Migránsok halála – Megtagadta a vallomástételt az első- és másodrendű vádlott a bíróságon

MTI Fotó: Ujvári Sándor

Megtagadta a vallomástételt az első- és másodrendű vádlott a 71 migráns halálát okozó parndorfi embercsempészési ügyben a Kecskeméti Törvényszéken zajló büntetőperben, így a nyomozás során tett nyilatkozataikat, vallomásaikat olvasták fel.

Az ügy tárgyalásának második napján, csütörtökön az elsőrendű vádlott mindössze annyit mondott, hogy a vádirat szövegét átolvasta, így tudja, hogy „melyik része felel meg az igazságnak és melyik nem”. Mielőtt azonban bármit is mondana, szeretné valamennyi vádlott-társa vallomását hallani – fogalmazott. A bíróságon felolvasottak szerint első kihallgatásakor azt állította, építészmérnök és pszichológus diplomát is szerzett Afganisztánban. Azt nyilatkozta, hogy autókereskedőként dolgozik Budapesten. Állítása szerint nem volt még büntetve, és vagyona sincs.
Az elsőrendű vádlott későbbi kihallgatásai során már nem tett vallomást, a gyanúsítás ellen pedig rendszerint panasszal élt.
A másodrendű vádlott szintén nem tett vallomást a tárgyaláson. Korábbi részletes nyilatkozataiban és vallomásaiban az embercsempészés elkövetését elismerte, az emberölést viszont nem. A nyomozás során a bolgár vádlott kérdésekre válaszolva elmondta: autókereskedéssel foglalkozik. Magyarországon, ahol elfogásakor három hónapja élt, állítása szerint nem volt büntetve, de Bulgáriában „próbára bocsátották”. Egyszer vagyontalannak vallotta magát, később azt állította, hogy Bulgáriában két háza is van.
Azt mondta, hogy közösen üzleteltek az elsőrendű vádlottal: autókat vettek Bulgáriában, amit elhoztak Magyarországra, majd tovább értékesítették. 2015 júniusában az elsőrendű vádlott megkérdezte, hogy tudna-e sofőröket szerezni, akik embereket szállítanának Mórahalom térségéből Ausztriába és Németországba. Ő felhívott néhány embert Bulgáriában, és megoldották a sofőrök Magyarországra szállítását. Később a negyedrendű vádlott vette át a sofőrök beszervezésének feladatát. Állítása szerint a járműveket vezetőknek ő adta át az elsőrendű vádlott utasításait: mikor hova kell menni az autóért, hol kell felvenni az embereket, és hova kell őket szállítani. Egy ausztriai útért általában 2500 eurót, míg egy Németországba tartóért 3500 eurót kaptak. A bolgár sofőrök két-három naponta cserélődtek. Az autókat addig használták, amíg el nem romlottak vagy le nem foglalták a rendőrök.
A másodrendű vádlott szerint egy idő után az elsőrendű vádlott kapzsi lett, egyre nagyobb autókat akart és egyre több embert akart szállítani.
A 71 ember halálát okozó ügy során használt hűtőkamiont a másodrendű vádlott állítása szerint egy lajosmizsei telephelyen nézték meg, majd a tulajdonossal Kecskeméten találkoztak és egyeztek meg a vételárról. A hűtőkamiont a harmadrendű vádlott vezette, akinek a negyedrendű vádlott biztosította az utat, „előfutóként”. Elmondása szerint ez az előfutó hívta fel őt, hogy az emberek dörömbölnek a hűtőkamionban, mire ő azt válaszolta adjanak az embereknek vizet, majd szólt az elsőrendű vádlottnak is, aki szintén ezt adta utasításba. Később a sofőr hívta, hogy meg akartak állni egy parkolóban, de egy rendőrautótól megijedtek, így továbbmentek. A sofőr később olyan kijelentést is tett, hogy az előfutója nem engedte hogy megálljon és kinyissa a kamionajtót – állította a másodrendű vádlott, hozzátéve, hogy amikor legközelebb beszélt a sofőrökkel, már – a hűtőkamiont az osztrák autópályán hátrahagyva – Pozsonyban voltak, oda menekültek.
A másodrendű vádlott nyilatkozataiban még azt is mondta, ha hibásnak érezné magát az emberek haláláért, öngyilkos lenne. Állítása szerint végig ellenezte a fuvart, mivel a jármű nem volt emberek szállítására alkalmas. Erről elmondása szerint többször vitázott is az elsőrendű vádlottal. Beszélt arról is, hogy úgy tudta, az emberek kiszedték a kamionból a gumitömítést, és réseket ütöttek a raktérben. Látta egy mobiltelefon fényét is kiszűrődni, így nem gondolta, hogy nem kapnak levegőt a bezárt emberek.
A bűnszervezet tagjairól és betöltött szerepükről elmondta: nyelvismeretük miatt az elsőrendű vádlott és egy Szerbiában élő férfi „intézték” a bevándorlók átcsempészését a határon. Az elsőrendű vádlott feladata az is volt, hogy a migránsok útját megszervezze Ausztriáig és Németországig. A negyedrendű vádlott szállította a sofőröket, de csak a másodrendű vádlottal tudott beszélni, így ő közvetített közötte és az elsőrendű vádlott között. A másodrendű vádlott saját szerepét tolmácsként határozta meg, ugyanakkor szerinte a titkári feladatot is ellátta. A pénzt az elsőrendű vádlott biztosította – állította a másodrendű vádlott, a bíróságon felolvasott vallomásában.
A Bács-Kiskun Megyei Főügyészség embercsempészés és más bűncselekmények miatt emelt vádat 1 afgán, 9 bolgár, illetve 1 bolgár és libanoni, kettős állampolgárságú férfi ellen május elején. A vádlottak közül tízen előzetes letartóztatásban vannak, míg egyikük szökésben van.
A 71 ember halálát okozó „parndorfi ügy” az 26 vádpont egyike. Ennek elkövetésével az ügyészség az első-, a másod-, a harmad- és a negyedrendű vádlottakat vádolja.
A bűnszervezet 2015 februárja és augusztusa között 31 alkalommal összesen 1200 embert juttatott illegálisan Nyugat-Európába személyszállításra alkalmatlan, zárt, levegőtlen furgonokba zsúfolva. 2015 júniusától napi rendszerességgel csempésztek embereket Németországba és Ausztriába. 2015. augusztus 26-án hajnalban 71 embert zártak be egy belülről nem nyitható, sötét, szellőzés nélküli hűtőkamionba. A Kecskemétről a határra tartó hűtőkocsiban 59 férfi, 8 nő és 4 gyermek az indulástól számított három órán belül, még magyar területen, gyötrelmes körülmények között megfulladt.