagyok Magyarország miniszterelnöke, és itt állhatok, addig a kerítés a déli határon is állni fog – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn, napirend előtt a parlamentben, ahol a nemrégiben lezárult, az általa eddigi legsikeresebbnek nevezett nemzeti konzultációról adott számot. A kormányfő szerint a nemzeti konzultációkkal kialakított egyetértési pontok lehetővé teszik, hogy az emberek, a választott parlamentjük és a kormányuk közös akarattal cselekedhessenek. Az ország mai eredményeinek ez a fundamentuma, ezért sikerült kimenteni Magyarországot a pénzügyi katasztrófából, megfékezni az árakat, százezreknek munkát adni, emelni a béreket, és megindítani Magyarországot a gazdasági fejlődés ösvényén – sorolta, felidézve az eddigi nemzeti konzultációkat. Az emberek egyre inkább érdeklődnek a közügyek iránt, hangot adnak véleményüknek – hangsúlyozta, hasznosnak nevezve, hogy „egy nemzet és választott kormánya ennyire egy húron pendül”. Szavai szerint létrehozható olyan többségű és erejű egyetértés, amely „felhatalmaz bennünket arra, hogy nemzeti álláspontnak (…) tekinthessük”. „Az elmúlt évek alatt ki is formálódott egy új egység, egy új nemzeti egység, egy szellemi, politikai és akcióegység”. Ez a gondolat, miszerint „mi magyar Magyarországot és európai Európát akarunk„, egységbe fogja a magyarokat, a program élén pedig a kormány áll – mondta. Orbán Viktor hozzátette ugyanakkor, hogy ma Európában „a fősodratú politikai osztály” a választók megkérdezését populizmusnak bélyegzi. A most lezárult nemzeti konzultációról szólva kiemelte, hogy az 1 millió 680 ezer visszaküldött kérdőív „abszolút rekord”. Az eddig feldolgozott 1,4 millió kérdőív alapján – közölte – a véleményüket elmondók egyöntetűen kiálltak amellett, hogy „megvédjük a rezsicsökkentést”, ahogyan azt is akarják, hogy az illegális bevándorlókat tartsák felügyelet alatt, amíg a hatóságok döntenek az ügyekben. Teljes az egyetértés abban is – folytatta az ismertetést -, hogy az illegális bevándorlást segítő tevékenységet, az embercsempészetet és az illegális migráció népszerűsítését büntetni kell. A kitöltők 99 százaléka szerint a külföldről támogatott szervezeteket kötelezni kell a regisztrációra, és vállalniuk kell, hogy melyik ország vagy szervezet megbízásából és milyen céllal tevékenykednek Magyarországon – mondta. A munkahelyteremtéssel kapcsolatban az emberek úgy foglaltak állást, hogy a magyar gazdaság jövőjéről továbbra is a magyaroknak kell dönteniük. Ugyanígy azok aránya is elsöprő, akik szerint a jövőben is ragaszkodni kell ahhoz, hogy a magyarok dönthessenek az adórendszerükről – tájékoztatott az eredményekről. A kormányfő összegzése szerint ma a magyar emberek többsége úgy gondolja: „Brüsszel fordítva ül a lovon”, „nem engedhetjük meg, hogy Brüsszel átvegye tőlünk az irányítást”, ahogyan azt sem, hogy betelepítési programokat kényszerítsen Magyarországra. Hozzátette: a többség szerint nem engedhetjük meg azt sem, hogy Brüsszel beleszóljon az adók, a bérek és a rezsidíjak meghatározásába Magyarországon. Az Európai Unió nem Brüsszel – mondta -, hanem független európai nemzetek önkéntes szövetsége. Magyarország nem Európa-ellenes, sosem volt az, éppen ellenkezőleg: a kormány egy igazi európai álláspontot képvisel, a hatályban lévő európai szerződést védi, benne a tagállamok és Brüsszel közötti eredeti, vagyis mai munkamegosztással – fejtette ki, hozzátéve: nem a magyarok álláspontja változott meg, „Brüsszel váltott gúnyát”. Szerinte „Brüsszel nyíltan a terroristák pártjára áll”, amit felfoghatatlannak nevezett. A terrorcselekmény és határzár tiltott átlépése miatt tíz év fegyházra ítélt és Magyarországról kiutasított szír állampolgárra utalva úgy fogalmazott: „Ahmed H. nyilvánvaló képtelen hazugságai” fontosabbak, mint a magyarok biztonsága, ami elfogadhatatlan. Azt is abszurdnak nevezte a miniszterelnök, hogy Brüsszelben ma egy „emberek millióit nyomorba döntő pénzügyi spekuláns” szabja meg, „merre van az előre”. Európai vezetők „hajbókolnak” Soros György előtt, aki megmondja, mit kell tennie Európának – jegyezte meg. Közölte: ha valaki tényleg annyira segíteni akarna a Közel-Kelet és Afrika szerencsétlen sorsú millióin, akkor nem „emberi jogi harcosnak álcázott politikai aktivisták hálózatát” finanszírozná dollármilliókból, hanem munkahelyeket, iskolákat és kórházakat hozna létre ott, ahol szükség van rá. A képviselőket arra kérte, hogy Brüsszel és a magyar kormány, illetve a „Soros-maffia” és Magyarország vitáiban a magyarok mellé álljanak. „Kérem önöket, egy képviselő se vágja maga alatt a fát, mert aki támogatja a bevándorlást, aki lebontaná a kerítést, aki ismeretlen múltú, identitású és célú migránsokat telepítene Magyarországra, az a magyar nemzet (…) ellenére cselekszik” – mondta. A kormányfő kijelentette: amíg ő a miniszterelnök, addig állni fog a déli határkerítés. Hozzáfűzte: amíg a Fidesz-KDNP kormányozza az országot, addig nem engednek Brüsszel zsarolásának, és elutasítják a kötelező betelepítési kvótát. „Amíg a polgári, nemzeti oldal adja a derékhadat, addig a haza is védve lesz” – szögezte le, a nehéz munkával elért sikerek védelmét ígérve. Azt is hangoztatta, hogy amíg Magyarország demokratikus alapokon áll, nem fogadja el, hogy Brüsszel lopakodva elvegyen nemzeti jogaiból. Az illegális bevándorlás Olaszországban látható erősödése, a magyar határon fokozódó nyomás, az európai nagyvárosokban elkövetett újabb és újabb terrortámadások világosan értésünkre adják: „Európa első számú próbatétele továbbra is a népvándorlás marad” – mondta, hozzátéve: a migránsválság elhúzódását jelzi előre az is, hogy „a bevándorláspárti erők Brüsszelben és a tagállamokban a népi ellenállás nyilvánvaló ténye ellenére nem adták fel azt a tervüket, hogy több millió migránst – ahogy Soros György nyilvánosságnak is bemutatott tervében szorgalmazza – betelepítsenek Európába”. Emellett – folytatta Orbán Viktor – a horizonton más komoly európai kérdések is a megjelennek: jelenleg is sok ezer magyar kamionsofőr állása van veszélyben a Brüsszel által hozott rossz munkavállalási szabályok miatt. Ha nem leszünk résen, és nem állunk ki a gazdasági érdekeink mellett, akkor ez a gyakorlat gyorsan átterjedhet más iparágakra, és súlyosan érintheti a külföldön és a külföldre dolgozó magyarokat – mondta. A kormányfő az elmúlt hét „verejtékes esztendő” után elért gazdasági sikereket sorolva arról is beszélt: 7 év alatt segélyalapú helyett sikerült „megágyazni” a munkaalapú gazdaságnak, a foglalkoztatás Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben az EU-ban, valamint 2010 óta a harmadik legnagyobb mértékben növekedett a minimálbér, a magyar gazdaság pedig idén az első negyedévben 4,2 százalékos növekedést produkált. Hozzátette: a magyar modell működőképességét mindenhol elismerik, azok is, akik eddig aggályokat fogalmaztak meg. Magyarország pályára állt, minden okunk megvan a bizakodásra, újra van jövőnk – jelentette ki. Hangsúlyozta: ezeket az eredményeket nemzeti alapon, a nemzeti érdekeket követve sikerült elérni. Ezért azt javasolta, hogy ne kockáztassák ezt valamilyen „homályos utópia kedvéért, nevezzék azt európai egyesült államoknak, nyílt társadalomnak vagy bármi másnak”. Az emberek a legutóbbi nemzeti konzultáción ismét nyomatékosították: „nem fogadhatjuk el, hogy a jövőnket Moszkvában, Brüsszelben vagy Washingtonban tervezzék. A ránk vonatkozó döntéseket Budapesten hozzuk meg” – mondta. Végül arról szólt a miniszterelnök, hogy fel kell készülni azokra az őszi vitákra, amelyek Európa jövőjéről szólnak majd. Kijelentette: mivel Magyarország az Európai Unió tagja, és az is marad, ezért ezek a viták Magyarország jövőjéről is szólnak. A hétvégi franciaországi választásokról úgy nyilatkozott: az európai emberek lázadása elérte Franciaországot is, a régi elit pártjait, szocialistákat és néppártiakat, egyszerűen „letolták a pályáról”. A lezajlott franciaországira és a szeptemberi német választásokra utalva hozzátette: számítani lehet arra, hogy a két kontinentális nagyhatalom kísérletet tesz majd Európa átalakítására, de az még nem látható, hogy ez segíti vagy nehezíti majd a magyar nemzeti érdekek brüsszeli érvényesítését. Ugyanakkor jelezte: Brüsszel már kiadott egy dokumentumot Európa lehetséges jövőbeni fejlődési irányairól, majd reformjavaslatokat tett közzé a szociális ügyekről, a gazdasági és monetáris unió mélyítéséről, az európai védelempolitikáról, a globalizációról, hamarosan pedig az európai költségvetés jövőjéről is. „Olyan viták előtt állunk, amelyek témái súlyosak (…), következményei pedig hosszú távúak lesznek” – fogalmazott Orbán Viktor, azzal zárva beszédét: a nemzeti konzultáció a legjobb ütemben történt, és „a legalkalmasabb pillanatban ütötte le azokat a jelzőkarókat, amelyek között Magyarországnak haladnia kell és lehet az előttünk álló vitákban”.
