Rétvári: a kormány kiemelt célja a családok megerősítése

A kormány kiemelt célja a családok megerősítése, „rendkívül sokrétű” családtámogatási rendszert sikerült felépíteni. E rendszer részei az alanyi jogon járó családtámogatási ellátások is, ezeket nem lehet a támogatási rendszer egészéből kiragadni, és a családoknak járó többi juttatástól elkülönülten, önállóan kezelni – közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára egy képviselői írásbeli kérdésre válaszolva.

Az MSZP-s Bangóné Borbély Ildikó azt kérdezte: „Miért nem emelték az elmúlt nyolc évben egy forinttal sem a családi pótlékot, a gyest, a gyetet, az anyasági támogatást, a nyugdíjminimumot?”.
Válaszában Rétvári Bence emlékeztetett: alanyi jogon járó ellátást érintett 2010-ben a kormány egyik első intézkedése, amellyel visszaállították a gyermek hároméves koráig járó gyest, ezzel 50 százalékkal növelték az egy gyermek után összességében felvehető gyes összegét. 2011-től bevezették a családi adókedvezményt, 2015-től pedig a friss házasok kedvezményét – tette hozzá.
Megjegyezte: a családi kedvezmény 2014-től a személyi jövedelemadó mellett a nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékból is érvényesíthető, így azt 2016-ban a kiskorú gyermeket nevelő családok 95 százaléka igénybe tudta venni. A jövő évtől pedig már 35 ezer forintot takaríthatnak meg havonta adójukból a két gyermeket nevelő családok.
Az államtitkár rendkívül nagy jelentőségűnek nevezte a kisgyermekes családok szempontjából a 2014. január 1-től hatályba lépett gyed extra intézkedéscsomagot, amelynek köszönhetően megszűntek a gyed és a gyes melletti munkavégzési korlátozások a gyermek egyéves kora után, míg 2016. január 1-től már a gyermek féléves korától lehetővé vált az ellátások melletti munkavégzés. Azoknak, akik újabb gyermeket kívánnak vállalni, óriási előrelépés, hogy a gyermekgondozási ellátások egyszerre több gyermek után is igénybe vehetők – fűzte hozzá.
Rétvári Bence felhívta a figyelmet arra: a kormány gyermekjóléti intézkedéseinek köszönhetően folyamatosan növekszik a gyermekétkeztetési kedvezményekben és térítésmentes tankönyvellátásban részesülő gyermekek száma. Míg 2010-ben 29 milliárd forintot szánt gyermekétkeztetésre az MSZP-kormány, addig a Fidesz-KDNP 2018-ban 79,3 milliárd forintot – hangsúlyozta, hozzátéve: jelenleg már több mint egymillió gyermek kap ingyen tankönyvet, így a tanulók 85 százalékára kiterjed a térítésmentesség.
Kiemelte: 2018-ban összesen mintegy 1 929 milliárd forint támogatást biztosít a költségvetés a családoknak, ez kétszer több, mint 2010-ben. Az említett összegből jövőre 954 milliárd forintot tesz ki a családok pénzbeli támogatásainak összege. A 2010-es költségvetési kiadásokhoz képest 2018-ban 346 milliárd forinttal többet költ a kormány a pénzbeli családtámogatásokra. Összességében – közölte Rétvári Bence – 2010-hez képest 2018-ig több mint 1 700 milliárd forint többlettámogatást nyújtanak az 1,1 millió, gyermeket nevelő családnak. Így szerinte „minden egyes családra átlagosan 1 millió 558 ezer forint pluszforrás jutott nyolc év alatt”. Úgy fogalmazott: ha maradt volna a szocialista kormányzás, a magyar családok „átlagosan másfél millió forint családtámogatástól estek volna el”.
Kitért arra is, hogy a nyugdíjminimumot a gyakorlatban csak nagyon ritkán kell alkalmazni az öregségi nyugdíjak megállapításakor. A nyugdíjminimumot csak akkor fizetik, ha nagyon alacsony (minimálbér alatti) a beszámított jövedelem és kiugróan rövid a szolgálati idő. Azt írta: az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság adatai alapján idén januárban 2 045 738 embernek folyósított öregségi nyugdíjat a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság. Ebből a nyugdíjminimummal azonos összegű öregségi nyugdíjat 80 embernek fizettek ki.
Hangsúlyozta továbbá: a kormány vállalta, hogy a megállapított nyugellátások és egyéb ellátások értékét megőrzi, ezt „túl is teljesítette”, hiszen a nyugdíjak 23 százalékkal magasabbak jelenleg, mint hét évvel ezelőtt. Az elmúlt időszakban a forint értékállóságának és az alacsony inflációnak egyik legnagyobb nyertesei a nyugdíjasok voltak. Míg az MSZP-kormányok idején „egyhavi nyugdíjjal csökkentették a juttatást”, 2011 és 2016 között 9,5 százalékkal növekedett a nyugdíjak vásárlóértéke – tette hozzá Rétvári Bence.