A brit miniszterelnök szerint „új keletű derűlátást” eredményezett a brit EU-tagság megszűnésének feltételeiről London és az Európai Bizottság között létrejött előzetes megállapodás. Theresa May, aki a londoni alsóház képviselőit tájékoztatta hétfő délutáni beszámolójában a Brexit-tárgyalások első szakaszát várhatóan lezáró múlt heti előzetes egyezségről, kijelentette: maradéktalanul bízik abban, hogy a megállapodást az e hét végén esedékes brüsszeli EU-csúcs jóváhagyja, és megkezdődhet a Brexit-tárgyalások második szakasza, amelynek legfontosabb napirendi pontjai közé tartozik majd Nagy-Britannia és az EU jövőbeni – mindenekelőtt kereskedelmi – kapcsolatrendszerének kialakítása. May szerint ez azt jelenti, hogy Nagy-Britannia „zökkenőmentes, rendezett módon” távozik az Európai Unióból, „mély és különleges új partneri viszonyt” kialakítva európai barátaival, miközben „visszaszerzi az ellenőrzést határai, pénze és törvényei felett”. A Nagy-Britanniában élő több mint 3 millió külföldi EU-állampolgár jogosultságairól May kijelentette: az EU kiinduló álláspontja az volt, hogy e jogosultságok megvédése az uniós jogszabályok hatályának meghosszabbításával történjen, bármiféle brit törvényalkotási aktus nélkül. Az EU eredeti szándéka szerint a külföldi EU-állampolgárok jogainak érvényesülését az Európai Bizottság felügyelhette volna, és az Európai Unió bírósága szerzett volna érvényt e jogosultságoknak vitás ügyekben – mondta a brit miniszterelnök. Theresa May szerint ezek a javaslatok elfogadhatatlanok voltak. Hozzátette: az EU végül beleegyezett abba a megoldásba, hogy e jogosultságok érvényesítése a Brexit után a brit bíróságok hatáskörébe tartozik majd, indokolt esetben az EU-bíróság esetjogi végzéseinek figyelembevételével. Az e kiegészítés kavarta parlamenti felzúdulásra reagálva a brit miniszterelnök kijelentette: a brit bíróságok más ügyekben is figyelembe veszik a nemzetközi jogot, ha ez indokolt. Az Európai Unió Bíróságának további nagy-britanniai fennhatósága folyamatos belpolitikai vita tárgya Nagy-Britanniában, mivel mindenekelőtt a kormányzó Konzervatív Párt Brexit-tábora erről hallani sem akar. Theresa May hétfő esti alsóházi tájékoztatójában ugyanakkor kijelentette: a külföldi EU-állampolgárok jogosultságainak érvényesítése ügyében a brit bíróságok a kilépés után – a jelenlegi helyzettel ellentétben – önként fordulhatnak az Európai Unió Bíróságához jogértelmezésért, ha egy-egy adott esetben a brit jog nem kínál egyértelmű megoldást, de ilyen esetekben is a végső szó a brit bíróságoké lesz. May hozzátette: ez az önkéntes mechanizmus is lezárul nyolcévi átmeneti időszak után. A brit kormányfő kijelentette: a Nagy-Britanniában élő külföldi EU-állampolgárok jogosultságait törvény rögzíti majd, és a törvénynek brit bíróságok szereznek érvényt. Az előzetes egyezmény pénteken nyilvánosságra hozott 16 oldalas összegző dokumentuma leszögezi, hogy a majdani kilépési megállapodás céljai között szerepel a Nagy-Britanniában élő uniós, illetve az EU-tagállamokban élő brit állampolgárok azon jogosultságainak viszonos megvédése, amelyeket az érintettek az EU-jogszabályok alapján múltbeli életviteli döntéseikkel, az Európai Unión belüli szabad mozgás jogának gyakorlásával megszereztek, vagy megszereznek egy meghatározott időpontig. A megállapodás szövege szerint e meghatározott időpontnak egybe kell esnie a brit kilépés időpontjával. Theresa May hétfő esti alsóházi felszólalásában az EU-val szembeni brit pénzügyi kötelezettségekről azt mondta: Nagy-Britannia a 2020-ban lejáró jelenlegi EU-költségvetési időszakban befizeti nettó hozzájárulási kötelezettségeit, és ugyanezen időszakban a jelenlegi feltételrendszer mellett folytatódik a kétoldalú kereskedelem. May hozzátette: London kész teljesíteni az EU-tagsága idején vállalt méltányos pénzügyi kötelezettségeket, de „ez az ajánlat lekerül a napirendről”, ha a kilépési tárgyalások végén nem születik átfogó megállapodás a jövőbeni kapcsolatrendszerről. Ugyanezt egy nappal korábban David Davis, a Brexit-tárgyalásokért felelős brit minisztérium vezetője is kifejtette. A BBC televíziónak nyilatkozva Davis kijelentette: a pénteki előzetes egyezménynek „nincs jogi kötelező ereje”, és ha a kilépési tárgyalások végén nem születik átfogó megállapodás, akkor Nagy-Britannia nem fizetné ki a brit uniós tagság idején az Európai Unióval szemben keletkezett és ezután keletkező pénzügyi kötelezettségeit.
