Sztrájksorozatot hirdet az önkormányzati dolgozók béremelése érdekében az MKKSZ

0

Sztrájksorozatot hirdet az önkormányzati dolgozók béremelése érdekében a jövő év első három hónapjára a Magyar Közalkalmazottak, Köztisztviselők és Közszolgálatban Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ), amennyiben nem születik megegyezés az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) ülésén a béremelés ügyében – jelentette be a szakszervezet elnöke szerdai, budapesti sajtótájékoztatóján.

Boros Péterné, az MKKSZ elnöke és a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) alelnöke az OKÉT szerdai ülését megelőzően, a Nemzetgazdasági Minisztérium épülete előtt arról beszélt újságíróknak, az önkormányzatokat sorra hagyják el a diplomás munkavállalók a megélhetéshez sem elegendő, megalázóan alacsony bérek miatt, a szakemberhiány miatt az önkormányzatok nem tudják ellátni a törvényben rájuk ruházott feladatokat.
Mint mondta, a szakemberhiány a demokrácia alapintézményeit veszélyezteti, a szerdai érdekegyeztetésen ezért ígéretet várnak a kormánytól, hogy rendezi annak a mintegy 700 ezer önkormányzati dolgozóknak a bérét, akik már tíz éve nem kaptak béremelést.
Hozzátette: ezért az OKÉT ülésén felvetik a 245 ezer forintos diplomás minimálbér bevezetését, ha erre nem kapnak választ az ülésen, több lépésben sztrájkolnak jövő év elején, először január 12-én és 15-én, ennek eredménytelen eltelte esetén február 15-19. között, és ha ez is eredménytelenül telik el, akkor március 7-10. között.
Megjegyezte: az önkormányzati tisztviselők keresetének növelése – illetve az ehhez szükséges 30-40 milliárd forint – nem lehet pénz kérdése, amikor az ország költségvetése 20 ezer milliárd forintos.
Földiák András, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) elnöke a sajttájékoztatón arról beszélt, az OKÉT ülésén felvetik az érdekegyeztetés rendszerének átalakítását. Mint mondta, jelenleg bizonyos esetekben – amikor a versenyszféra érdekegyeztetési fóruma tárgyal például a minimálbérről, garantált bérminimumról – akkor a közszféra 690 ezer munkavállalója kimarad az érdekegyeztetésből.
Ezért egy egységes érdekegyeztetési rendszert kezdeményeznek, hogy az OKÉT és a versenyszféra érdekegyeztető fóruma felett jöjjön létre egy új, közös érdekegyeztetési fórum, amely azokkal a kérdésekkel foglalkozik, ami a versenyszférát és a közszolgálatot is érinti.
Földiák András kifogásolta, hogy bár az OKÉT alapszabálya szerint az ülések nyilvánosak, arra rendszeresen nem küld meghívót az OKÉT titkársága, és a sajtót sem engedik be az ülésre.
Kuti László, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) elnöke szerint a szerdai OKÉT-tárgyalás fontos eleme, hogy a bérkompenzációból kimaradtak is megkapják a kompenzációt, visszamenőleg.
Csóti Csaba, a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) elnöke arról beszélt, 2017 végén nincs Magyarországon érdemi párbeszéd a magyar állam, mint munkáltató és a magyar állam munkavállalói között. Megjegyezte: a kormány szétverte a korábbi átlátható bérezési rendszert, és különböző pótlékokkal, életpálya-modellekkel teszi átláthatatlanná a bérezést.
Miközben a versenyszférát a kormány a minimálbérrel és garantált bérminimummal folyamatosan arra presszionálja, hogy minél feljebb húzza a béreket, közben  a magyar állam, mint munkáltató ennek a töredékét sem teszi meg az általa foglalkoztatottak bérhelyzetének tisztázásáért – hívta fel a figyelmet a szakszervezeti vezető.

 

Töltsön be több kapcsolódó cikket
Még több betöltés Belföld

Vélemény, hozzászólás?

Ezt már olvasta?

A Magyar Költészet Napja – A vers rólunk és nekünk szól

A nehéz sorsú költő, József Attila április 11-ei születésnapját éppen hatvan éve, 1964 óta…