Október 23. – Orbán: ha elvész a szabadság, ha elvész a nemzeti függetlenség, mi magunk is elveszünk

Ha elvész a szabadság, ha elvész a nemzeti függetlenség, mi magunk is elveszünk – hangoztatta Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn Budapesten, a Terror Háza Múzeum előtt rendezett október 23-i díszünnepségen.

A kormányfő beszéde elején – miután köszöntötte azokat, akik átérzik, hogy a magyar a szabadság népe, „egy különleges szabadságnemzet” – kiemelte: eshet eső, fújhat metsző szél, jöhet könnygáz vagy lovas roham, „összegyűlünk, mert éljünk bárhol is a világon, ma emlékezni akarunk”.
A miniszterelnök úgy fogalmazott: a szovjet uralom egy történelem nélküli térbe taszított bennünket, „meg akarta semmisíteni a múltunkat és a kultúránkat is”. Szerinte azonban a fizikai és szellemi terror megismétlődése ellen a nemzeti emlékezet a legerősebb fegyver. „Ezért jöttünk ma éppen ide” – utalt a Terror Háza Múzeumra, amely – emlékeztetett – a nyilasok főhadiszállása, majd a kommunista pártállami terror székhelye volt.
2002-ben „pengefallal kimetszettük térből és időből, mementóvá emeltük, és egy múzeumot helyeztünk ide Budapest, Magyarország és Európa szívébe”, hogy emlékeztesse mindig a világot: a magyarok szabadságvágyát nem lehet megfojtani. Azért állítottuk ide, hogy bennünket is figyelmeztessen: ha elvész a szabadság, ha elvész a nemzeti függetlenség, mi magunk is elveszünk; arra int minket, hogy „nekünk a szabadságot sosem adják ingyen, mindig meg kell küzdenünk érte” – mondta Orbán Viktor.
Jöjjenek a labancok, a muszkák, a németek vagy a szovjetek, „a saját szabadságunkat mindig nekünk kell megvédenünk, más sohasem fogja” – hívta fel a figyelmet a miniszterelnök, megjegyezve: a magyarok megszokták, „mifelénk a felszabadítás egy újabb megszállás kezdete”.
Ám „1956-ban az a csodálatos ország bontakozott ki az elnyomás félhomályából, amire mindig is vágytunk” – folytatta, kijelentve: a forradalom nemzeti forradalom volt.
Mint mondta, a gyárakban dolgozókról egy csapásra kiderült, hogy nem nemzetközi proletárok, hanem magyar munkások, és „erre a pillanatra mindig emlékezni fogunk, amíg egyetlen magyar is él a Földön”.

Orbán Viktor azt is hangsúlyozta, hogy „mi nem csak emlékezünk, de nem is felejtünk. Azokat sem felejtjük el, akik velünk szemben álltak”.
Arról is beszélt a kormányfő, hogy „a nyugatiak, ha csodálták is az 1956-os magyar forradalmat, nem értették. (…) Nem értették, miért harcolunk olyan túlerővel szemben, amelyet emberi számítás szerint aligha győzhetünk le. Nem értették, hogy azért küzdünk, mert a végsőkig ragaszkodunk a saját kultúránkhoz és életformánkhoz, és nem akarunk föloldódni senkinek az olvasztótégelyében”.
Hangsúlyozta: „azt akarjuk, hogy tiszteljék azt, akik és amik vagyunk”, hiszen a magyarok ezer éven át őrizték Európa határait és küzdöttek nemzeti önállóságukért. „Bátor és harcos nemzet vagyunk, amely jól tudja, akit nem tisztelnek, azt megvetik” – mondta, kijelentve: „azért nem értenek bennünket Brüsszelben ma sem, mert már akkor sem értettek”.
Szavai szerint ma azt a napot ünnepeljük, amikor sokmillió magyar egyszerre ismét ráébredt: „bár különböző életeket élünk, mindannyian ugyanahhoz a nemzethez tartozunk”.
„Mansfeld Péter, Wittner Mária, Dózsa László, Szabó János, Pongrácz Gergely, Nagy Imre, Mindszenty József – őket nézzük, de egy nemzetet látunk” – emelte ki.
Az emlékezés segít – fejtette ki a miniszterelnök – farkasszemet nézni „mai életünk igazságával” is: az igazság az, hogy a kommunizmus után 30 évvel ismét van olyan világerő, amely az európai nemzeteket egyszínűvé és egyenállagúvá akarja gyúrni. Mint minden kultúrnemzetnek, a magyaroknak is mindig volt saját elképzelésük Magyarországról, de „az igazság az, hogy most, három évtized után újra veszély fenyegeti mindazt, amit Magyarországról és a magyar élet rendjéről gondolunk” – hívta fel a figyelmet.
Szerinte a szabadság 1990-es kivívása után most újra történelmünk fordulópontjához érkeztünk.
Mint mondta, „hinni akartuk, hogy a régi bajok már nem térhetnek vissza”, hogy a kommunisták hagymázas álma, hogy magyarok helyett „homo szovjeticust” faragjanak belőlünk, soha többet nem jöhet elő. Most pedig elképedve látják, hogy „a globalizmus erői feszegetik az ajtónkat, és azon dolgoznak, hogy magyarok helyett homo brüsszelicusokká gyúrjanak bennünket” – fogalmazott a kormányfő.

Úgy folytatta: abban is „hinni akartunk, hogy soha többé nem lesz dolgunk olyan politikai, gazdasági és szellemi erőkkel, amelyek el akarják vágni nemzeti gyökereinket”, ahogyan abban is, hogy Európában nem ütheti fel a fejét terror és erőszak.
De nem így történt, Európát ugyanis elvakították hajdani sikerei, és úgy szorult vissza a világszínpadon, hogy észre sem vette. „Világszerepről álmodozott, és ma már a szomszédjai is alig törődnek vele, és a saját háza táján is alig tud rendet tartani” – mondta.
A kormányfő szerint ennek belátása helyett „bosszúhadjáratokat indítottak” azok ellen, akik a szellemi önfeladás és a nihilizmus veszélyeire figyelmeztetettek.
Úgy folytatta: vaskalaposnak bélyegezték azokat, akik szerint Európának fizikailag is védhető külső határokra van szüksége. Rasszistának bélyegezték azokat, akik szerint a bevándorlás veszélyt jelent a kultúránkra, kirekesztőnek bélyegezték azokat, akik a kereszténység védelmében szót emeltek – mondta.
Hozzátette: homofóbnak bélyegezték azokat, akik kiálltak a család védelme mellett, nácinak bélyegezték azokat, akik szerint Európa a nemzetek szövetsége, és fantasztának bélyegezték azokat, akik letértek a brüsszeli gazdaságpolitika ingoványba vezető útjáról.
„Kevesen éltük túl ezeket a büntetőhadjáratokat” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a gőg vezette bele Európát a szellemi, gazdasági és politikai zűrzavarba.

Orbán Viktor szerint az európai emberek, köztük a magyarok is torkig lettek azzal, hogy a globalizációt ellenállhatatlan erővel fogadtassák el velük.

„Mi azért akartuk és akarjuk ma is az Európai Uniót, hogy legyen biztosíték és eszköz, amellyel az európai nemzetek megvédik a civilizációról alkotott gondolataikat” – hangsúlyozta.
Ezért futott Európa vakvágányra – vont mérleget a miniszterelnök, aki szerint a pénzügyi spekuláns birodalom ejtette foglyul Brüsszelt és jó néhány tagállamát is.
Azt mondta, a 20. században katonai birodalmak okozták a bajt, most a globalizáció farvizén pénzügyi birodalmak emelkedtek fel. Nincsenek határaik, de van világmédiájuk, és vannak tízezerszám megvásárolt embereik. Nincs szilárd szerkezetük, de van kiterjedt hálózatuk. Gyorsak, erősek és brutálisak – tette hozzá.
Orbán Viktor azt mondta, amíg Brüsszel nem nyeri vissza szuverenitását, addig Európa kormánykerekét sem lehet a helyes irányba fordítani.
A miniszterelnök megjegyezte, ez a pénzügyi spekuláns birodalom hozta Európa nyakára az újabb kori népvándorlást, a migránsok millióit, az új bevándorlók invázióját.
Ők dolgozták ki azt a tervet, amellyel Európát kevert földrésszé akarják alakítani – tette hozzá.
A kormányfő szerint már csak mi állunk ellen. „Oda jutottunk, hogy Közép-Európa maradt az utolsó európai migránsmentes övezet” – fogalmazott, megjegyezve, ezért van az, hogy az Európa jövőjéért folyó küzdelem éppen ide összpontosul.
Szerinte a magyarok voltak azok, akik megtörték „a hallgatás jegét”, akik megnevezték az erőket, amelyek el akarják vágni Európát nemzeti gyökereitől. Felhoztuk a fényre, előbb nemzeti, majd nemzetközi összefogást hirdettünk ellenük. Nem tehettünk másként – fogalmazott.
A félhomály és a rejtett háború nem a mi világunk, azt mi sohasem nyerhetjük meg. Sötétben az ellenfeleink vannak túlerőben – közölte.
Orbán Viktor szerint csak „nyíltsisakos küzdelemben”, világos és egyenes beszéddel van esélyünk arra, hogy a határainkat megvédjük, a népvándorlást megállítsuk és nemzeti identitásunkat megőrizzük. Hozzátette: ha magyar Magyarországot és európai Európát akarunk, akkor arról nyíltan kell beszélnünk, és nem elég beszélni, harcolnunk is kell. Ahogy mindig is tettük, ha a szabadságunkról és a függetlenségünkről volt szó – mondta.

A miniszterelnök szerint ma minden választás sorsdöntő Európában. Az volt az osztrák, a német, a cseh és az lesz jövőre az olasz és a magyar is – mutatott rá.
Elmondta, most dől el, Európa népei visszaveszik-e saját nemzeti életük irányítását a gazdasági elitekkel összefonódott európai bürokratáktól. Minden téren, a politikában, a gazdaságban, a szellemi életben és mindenek előtt a kultúrában mély változásokat kell elérnünk – közölte.
„Most dől el, sikerül-e visszaszereznünk a régi, multikulturalizmus előtti nagyszerű Európánkat” – hangsúlyozta.
Orbán Viktor kijelentette, biztonságos, méltányos, polgári, keresztény és szabad Európát akarunk.
Mint mondta, még mindig sokan gondolják azt, hogy ez lehetetlen, de 1956-ban, 1988-ban és 2010 előtt sem hittek a változásban.
„Hányan hitték volna október 23-án reggel, munkába menet a villamoson, hogy estére a Sztálin-szobor helyén már csak két csizma marad? Hányan hitték volna, hogyha kell, akkor még a gyerekemberek is fegyvert fognak?” – kérdezte, majd tovább sorolta: hányan hitték 1988-ban, hogy a kommunizmust egy éven belül megrogyasztjuk, rászámolunk és leléptetjük, a szovjet csapatokat pedig kiparancsoljuk az országból. „S hányan hitték 2010 előtt, hogy hamarosan új, nemzeti alapokon álló, keresztény kultúrájú és családjainkat megvédeni képes alkotmányunk lesz?”
Orbán Viktor kitért arra, azt mondták, lehetetlen a Nemzeti Valutaalapot (IMF) hazaküldeni, lehetetlen a bankokat elszámoltatni, lehetetlen a multikat megadóztatni, lehetetlen a rezsit csökkenteni. Közölte, azt mondták, lehetetlen mindenkinek munkát adni, hogy lehetetlen a népvándorlással szembeszegülni és lehetetlen a migránsok invázióját a határainknál kerítéssel megállítani.

Egyszer sem mondhattam önöknek azt, hogy biztosan sikerülni fog. Az életben ilyesmire nincs garancia – jegyezte meg. Orbán Viktor – mint mondta – egy dolog azonban bizonyos volt: ha meg sem próbáljuk, akkor nem is sikerülhet. Valamennyi esély mindig van – fűzte hozzá.
„1956-ban megmentettük a nemzet becsületét. 1990-ben visszavettük a szabadságunkat. 2010-ben pedig a nemzetegyesítés útjára léptünk. Nekünk senki sem mondhatja, hogy lehetetlen” – fogalmazott.
A miniszterelnök azt mondta, mi tudjuk: a népvándorlást meg lehet állítani, a globalizációt féken lehet tartani, Brüsszelt meg lehet zabolázni, a pénzügyi spekuláns tervét meg lehet lékelni, az európai egyesült államok őrült ötletére kényszerzubbonyt lehet húzni.
Hozzátette: ehhez csak az kell, hogy Közép-Európában a lengyelek, a csehek, a szlovákok, a románok és a magyarok összefogjanak.
Közölte, „a tét nagy, semmit sem vehetünk félvállról”. Nem ringathat bennünket tétlenségbe és kényelmességbe a mai erőnk. „Sohase becsüljük le a sötét oldal erejét” – fogalmazott.
Orbán Viktor a következő választás esélyesének nevezte pártját, a Fideszt.
Mint mondta, még nem érdemelték ki, nem harcolták ki a győzelmet, ahhoz mindenkire szükség lesz, ezért a következő hónapokban készülődni fognak: „márciusban újrakezdjük. És akkor áprilisban ismét győzni fogunk”.