Új másodfokú eljárást rendelt el a Kúria a volt barátnőjét lúggal leöntő orvos ügyében

MTI Fotó: Mohai Balázs

Hatályon kívül helyezte a Fővárosi Ítélőtábla határozatát és új másodfokú eljárást rendelt el a Kúria kedden annak az orvosnak az ügyében, akit azzal vádolnak, hogy 2013-ban bántalmazta, majd lúggal öntötte le volt barátnőjét.

Az ügyészség szerint a férfi, aki a vádbeli cselekmény idején egy fővárosi kórház igazgatója volt, 2013 tavaszán maszkban behatolt volt barátnője otthonába, a nőt megkötözte, injekcióval elaltatta és lúgot öntött nemi szervére.
Az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék 2016 tavaszán maradandó fogyatékosságot okozó testi sértés miatt négy év börtönre ítélte a vádlottat, mellékbüntetésként pedig öt évre eltiltotta orvosi hivatása gyakorlásától.
Idén márciusban a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla már a súlyosabban büntetendő életveszélyt okozó testi sértésnek minősítette a történteket, továbbá magánlaksértés és kifosztás miatt is bűnösnek mondta ki a vádlottat, ezért kilenc év szabadságvesztésre ítélte, továbbá végleg eltiltotta foglalkozása gyakorlásától. Ezután került előzetes letartóztatásba a vádlott.
A megvádolt orvos az eljárás során mindvégig tagadta bűnösségét.
Az ügyészség további súlyosításért, a védelem megalapozatlanság miatt az ítélet hatályon kívül helyezéséért és új elsőfokú eljárás lefolytatásáért fellebbezett a Kúriához. Miután az első- és a másodfokú döntés között a bűnösség kérdésében is volt eltérés, lehetőség nyílt a Kúria harmadfokú eljárására, amely kedden új eljárásra utasította a Fővárosi Ítélőtáblát.
A Kúria szerint a másodfokon eljáró ítélőtábla terjedelmes bizonyítást folytatott le, és helyesen járt el, amikor az elsőfokú ítéletben rögzített tényállást kiegészítette, pontosította, azonban a Kúria szerint ezt a munkát az ítélőtábla nem vitte következetesen végig, odáig, hogy csakis a vádlott lehetett az elkövető, ezért indokolt az új másodfokú eljárás lefolytatása, ahol ezeket a hiányosságokat ki lehet küszöbölni.
A Kúria felhívta a figyelmet arra, hogy valószínűségre nem lehet bűnösséget alapozni, az ítélethez kétséget kizáró bizonyosság kell a bűnösség kérdésében, és ugyan az első- és másodfokú bíróság elegendőnek tartotta az összegyűjtött bizonyítékokat, a Kúria szerint további bizonyításokra van szükség ahhoz, hogy a közvetett bizonyítékok láncolata zárttá váljon, és kijelenthető legyen, hogy a bűncselekményt a vádlott követte el, és rajta kívül más nem követhette el.

A Kúria szerint nem szükséges az egész eljárást lefolytatni, az ítélőtábla el tudja végezni a szükséges feladatokat, ezért csak a másodfokú ítéletet helyezték hatályon kívül. A Kúria iránymutatásokat is adott az ítélőtáblának, hogy mit kell elvégeznie a megismételt eljárásban, például szembesítenie kell a sértettet és a vádlottat, fel kell tárni a szemtanúk elmondásaiban rejlő ellentmondásokat.
A Kúria szerint azt is tisztázni kell, hogy a vádlott miért mondta a feleségének, hogy a bűncselekmény elkövetésének napján elfoglaltsága van a kórházban, a titkárnőjének viszont miért mondta, hogy később ér be a munkahelyére. Az ítélőtáblának azt is tisztáznia kell, miért a vádlott jutott a sértett eszébe elsőként, mint lehetséges elkövető.
A Kúria rendelkezett a vádlott előzetes letartóztatásának fenntartásáról is, mert úgy látta, a férfi szabadlábon a tanúk befolyásolásával, megfélemlítésével veszélyeztetné a bizonyítást.