Méz – Az édes arany

Folyékony vagy kemény, kalácson vagy müzliben: a méz jókedvre derít.
Öt kérdés a szorgos méhek ízletes ajándékáról, amelyet már az ókori Egyiptomban is az „istenek eledelének” tiszteltek.

Mióta eszünk mézet?

Barlangrajzok tanúsága szerint már a kőkorszakban ismerték ezt a természetes finomságot.
A vadméhek méze édesítőszerként és csaliként szolgált a medvevadászat során.
A háziméhek tartása Anatóliában kezdődött körülbelül 9000 évvel ezelőtt.
Az ókori Egyiptomban a mézet az „istenek eledelének” tartották, és a halhatatlanság forrásaként tisztelték.
A mézes borogatás is hasznos köhögés esetén.

Hűtőben vagy sem?

A méz szinte az egyetlen élelmiszer, amely nem romlik meg.
Legalábbis addig, amíg nem szennyeződik – például vajjal.
Ezért nyugodtan tárolható a kamrában.
Szobahőmérsékleten kenhető marad, és tartósítja az összetevőit.
A hűtőszekrényben viszont kikristályosodhat, ami ugyan a minőségét nem rontja, de az állagát megváltoztatja.

Méz vagy cukor?

Ez egy örök vita: vajon a méz jobb-e, mint a cukor?
A válasz nem egyértelmű.
A méz 100 grammonként 20–25%-kal kevesebb cukrot tartalmaz, mint a hagyományos kristálycukor.
Magasabb fruktóztartalma miatt kevesebb is elég belőle az édesítéshez.
Viszont jobban tapad a fogakhoz, ezért a fogak szempontjából nem feltétlenül előnyösebb.

Hogyan készül a méz?

A méhek virágnektárral táplálkoznak.
A nektárt a begyükben tárolják, majd a kaptárban egy lépbe adják le – étvágygerjesztően hangzik, de valójában nem az.
A dolgozó méhek felszívják a nektárt a lépből, majd egy másik lépbe pumpálják át.
Minden egyes áthelyezésnél a nektár sűrűbb lesz.
Amikor eléri a megfelelő sűrűséget, a sejtet viasszal lezárják.
A méhész ezután kipörgeti a mézet a lépekből.

Vegán a méz?

Röviden: nem.
Ennek ellenére nem minden vegán ember utasítja el.
A nektár gyűjtése létfontosságú a méhek számára, vagyis ezt nem az emberekért végzik.
Ugyanakkor nem tudnak másképp dolgozni.
Ráadásul a méz a saját táplálékuk is.
Aki mégis szigorúan vegán étrendet követ, az alternatívákat választ, például
pitypangszirupot, juharszirupot vagy agávészirupot.