Illegális bevándorlás – Szijjártó Péter: Lassan elegünk van a szolidaritásról szóló frázisokból

Lassan elegünk van a szolidaritásról szóló frázisokból, miszerint nem szabad szemezgetni, és minden országnak be kell fogadnia a menekülteket – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Wiener Zeitung című osztrák lap szerdai számában megjelent interjújában.

A miniszter leszögezte: azáltal, hogy Magyarország megvédi az Európai Unió (EU) külső határát, az egész uniót védelmezi. Rávilágított: Magyarország eddig több mint 800 millió eurót költött határvédelemre – beleértve az infrastrukturális, személyi és kiképzési kiadásokat. „A határvédelem miért nem tartozik bele a szolidaritás kategóriájába? Nem vagyunk szolidárisak, ha Szlovéniába és Bulgáriába küldünk segítséget?” – tette fel a kérdést a miniszter.
Szijjártó kérdésre válaszolva kijelentette: Magyarország közreműködne a földközi-tengeri bevetésekben is. „Már régóta mondjuk, hogy bevethető egységre van szükség, amely biztosítja a tengeri határokat” – mondta és hozzátette: bonyolult, ugyanakkor nem lehetetlen ügyről van szó. Meglátása szerint ezen az utóbbi két évben kellett volna dolgozni a menekültelosztás kvótájáról szóló egyeztetések helyett.
Szijjártó hangsúlyozta, hogy az EU ereje az egységben rejlik, amelyet meg kell őrizni. Indoklása szerint ezért nem tudja Magyarország már meghallani az uniós pénzekkel kapcsolatos fenyegetéseket és zsarolási kísérleteket. A miniszter rámutatott: amikor Magyarország belépett az unióba, a megállapodás arról szólt, hogy megnyitja piacát és pénzügyi forrásokban részesül. Hozzátette: számos osztrák, német, francia és más vállalkozások óriási hasznot húztak ebből. „Az uniós támogatások nem humanitárius segítségnyújtást jelentenek” – magyarázta a miniszter, akinek meglátása szerint ezek a pénzek szerződés alapján folynak be Magyarországra és más államokba, ennek előnyét pedig a külföldi cégek is élvezik.
Amikor két évvel ezelőtt az illegális bevándorlás biztonsági kockázatairól és az unió védelmének szükségességéről beszéltünk nácinak és fasisztának bélyegeztek minket, többek között így tett az akkori osztrák kancellár is – mondta és hozzátette: mindez akkor történt, amikor Magyarország kerítést épített. „Amikor az osztrák kormány később ugyanazt tette a szlovén-osztrák határon, akkor úgy emlegették, hogy +kapu oldalsó szárnyakkal+” – emlékeztetett és hozzátette: ezt érti képmutatás alatt. 
Szijjártó újságírói felvetésre kijelentette: nem csoda, ha Nagy-Britannia unióból való kilépése után a két legnagyobb gazdaság, Franciaország és Németország megerősíti együttműködését. „Már világossá tettük: az unió mélyítése és azon belüli tömörülések létrejötte nem szabad, hogy ahhoz vezessen, hogy aki nem tagja ennek a csoportnak, az rosszul jár” – szögezte le és kijelentette: Magyarország érdekelt az eurózóna sikerében, a magyar export nagy része oda irányul.
A miniszter emlékeztetett: 2010 és 2011-ben az Európai Néppártban arról folyt a vita, hogy a bevándorlás válasz lesz-e a munkaerőpiaci és a demográfiai kihívásokra. „Mi akkor azt mondjuk, hogy semmiképpen, hiszen amíg munkanélküliség van Európában, addig a meglévő tartalékokat kell használni, és ha demográfiai probléma van, akkor a családok számára vonzó politikát kell kialakítani” – vélte a miniszter, aki szerint Európa védelmére van szükség, a migrációt pedig veszélynek kell tekinteni.
„Sok kollégám azt mondja, hogy irigyelnek, mert nyíltan beszélhetek” – mondta és hozzátette: „mivel otthon stabil többségünk van a parlamentben és a lakosság minket támogat, abban a luxusban van részünk, hogy őszinték lehetünk.”