Washington de facto az Egyesült Államok ellenségének minősítette a „Kreml-listán” szereplő orosz személységeket, a lajstrom potenciálisan árthat az orosz cégek, politikusok, tisztségviselők és üzletemberek arculatának – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő újságíróknak kedden Moszkvában. Peszkov, aki maga is szerepel a felsorolásban, felhívta a figyelmet arra, hogy az amerikai pénzügyminisztérium által összeállított listát az Egyesült Államok ellenségeivel szembeni szankciós ellenintézkedésekről rendelkező törvénnyel összhangban hozták létre. A szóvivő példátlannak nevezte a jelentést, ugyanakkor közölte, hogy az orosz fél tanulmányozni fogja az amerikai listát, mielőtt további következtetéseket vonna le. Rámutatott, hogy a listával kapcsolatban Washington lebegteti a személyre szabott szankciók bevezetésének lehetőségét. A Trump-kormányzatot az említett törvény kötelezte a lista közlésére, amelynek célja, hogy megbüntesse Oroszországot a 2016-os amerikai elnökválasztásba történt Washington szerinti beavatkozásáért, az emberi jogok megsértéséért, a Krím annektálásáért és a kelet-ukrajnai katonai szerepvállalásáért. A büntetőintézkedésekkel egyelőre nem kísért amerikai lajstrom magába foglalja 114, Vlagyimir Putyin elnökkel szoros kapcsolatban álló orosz politikai szereplő nevét, köztük Dmitrij Medvegyev miniszterelnökét, a kormány gyakorlatilag minden tagjáét, az elnöki apparátus embereiét és a parlament két házelnökéét, valamint 96 egymilliárd dollárnál nagyobb vagyonnal rendelkező „oligarcháét”. Az utóbbiak listája egyébként megegyezik azzal, amelyet tavaly a Forbes magazin állított össze. A lista közzétételére válaszul az orosz parlament három bizottsági elnöke lemondta részvételét a február 8-án tartandó hagyományos éves washingtoni nemzeti imareggelin, amelyen jelen lesz majd Donald Trump elnök. A mintegy 3 ezer fős rendezvényen az eredeti elképzelések szerint egy mintegy 70 fős orosz küldöttség jelent volna meg, köztük a Kremllel szemben kritikus hangnemet megütő Kszenyija Szobcsak elnökjelölt-aspiráns is. Andrej Dvorkovics orosz miniszterelnök-helyettes úgy vélekedett, hogy a lista egy „oroszországi ‘ki kicsoda’-kötetre” hasonlít. A vele megegyező tisztséget viselő Dmitrij Rogozin szerint a lépéssel Washington az orosz fegyverzetek potenciális vásárlóira kívánt „ráijeszteni”, és arra akarta „kényszeríteni” őket, hogy csakis amerikai harci eszközöket vásároljanak. Szergej Szobjanyin moszkvai polgármester a VKontaktye orosz közösségi oldalon közzétett bejegyzésében azt írta, hogy Oroszországot sohasem szerették Nyugaton, de ilyen listázás még a történelem legrosszabb korszakaiban sem jutott senkinek eszébe. Hozzátette, hogy a publikáció a szerzők várakozásaival ellentétes hatást fog kiváltani, annak eredménye nem a megosztottság, hanem az összefogás lesz. Konsztantyin Koszacsov, a parlament felsőháza külügyi bizottságának elnöke azt hangoztatta, hogy a lista összeállítói „lemásolták a Kreml telefonkönyvét” abbéli igyekezetükben, hogy rábizonyítsanak valamilyen „mocskot” az orosz elitre. Leonyid Szluckij, az alsóház külügyi bizottságának elnöke a „politikai paranoia” megnyilvánulásának minősítette az összeírást, amely aláássa az amúgy is „a legmélyebb ponton álló” párbeszéd folytatásának lehetőségét. Arra figyelmeztetett, hogy az orosz-amerikai viszony mindaddig nem tér vissza a régi kerékvágásba, amíg „az amerikai kivételesség mániákus eszméje hivatalban marad Washingtonban”.
