Belföld Kell és lehet-e szabályozni a Facebookot? Közzétett 2017-11-14 0 OPH Kép: Pixabay Eleinte viccnek tűnt, de egyre többen gondolkodnak azon, hogy államosítani kellene a Facebookot, ugyanis nagyon komoly aggodalomra ad okot az, hogy ez egy amerikai magáncég, tulajdonosainak az ízlése, világról alkotott képe,illetve politikai nézetei tükröződnek a belső titkos szabályzataikban – emelte ki a Rádió Orienten Ződi Zsolt, a kérdés szakértője. A weboldalakon, platformokon vásárolunk, ismerkedünk, megosztjuk képeinket és videóinkat, ott kommunikálunk, ott férünk hozzá szolgáltatásokhoz. Tehát a szabályozás problémája nemcsak a Facebookot érinti, hanem a többi platformot is. Ami közös bennük, az az, hogy az internethez való hozzáférésünkben kaput jelentenek: közöttünk és az internet között állnak. Minden ilyen platform azt állítja magáról, hogy nem más, mint egy egyszerű szoftvercég, amely semmi mást nem nyújt, csak egyfajta felületet. A nyilvánosság egyfajta elektronikus megnyilvánulását adja csupán, tényleges szolgáltatást nem végez. Mindezt azért állítja, hogy a felelősséget magáról elhárítsa. Céljuk tehát, hogy elhitessék, ők csak semleges hirdetőtáblák – mondta el Ződi Zsolt, rámutatva: mindenki érzi, hogy ez nem igaz. A Facebook napjainkban monopolhelyzetben van. Abban a pillanatban, ahogy meghalad egy kritikus tömeget a hálózatba belépetteknek a száma, mindenki oda akar tartozni, ezzel párhuzamosan pedig elsorvad az összes többi hálózat. Mindez a piac torzulásához vezet. Egy hirdető számára a Facebook és a Google összehasonlíthatatlanul hatékonyabb hirdetési felület, sőt olyat is tud rólunk, amit nem is gondolnánk. Ha rákattintunk az autóhirdetésekre, akkor abban a pillanatban megjelennek a Google-hirdetéseinkben és a Facebookon is a járműhirdetések. A másik probléma az úgynevezett a buborékhatás vagy visszhangszoba. Ez azt jelenti, hogy a Facebook szeretné kiszolgálni az ízlésünket, ezért az üzenőfalunkra olyan dolgokat tesz ki, amelyeket valamilyen módszer szerint szelektál. Figyelembe veszi a korábbi kattintásainkat, lájkjainkat, korábbi aktivitásainkat. Megpróbálja kitalálni, hogy ki mit szeret. Ez azt eredményezi, hogy egyre inkább csak azt kapjuk, ami az ízlésünket tükrözi, így egy eltorzított tükröt tart elénk. Bezár minket a saját világunka, nem hallunk más véleményeket, nem látjuk a másik oldalt. Ha például egy politikai hírre gondolunk, ez veszélyes dolog, mert az embereket tulajdonképpen polarizálja, ellenséges táborokba tereli őket, és erősen kiélezi a véleménykülönbségeket. A Facebook nem meri megcsinálni azt, hogy kiteszi az ellentétes véleményeket, mert akkor nem fogjuk nézni, nem fogunk ott időt tölteni. Ha nem használjuk, nem jönnek a hirdetők, és nem fog tudni megélni – tudtuk meg a szakértőtől. A Facebook – saját álláspontja szerint – semmilyen tartalmat nem állít elő,hiszen nem szerkesztőség, nem médium, hanem szoftvercég, és bárki bármilyen tartalmat feltesz, azért az illető felelős. A jogban létezik egy olyan kategória, hogy közvetítő szolgáltató. A Facebook is annak tartja magát. Annyi felelőssége van, hogy jelentett illegális tartalom esetén viszonylag rövid időn belül eltávolítja azt. Előzetes tartalomszűrési feladata nincs, vagyis előfordulhat, illetve elő is fordul, hogy gyűlöletkeltő, pedofil, erőszakos tartalmak stb. kerülnek fel. Németországban erre válaszként nem olyan régen született törvény, amely azt az álláspontot képviseli, hogy nemcsak közvetítői szolgáltatói szerepe van a Facebooknak, hanem köteles az előzetes szűrésre, és a jogellenes posztok letiltására. Ez azt jelenti, hogy a Facebooknak fenn kell tartania egy csapatot, aki ezeket ellenőrzi. Tagjai szabálykönyv alapján dolgoznak, amely szabályozza a megosztható és meg nem osztható tartalmakat. Ugyanakkor ez azt is jelenti, hogy egy amerikai magáncég titkos szabályzata határozza meg szólásszabadságunk határait. A német törvény erre a problémakörre azt a megoldást adja, hogy a Facebook belső moderálási szabályzatát nyilvánosságra kell hozni, nem lehet titkos anyagok alapján szűrni – mondta el a Facebook szabályozásával kapcsolatban Ződi Zsolt. Megnövekedett Facebook felelőssége: nem tehet úgy, mintha csak egy platform, egy hirdetőtábla volna. Ám az is tény: ez a felelősség nem lehet akkora, mint egy médiacég esetében. Valahol a kettő közt kell új kategóriát találni, olyat, ami több, mint közvetítőcég és hirdetőtábla, de kevesebb, mint médiacég. A szabályozással kapcsolatban léteznek olyan vélemények, hogy államosítani kellene a Facebookot. Szakértők szerint azonban abban a pillanatban, ahogy ez megtörténne, elindulna az elvándorlás róla, és azonnal kialakulna magáncégként a Facebook alternatívája.
