Koronavírus – Orbán: az önkormányzatok dönthetnek a kutyasétáltatás szabályairól

A koronavírus-járvány miatt életbe lépő, este 8 és hajnal 5 óra közötti kijárási tilalom alól kivételt jelenthet a kutyasétáltatás, a kivétel részletszabályairól az önkormányzatok dönthetnek – közölte Orbán Viktor miniszterelnök kedden a Facebook-oldalán közzétett videóban.

A kormányfő erről Ovádi Péterrel, a Nemzeti Állatvédelmi Program megújításáért és végrehajtásáért felelős miniszteri biztossal állapodott meg az Országházban.
A kutyafuttatók bezárásáról szóló részletszabályokat szintén önkormányzati hatáskörbe utalják – mondta Orbán Viktor.
A megbeszélésen elhangzott, hogy mintegy 1,5 millió kutyatartót érint a kérdés.

***

Koronavírus – Maruzsa: Megszületett a miniszteri határozat a középfokú iskolákban szerdától életbelépő digitális munkarendről

Budapest, 2020. november 10., kedd (MTI) – Döntés született arról, hogy a szalagavatókat kötelező jelleggel el kell halasztani – jelentette be az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) köznevelésért felelős államtitkára kedden Budapesten.

Maruzsa Zoltán sajtótájékoztatóján kiemelte: az érettségi vizsgák szóbeli részei, a központi írásbeli felvételi vizsgák, az Oktatási Hivatal által szervezett tanulmányi versenyek az egészségvédelmi intézkedések szigorú betartásával hagyományos módon folytatódnak.
Az államtitkár részletezte a járvány elleni védekezés még hatékonyabbá tétele érdekében meghozott, a köznevelést érintő intézkedéseket.
Kifejtette: szerdától a középfokú iskolákban a 9., a 9. nyelvi előkészítő és az ezek feletti évfolyamokon, továbbá a fejlesztő nevelést végző iskolákban, valamint az általános iskolai felnőttoktatásban tantermen kívüli digitális munkarend lép életbe. Ennek részletkérdéseiről miniszteri határozat született, amelynek kiküldése az intézményekhez folyamatban van. Gyermekfelügyeletet az érintett évfolyamok életkorára tekintettel nem kell szervezni.
A gyermekétkeztetést a feladat jelenlegi ellátójának az igények felmérésére alapozva továbbra is biztosítania kell.
Az államtitkár kitért arra is, hogy a szakiskolákban, szakgimnáziumokban és készségfejlesztő iskolákban a gyakorlati nevelés-oktatás az egészségvédelmi intézkedések szigorú betartásával jelenléti formában is megtartható, ha az tantermen kívüli, digitális munkarendben nem valósítható meg.
Az alapfokú művészeti iskolákban az órákat – főszabály szerint – az általános iskolás korosztálynak hagyományos jelenléti munkarendben, míg a 9. évfolyamtól felfelé tantermen kívüli digitális munkarendben kell megtartani.
A fejlesztő nevelést-oktatást végző iskola, a készségfejlesztő iskola, valamint a szakiskola a sajátos nevelési igényű tanulók számára a jelenlegi formában is megszervezheti a nevelés-oktatást, ha tanuló egészségi állapota, sajátos helyzete vagy belátási képessége ezt indokolja.
A 6 és 8 évfolyammal működő középiskolákban a digitális munkarendre való átállás nem vonatkozik az 5-8. évfolyamok tanulóira. Ők továbbra is jelenléti munkarendben tanulnak az iskolákban. Ha az oktatás megszervezése azt indokolja, az iskolai órarend természetesen átalakítható – tette hozzá Maruzsa Zoltán.
Az óvodák és az általános iskolák az eddig eljárásrend szerint működnek tovább. Kiemelten fontos a takarítás, a fertőtlenítés, a távolságtartás és a hőmérőzés. Ahol pedig a fertőzés megjelenik, ott célzottan – az adott intézményben, az adott évfolyamon, az adott osztályban, az adott épületekben – elrendelik a tantermen kívüli digitális munkarendet.
A köznevelési feladatokat ellátó kollégiumok nyitva maradhatnak. A 9. vagy magasabb évfolyamon tanulóknak azonban nem azonnal, de szombatig el kell hagyniuk a kollégiumot. Van viszont mód méltányosságra: a sajátos nevelési igényű tanulók, a jelenleg éppen érettségizők, valamint egyedi, sajátos helyzetek esetén az igazgató engedélyezheti a bennmaradást a köznevelési kollégiumokban.
Maruzsa Zoltán beszámolt arról is, hogy az érintett középfokú iskolákban a pedagógus I. és II. fokozatra irányuló minősítő eljárásokat átmenetileg felfüggesztik, a mesterpedagógus eljárások a hagyományos eljárásrend szerint folytatódnak.
Az államtitkár kiemelte, hogy a munkarendváltásra való felkészülést a tanév előtt kiadott intézkedési terv rögzítette. E szerint a nevelőtestületnek, tehát minden iskolának az OH honlapján közzétett ajánlás mentén ki kellett dolgoznia saját protokollját és a bevezetésre fel kellett készülnie. Senkit nem ért tehát váratlanul az eltérő munkarend bevezetése – mondta.
Kitért arra is, az iskolákat is kérték, hogy – ha az szükséges – bocsássanak informatikai eszközöket a tanulók rendelkezésére. A digitális munkarend támogatása érdekében pedig valamennyi digitális szolgáltatás – a nemzeti köznevelési portál, a Sulinet, a Tankönyvkatalógus, a KRÉTA és a KRÉTA digitális kollaborációs tér – rendelkezésre áll, hogy segítsék a pedagógusok munkáját, a tanulók tanulását.
Az államtitkár beszámolója szerint most a tavaszi gyakorlattól eltérően szükség esetén lesz lehetőség egyéni és kiscsoportos konzultációk szervezésére. A pedagógusok is be tudnak járni az intézménybe és bentről is tudnak dolgozni, ha szükséges – tette hozzá.
Maruzsa Zoltán köszönetet mondott minden pedagógusnak az elmúlt két és fél hónapban végzett elkötelezett oktató-nevelő munkájáért. Úgy értékelte: a preventív intézkedések mellett az ő odafigyelésüknek köszönhető, hogy az óvodák és iskolák továbbra sem váltak járványügyi gócpontokká.
„Az oktatás működik, gyermekeink fejlődnek, okosodnak, növekednek és gyarapodnak, legyen szó a hagyományos vagy akár a tantermen kívüli, digitális munkarendről” – fogalmazott az államtitkár.
Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a Facebook-oldalán számos, a járvány terjedését korlátozó intézkedést jelentett be. A többi között elmondta, a középiskolákban, nyolcadik osztály fölött digitális oktatás lép életbe, míg a bölcsődék, óvodák és általános iskolák a 14 év alattiak számára nyitva maradnak. Bejelentette azt is, hogy a kórházi dolgozókat, az iskolai tanárokat, az óvónőket és a bölcsődei dolgozókat hetente célzottan tesztelni kell.
Az utóbbival kapcsolatos kérdésre válaszolva Maruzsa Zoltán azt mondta: a minisztérium a kormánnyal közösen dolgozik azon a rendeleten, amely a pedagógusok tesztelését szabályozza majd.

***

OGY/Koronavírus – Meghosszabbította az Országgyűlés a veszélyhelyzetet

Budapest, 2020. november 10., kedd (MTI) – Meghosszabbította az Országgyűlés a koronavírus-járvány miatt kihirdetett veszélyhelyzet hatályát, miután kedden megszavazta a járvány második hulláma elleni védekezésről szóló törvényt.

A képviselők 180 igen szavazattal, 1 nem ellenében fogadták el Varga Judit igazságügyi miniszter előterjesztését.
Az Országgyűlés ezzel felhatalmazta a kormányt, hogy a koronavírus-járvány miatt kihirdetett veszélyhelyzettel összefüggésben hozott kormányrendeletek hatályát a most megszavazott törvény hatályvesztéséig – azaz a kihirdetését követő 90. napig – meghosszabbítsa. A parlament egyúttal megerősítette ezeket a kormányrendeleteket.
A Országgyűlés ugyanakkor a törvény hatályvesztését megelőzően is visszavonhatja e felhatalmazását.
A kormánynak a járvány következményeinek elhárítása érdekében megtett intézkedéseiről rendszeresen tájékoztatást kell adnia az Országgyűlés ülésén, annak hiányában a házelnöknek és a frakcióvezetőknek.
A jogszabály rendelkezik továbbá arról, hogy a helyi vagy a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete feloszlásának kimondása esetén e döntés hatálya a veszélyhelyzet megszűnését követő napon áll be.
A veszélyhelyzet megszűnése utáni napig időközi választás nem tűzhető ki, a már kitűzöttek elmaradnak. A ki nem tűzött és az elmaradt választást a veszélyhelyzet megszűnését követő tizenöt napon belül ki kell tűzni.
A törvényalkotási bizottság összegző módosító javaslata alapján rögzítették a jogszabályban, hogy azokban az esetekben, amikor a választások veszélyhelyzet miatti elmaradása előtt a jelölteket már jogerősen nyilvántartásba vették, a veszélyhelyzet megszűnése után az új választást legkésőbb a kitűzést követő 45. napon kell megtartani, jelöltek pedig csak azok lehetnek, akiket a választási bizottság már jogerősen nyilvántartásba vett.
A veszélyhelyzet megszűnését követő napig országos és helyi népszavazás sem kezdeményezhető, a már kitűzött referendumok elmaradnak. A ki nem tűzött és az elmaradt népszavazásokat a veszélyhelyzet megszűnését követő tizenöt napon belül kell kitűzni. További szabály, hogy a kormány vonatkozó rendeletének hatálybalépésekor helyi népszavazás kezdeményezése érdekében folytatott aláírásgyűjtés esetén az aláírásgyűjtésre vonatkozó határidő a rendelet hatálybalépésétől a veszélyhelyzet megszűnését követő napig szünetel. Az összegyűjtött aláírásokat tartalmazó íveket a szervezőnek legkésőbb e törvény hatálybalépését követő három napon belül át kell adnia a helyi választási irodának. A veszélyhelyzet megszűnését követő napon a helyi választási iroda vezetője új hitelesítési záradékkal látja el az aláírásgyűjtő ív mintapéldányát, és azt átadja a szervezőnek.
A koronavírus-járvány második hulláma miatt elrendelt rendkívüli jogrend, a veszélyhelyzet múlt szerdán lépett hatályba.
Az alkotmány szerint a kormány a veszélyhelyzetben rendeletet alkothat, amellyel – sarkalatos törvényben meghatározottak szerint – egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat. E rendeletek tizenöt napig maradnak hatályban, kivéve, ha a kormány – az Országgyűlés felhatalmazása alapján – meghosszabbítja a hatályukat. Ezt a felhatalmazást adta meg kedden a Ház.
„Továbbra is az a célunk, hogy emberéleteket mentsünk meg, ezért a járvány elleni védekezésben gyors döntési és cselekvési képességre van szükség” – olvasható a kormányzati előterjesztés általános indoklásában, amely szerint a rendkívüli jogrend ebben nyújt segítséget, hiszen a jelenlegi járványügyi helyzetben a meghozott intézkedések minél gyorsabb végrehajtása indokolt. „Az eljárásrend heteket vehet igénybe, ennyit nem várhatunk, a magyar emberek egészsége az első” – írták.
Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn közölte: csökkenteni kell a koronavírusos megbetegedéseket, mert ha továbbra is ilyen ütemben nő a fertőzöttek száma, akkor a kórházak nem tudnak megbirkózni a rájuk nehezedő teherrel. A korlátozó intézkedések között ismertette az este 8 óra és hajnali 5 óra közötti kijárási tilalmat, a digitális oktatás bevezetését nyolcadik osztály fölött, a gyülekezés és a rendezvények tilalmát, az éttermek bezárását és a meccsek zárt kapussá tételét.

***

Koronavírus – Orbán: addig kell kitartani, amíg a vakcina megérkezik

Budapest, 2020. november 10., kedd (MTI) – Addig kell kitartani, amíg a koronavírus elleni vakcina megérkezik – mondta Orbán Viktor miniszterelnök az M1 aktuális csatornának adott keddi interjúban. Közölte azt is: éjféltől kötelező lesz a maszkhasználat a közterületeken is.

A kormányfő hangsúlyozta, a vakcina belátható közelségben van, és a megoldásban csak ez tud segíteni.
Kifejtette: december végén, januárban az EU-ból biztosan, és talán máshonnan is jön majd valamennyi, korlátozott mennyiségű vakcina.
Úgy számol – folytatta Orbán Viktor -, ez arra lesz elég, hogy az orvosokat, ápolókat, kórházi dolgozókat, a közrend fenntartásában dolgozókat be tudják oltani, és talán a legnagyobb bajban lévő betegeket is.
Hozzátette, emellett a kínai, az orosz és az izraeli oltóanyag-lehetőségeket is próbálja az „asztalon tartani”.
Az Európából történő tömeges szállítás időpontja áprilisnál hamarabb nem várható, de jöhet vakcina máshonnan is tömegesen, és addig is érkezhet kisebb mennyiségben Európából is – mondta a miniszterelnök.
Lesz egy részleges megkönnyebbülés december vége, január környékén, és egy felszabadulás áprilisban – összegzett.
„A végén túl leszünk, és győzni fogunk” – fogalmazott.
Orbán Viktor megerősítette: a „laboratóriumnak” Ausztriát tekinti, mindig az osztrákokat nézi, és a fertőzések számát tekintve Magyarország nagyjából most van ott, ahol Ausztria volt egy héttel ezelőtt, amikor ott is bevezették a kijárási tilalmat.
Megjegyezte: Nyugat-Európával összevetve, ahol nappal is kijárási tilalom van, Ausztria és Magyarország még jól áll. Azt is hozzátette, hogy Európában Magyarországnak, Ausztriának és Németországnak van a legtöbb kórházi ágya, és Magyarországnak van a legtöbb lélegeztetőkészüléke.
Közölte: ahogy fut fel a járvány, a tudósok, elemzők véleménye szerint 50 százalék az esélye, hogy a mostani orvos-, ápoló- és betegmozgatószámmal képesek kezelni a helyzetet, ami túl nagy kockázat, ezért meg kellett hozni a korlátozásokat.
Hozzátette: a védőeszközök szinte korlátlanul rendelkezésre állnak, az orvosok, ápolók pedig kiválóak, de a számuk véges, és ők is „emberből vannak”.
Medikusokat, orvostanhallgatókat is szolgálatba állítanak, mert kevesebb az ember, mint amennyi a betegekhez optimális esetben szükséges – jegyezte meg.
Arról is beszélt, hogy ha az emberek nem lettek volna fegyelmezettek, Magyarország hamarabb jutott volna el a kijárási tilalom időpontjához.
Bejelentette: éjféltől előírják a kötelező maszkhasználatot a közterületeken is.
Arra a felvetésre, hogy a kijárási tilalom miatt nem tartanak-e délutáni tumultusoktól például az élelmiszerboltokban, azt válaszolta: tartanak ettől, de bíznak az emberek közbölcsességében, a távolság betartásában.
„Mindannyian szeretünk könyvtárba, moziba, színházba vagy meccsre járni, de ez most teljesen másodlagos” – mondta a kormányfő a korlátozásokról.
A középiskolák bezárásáról szólva hangsúlyozta: a diákokat nem vakációra küldték, hanem digitális oktatásra.
Az általános iskolákat, amíg lehet, nem akarják bezárni, mert akkor a szülőknek otthon kell maradniuk, megváltozik a munkarendjük, ha egyáltalán megmarad a munkahelyük – jegyezte meg.
A szülőket arra kérte, beszéljenek a gyerekekkel, mondják el nekik, hogy a fiatalok megúszhatják influenzaszerű tünetekkel a koronavírust, de a szülők, nagyszülők nem, ezért át kell érezniük a felelősséget.
A tanárok, iskolai dolgozók, óvodapedagógusok, bölcsődei dolgozók rendszeres teszteléséről Orbán Viktor azt mondta: ha a gyorsteszt fertőzöttséget mutat ki, az 90 százalékos bizonyosságot jelent, de ha azt állapítja meg, hogy nem fertőzött az illető, az csak 50-60 százalékos bizonyosságú.
Ma ugyanakkor annyit tudnak tenni, hogy ezt a bizonytalan, de mégis valamilyen támpontot jelentő gyorstesztet rendelkezésre bocsátják – közölte, hozzáfűzve: vélhetően lesz annyi belőle, hogy a szociális intézményekben dolgozókat is hetente teszteljék.
Megjegyezte: Szlovákiában az összes embert letesztelték, várja, hogy levonják ennek következtetéseit, és azokat is beépíthessék a magyar tapasztalatokba.
A miniszterelnök jelezte, a kijárási tilalom és a korlátozások most egy hónapra szólnak, és két hét múlva tud beszámolni az intézkedések eredményéről.
Ha jók az eredmények, „karácsony környékén már szabadulhatunk” – fogalmazott.
Vagyis most arról van szó – folytatta -, hogy a szállodák, éttermek, szabadidőközpontok 30 napra esnek el bevételeiktől, és a nekik szóló kormányzati segítség is e 30 napra szól.
„Ha ezen túlvagyunk, akkor jön majd a gazdaság újraindításának szakasza”, és a 30 nap letelte után általános, minden gazdasági ágazatot segítő újabb intézkedéseket hoznak – közölte, hozzátéve: készül a mindenkin segítő akcióterv.
Úgy kell túlélni, hogy állás, pénz is legyen, és az élet, az egészség is megmaradjon – hangoztatta.
A rendkívüli jogrendről szólva Orbán Viktor azt is mondta: habár tucatszám tárgyalja majd a Ház a törvényjavaslatokat – köztük alkotmánymódosítást is – a következő napokban, mégis azt fogják mondani sok helyütt Nyugaton, hogy kitört a diktatúra.
Sokaknak nem tetszik a mostani kormány, sokan pályáznak az országra, ez egy hálózat, amelynek középpontjában Soros György van, „ő a pók, és szövi ezt a hálót”, és dolgozni fognak azért, hogy olyan kormányt segítsenek hatalomba, amelyik kiszolgálja őket – fogalmazott.
Az interjú végén a miniszterelnök rámutatott: a statisztikák alapján az egymillió emberre vetített fertőzési szám Magyarország esetében 11 745, az EU-s átlag 18 188, a halálozásoknál ugyanez Magyarországon 255, az EU-s átlag 437.
„Ebben a térben kell elhelyezni Magyarországot” – mondta, kiemelve: ha baj van, a magyarok összetartanak, legyen szó az egészségügyről, migrációról vagy árvízről.

***

Koronavírus – Orbán: a katonákat is bevonják a kijárási tilalom fenntartásába

Budapest, 2020. november 11., szerda (MTI) – A katonákat is bevonják a koronavírus-járvány miatt elrendelt kijárási tilalom fenntartásába – közölte Orbán Viktor miniszterelnök szerdán a Facebook-oldalára feltöltött videóban.

A kormányfő elmondta, Pintér Sándor belügyminiszterrel és Benkő Tibor honvédelmi miniszterrel egyeztetett arról, hogy a hadsereget bevonják a kijárási tilalom és a közrend fenntartásába, illetve ott, ahol lehetséges, az egészségügyre nehezedő teher viselésébe.
„Tehát a katonáink most nem háborúban fogják védeni a hazát, hanem besegítenek a rendőrségnek, besegítenek a központi közigazgatásnak, és besegítenek az egészségügyi ellátásnak is ott, ahol erre egyébként a belügyminiszter és az egészségügyi miniszter szerint szükség van” – közölte Orbán Viktor.
Hozzátette: ennek a jogi, személyi és pénzügyi feltételeit sikerült tisztázni az operatív törzs és a kormány ülése között, de a kormányülésen még meghoznak egy-két formális döntést, ezután pedig aláírja az erről szóló rendeleteket.
A koronavírus-járvány miatt este 8 óra és reggel 5 óra között van érvényben kijárási tilalom az országban.