A Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség szeptember 11 és 14 között tartja éves konferenciáját. Az összesen több mint 350 résztvevő az első napi egészségpolitikai kerekasztalon megtudhatta, hogy a résztvevők szerint mi lehetne a bérfejlesztés kívánatos mértéke, miként lehetne finanszírozási eszközökkel csökkentenia járóbeteg szakrendelés betegfogadási listáját, illetve miként bővülnek  a népegészségügyi szűrűprogramok.

 A Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség a konferenciára készült állásfoglalásában kijelenti, hogy bár jelenleg a legtöbb hír az egészségügyben béremelésekről szól, fontos lenne, hogy az egészségügyi ellátórendszert feszítő számos olyan problémáról is szó essen, mint például az egyre inkább érezhető humán erőforrás krízis, fejlesztések-, programok felgyorsítása, finanszírozás megújítása.

A Szövetség álláspontja szerint a béremelések folytatása, meghirdetett életpályamodell szükséges, és véget kell vetni az intézmények közötti „kannibalizmusnak” a vállalkozó orvosok alkalmazása és elcsábítása terén, mivel ennek anyagi terhei hosszú távon szétfeszítik a rendszert.

Fotó: Sáfár Tibor

A finanszírozási technikában érvényesíteni kell az alacsonyabb költségigényű járóbeteg szakellátás preferálását. Ennek eszköze lehet az innovatív finanszírozási formák (ambuláns HBCs, fejkvóta) bevezetése, ambuláns és egynapos sebészeti beavatkozások volumenkorlátjának megszüntetése a járóbeteg szakellátásban stb..

A kórházi keretek között működő járóbeteg ellátásnak intézményen belül határozott szervezeti, gazdasági önállósággal kell rendelkeznie, hogy a járóbeteg szakellátás előnyei minden intézményben megjelenhessenek.

A szakellátást a ténylegesen szakorvost igénylő esetekre kell fenntartani, csökkenteni kell az adminisztratív terheket, felesleges számos gyógyszer, gyógyászati segédeszköz felírását szakorvosi véleményhez kötni.

Mind a fekvő, mind a járóbeteg szakellátásban el kell indítani az intézmények minőségi értékelését, ezeket nyilvánossá kell tenni.

Az alap- és szakellátás együttműködésének erősítése nélkülözhetetlen a rendszer hatékonyabb működtetése érdekében, és ezzel a népegészségügyi programok végrehajtása is felgyorsítható lenne.

Sürgősen rendezni kell a közfinanszírozott és magánfinanszírozott ellátás viszonyát, a párhuzamosságokat, átfedéseket meg kell szüntetni.

A konferencia első, mai napján tartották a már hagyományos Egészségpolitikai Fórumot, ahol az egészségügyi ágazat döntéshozói és főbb szereplőinek képviselői vitatták meg a járóbeteg szakellátással és az egészségügy helyzetével kapcsolatos új és aktuális kérdéseket.

Fotó: Sáfár Tibor

A kerekasztal vitaindítójaként bemutatták Medicina 2000 tagintézményi vezetők miként értékelik az ágazatvezetés és a fenntartók munkáját, majd a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara által, a járóbeteg szakellátás területén foglalkoztatott szakdolgozók körében készült országos felmérés eredményeit. Ez utóbbi esetében a több mint 3300 beérkezett válasz alapján a járóbeteg szakellátás területén foglalkoztatott szakdolgozók közel fele végez kompetenciájába nem tartozó feladatokat, és 58 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy személyesen is tapasztal létszámhiányt. Az átlagosan 25 év tapasztalattal rendelkező válaszadók körében a másodállást vállalók aránya harmadával nőtt az elmúlt két esztendőben, sokan vállnak a szakterületen kívül is munkát (pl. vendéglátás, kereskedelem, takarítás).

Dr. Csányi Endre Péter egészségügy szakmai irányításáért felelős helyettes államtitkár először is leszögezte, hogy a Szövetség által készített állásfoglalás jó tárgyalási alap. Elmondta továbbá, hogy egy régi ügyben – az érvényes szakvizsgával rendelkező orvosok ellátóhelytől független receptírási joga – érdemi előrelépés történt, elkészült az előterjesztés, ami jelenleg közigazgatáson belüli egyeztetésen jár.

Dr. Gondos Miklós az Állami Egészségügyi Ellátó Központ főigazgatója a HR helyzetre utalva nagyon találóan úgy fogalmazott, hogy építeni tudunk, de embert nem tudunk adni. A téma kapcsán utalt az általa kívánatosnak tartott bérre is, miszerint az elvándorlás fő célpontjának számító környező országok bérének 70 százalékát el kell a magyar béreknek érni ahhoz, hogy az elvándorlás megállítható legyen.

Kiss Zsolt a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő főigazgatója az intézmények teljesítményvolumen-korlátja (TVK) kapcsán elmondta, hogy annak jelenlegi merev rendszerének el kell mozdulnia a kapacitás alapú finanszírozási szemlélettől a feladatalapú szemlélet felé. A szintén sokat emlegetett betegfogadási listák (várólisták) kapcsán elhangozott, hogy 2020-ra elkészül a központi országos rendszer, ami egyben kezeli majd az összes előjegyzést. Ennek kapcsán utalt rá, hogy egyes járóbeteg szakellátó intézményeben nagyon jó példákkal találkozott, amiknek tapasztalatait fel fogják használni.

Dr. Surján Orsolya helyettes országos tisztifőorvos a szervezett vastagbélrák szűrés, illetve a járóbeteg intézmények ebben történő részvétele kapcsán elmondta, hogy a szűrőprogramot ki fogják terjeszteni, mert szükség lesz rá. Ennek kapcsán egy kapacitásfelmérés már el is indult a járóbeteg szakellátó intézetek körében.


A Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség állásfoglalása

Töltsön be több kapcsolódó cikket
Még több betöltés Belföld

Ezt már olvasta?

Elektromos robogó protokoll

Elektromos robogó protokoll – Néhány dolog, amit érdemes tudnod a Budapesten megjele…