Több zöld pénzügyi terméket, környezettudatos “bankolást” akar az MNB

0

Az MNB idén februárban meghirdetett Zöld Programja révén – a rendelkezésre álló jegybanki eszközökkel – Magyarország ökológiai fejlődéséhez, a környezeti eredetű kockázatok csökkentéséhez is hozzá kíván járulni. A folyamat növelheti az ország versenyképességét is – nyilatkozta Windisch László, az MNB alelnöke az MTI-nek.

Az MNB napokban közzétett programja a környezeti problémák kockázatainak csökkentéséért egyebek közt ösztönzi a környezettudatos szempontokat figyelembe vevő pénzügyi termékek, szolgáltatások körének bővítését, és előmozdítaná a pénzügyi intézmények, illetve az MNB klímabarátabb operatív működését.
A jegybank hamarosan díjat is alapít a zöld pénzügyeket tudatosan felvállaló piaci szereplőknek, és – Közép-Európából elsőként – belépett a környezet fenntarthatóságát zászlójára tűző jegybankok nemzetközi szervezetébe (NGFS) is. A bő egy éve létrehozott, a világ számos fejlett és feltörekvő országbeli jegybankját tömörítő szervezet célja többek közt mobilizálni a környezettudatos pénzügyi kockázatkezelést, és az ilyen célú beruházások finanszírozását.
A környezetbarát gazdasági infrastruktúrák kialakítása egy nemzetközi felmérés szerint a következő bő tíz évben 93 ezermilliárd dollár beruházást igényel világszerte – emlékeztetett. Ennek kapcsán felértékelődik a pénzügyi intézmények és az azokat felügyelő jegybankok szerepe.
Az alelnök elmondta: itthon már – az MFB szerepvállalásának is köszönhetően – több bank kínál kifejezetten klímabarát fejlesztéseket, energiahatékonyságot célzó zöld hiteleket. Jelentős naperőmű-beruházási projektfinanszírozási ügyletek indultak el, több életbiztosító és befektetési alapkezelő ajánlatai közt pedig – még jobbára külföldi – “zöld alapokba” való befektetés is szerepel.
Óriási jövő előtt áll a fenntarthatóságot finanszírozó zöld kötvények kibocsátása is. Ennek volumene 3 év alatt megötszöröződött, és tavaly globális szinten megközelítette a 250 milliárd dollárt.
A jegybank rövidesen megvizsgálja, hogy indokolt lenne-e a különböző piacokon tovább erősíteni a zöld termékeket, szolgáltatásokat, akár a hiteleknél, befektetéseknél vagy biztosításoknál. Utóbbiaknál egy elektromos autó cascója vagy éppen egy napelemes lakóház vagyonbiztosítása ma még általában drágább, mint egy “hagyományos” autóé vagy ingatlané – mutatott rá az alelnök. A hitelintézeteknél a Bázel III. tőkeszabályozási rendszer alapvetően már elvárja a környezeti kockázatok figyelembevételét a bankoktól, de ez a szempont a jövőben felértékelődhet.
Windisch László hozzátette: egyes külföldi pénzügyi felügyeletek, jegybankok már jelenleg is megkövetelik, hogy a hitelintézetek a környezeti kockázatokat is hangsúlyosabban mérjék fel hiteldöntéseik vagy kockázatkezelési eljárásaik során.
A szén-dioxid-kibocsátást csökkentő vagy egyéb módon környezetbarát beruházások finanszírozása egyúttal hozzájárulhat a pénzügyi intézmények innovációjához, a termelő ágazatok újszerű zöld kiszolgálásához. Ez tehát nem gát, hanem lehetőség az ország versenyképessége, de akár a piaci jövedelmezőség javítása szempontjából is – összegezte az MNB felügyeleti és fogyasztóvédelmi alelnöke.

 

Töltsön be több kapcsolódó cikket
Még több betöltés Belföld

Ezt már olvasta?

Az éghajlatváltozás Balatonra gyakorolt hatásait vizsgálja az OVF

Az utóbbi évtizedben gyakoribbá váló szélsőséges időjárás Balatonra gyakorolt hatásait viz…