Kiss J. László: Angela Merkel valószínűleg nem tölti ki a jelenlegi parlamenti ciklust

Az utódlással összefüggő tudatos döntés Angela Merkel kancellár bejelentése arról, hogy nem indul újra a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöki tisztségéért Kiss J. László Németország-szakértő szerint. A Corvinus Egyetem tanára valószínűnek nevezte, hogy Merkel kancellárként nem tölti ki a 2021 őszéig tartó jelenlegi parlamenti ciklust.

Az MTI-nek nyilatkozva a szakértő utalt a bejelentés időzítésére, és ennek kapcsán arra, hogy a nagykoalíciós pártok, a CDU és a CSU, valamint a szociáldemokrata SPD két egymást követő tartományi választáson, Bajorországban és Hessenben is rendkívül súlyos szavazatveszteségeket szenvedett. Merkel tudatában volt annak, hogy az általa vezetett nagykoalíció meglehetősen rossz képet állított ki magáról. A tartományi választásokat egyik tartományban sem helyi gazdasági eredmények döntötték el, hanem a nagykoalíció teljesítménye, ami általános megítélés szerint aligha volt elfogadható.
Az időzítéssel kapcsolatban Kiss J. László ugyanakkor utalt egy olyan törekvésre is, hogy az utódlással kapcsolatos átmeneti időszakot rendezetté, szervezetté, ellenőrizhetővé tegyék. Ennek kapcsán a szakértő arra hívta fel a figyelmet, hogy a pártelnök-kancellár három szakaszban határozta meg politikai jövőjét. Eszerint most decemberben a pártelnökségről mond le, 2021-ben az újabb kancellári jelölésről, ezt követően pedig minden politikai tevékenységtől visszavonul. A Corvinus Egyetem tanára szerint ez egyfajta tudatosságra utal. A párt különböző intézményeiben, egyebek között a CDU/CSU parlamenti frakciójában a személycserék már megindultak. Az átmenetet a fokozatosságra való törekvés jellemzi, és ebben Merkel is részt vesz.
Azt azonban nem lehet megjósolni hogy az események miként írják át ezt a forgatókönyvet. Erre utal a kancellárnak az a kijelentése is, hogy amennyiben előre hozott választásokra kerülne sor, azon nem indulna. 2019-ben amúgy is rendkívül fontos német belpolitikai, illetve nemzetközi események lesznek, kezdve a május végi európai parlamenti választásoktól az őszi tartományi választásokig, amelyeken a CDU ismét súlyos veszteségeket szenvedhet. Mindezek halmozottan újabb nyomást jelenthetnek majd Merkelre, hogy gondolja át a tervezett utódlási menetrendet.
Ezzel kapcsolatban külön említette szakértő az SPD által bejelentett, a koalíciós szerződésbe is belefoglalt úgynevezett felülvizsgálati konferenciát, amelynek lényege, hogy a parlamenti ciklus felénél megkérdezik a tagságot a nagykoalícióban való bennmaradásról. A szociáldemokrata párton belül erősödik a nyomás, hogy az év első felére hozzák előre ezt a konferenciát és a pillanatnyi erőviszonyok nem a bennmaradás mellett szólnak. Azaz – mint Kiss J. László hangsúlyozta – a jövő év sok olyan eseményt tartalmaz, amelyek felülírhatják a mostani utódlási forgatókönyvet.
A jelenlegi döntés jelezheti Angela Merkel tudatos törekvését, hogy az átmenet folyamatát ellenőrzés alatt tartsa, és egyfajta példát is mutasson. Ugyanakkor politikai szempontból ennek gyenge pontjai is vannak. Többek között az: amennyiben egy politikusról tudni lehet, hogy napjai meg vannak számlálva, a különböző nemzetközi tárgyalásokon alkupozíciója meggyengül, és mindezt kihasználhatják vele szemben. A német ellenzéki reagálások ebből kiindulva utaltak is arra: jó lenne, ha Merkel a kancellári tisztségtől is megválna. „Nem vagyok biztos abban, hogy mostani bejelentése ellenére Angela Merkel a parlamenti ciklus végéig hátralévő három évet ki is fogja tölteni. Az események felülírhatják ezt a menetrendet” – fogalmazott Kiss J. László.
A szakértő szerint Merkel most hatalmának megosztása mellett döntött. A kancellári és a pártelnöki tisztség általa mindeddig képviselt egy kézben tartása számára koncentrált hatalmat jelentett, most viszont a pártelnöki tisztségtől való megválással megkezdődött a hatalom megosztásának a folyamata. Ez egy tudatos törekvés része lehet, az azonban a szakértő szerint aligha valószívű, hogy a döntés pozitív hatással lesz a CDU támogatottságának alakulására, illetve a nagykoalíció működésére. „Erre vonatkozóan meglehetősen szkeptikus vagyok” – jelentette ki, utalva a többi között arra, hogy a koalícióban egy gyengülő SPD ultimativ módon próbálja saját politikai programját keresztülvinni, miközben a kilépés opciója is fenyeget. Ez olyan akna, amely bármikor robbanhat.
Ugyanakkor Angela Merkel mostani bejelentése üzenet a CSU-nak, személy szerint a kisebbik konzervatív párt elnökének, Horst Seehofernek is. Merkel úgy távozik, hogy marad, de a belügyminiszteri tisztséget is betöltő Seehofernek nincs ilyen játéktere. Az elmúlt fél évben a nagykoalíción belül két nagy konfliktus volt, mindkettő Merkel és Seehofer között, és mindkét esetben az utóbbi volt az aktív. Mindez pedig egy „vitatkozó koalíció” képét mutatta, amire a választók Bajorországban és Hessenben is nemet mondtak.
Merkel mandátuma eleve korlátozott, amit maga határozott meg. Ez pedig egy olyan helyzet, amelyben Németország aligha lehet kezdeményező, vezető politikai szereplő Európában. A kancellár gyengülése szinte programozott, hisz fokozatosan válik meg a hatalomtól. Ha nem is lesz teljesen „béna kacsa”, de alkuereje, pozíciója a szakértő szerint mind belpolitikailag, mind külpolitikailag gyengülni fog.
Egy belpolitikailag meggyengült kancellár nyilvánvalóan nem mehet bele olyan nagyszabású európai tervekbe, amelyeknek nincs meg a belpolitikai támogatottsága, illetve amelyeknek bizonytalan a kimenetele. Ennek kapcsán Kiss J. László a nagyívű francia reformelképzeléseket említette, amelyekbe egy meggyengült Merkel aligha fog belemenni.