Karácsonyi készülődés

0

Talán ez a legszebb időszak, a készülődés pillanata, amikor meggyújtjuk a gyertyákat a karácsonyfán és átadjuk a kicsi vagy nagyobbacska csomagot szeretteinknek.

Az utolsó napon is fáradhatatlanul járjuk az üzleteket, s közben egy-egy pillanatra fejszámolóművésszé vedlünk. Összeadunk, kivonunk, szorzunk és osztunk, míg végül kiderül, hogy megvehetjük-e még azt a tündéri pulóvert az öcsinek és a kendőt a mamának, vagy inkább keressünk olcsóbbat. Lelkesedünk és letörünk, valóságos lázban égünk és közben vészesen apad a pénztárcánk. Amikor az utolsó tízezresre kerül a sor, összeugrik a gyomrunk, hogy nincs tovább, másra már nem futja…

Mintha minden öröm vagy karácsonyi hangulat a pénzen múlna! Ilyenkor, mint egy mentőkötélbe, nagyanyám emlékébe kapaszkodom. Ő olyan karácsonyi hangulatot tudott teremteni az unokák népes táborának, amelyben talán azóta is csak ritkán volt részem. Egész nyáron készült a pillanatra, mindenféle gyümölcs volt a kertjében, és nagy gonddal szeletelte, szárította a szilvát, almát, körtét. Karácsony előtt fel sem mehettünk a padlásra – ott rejtegette, rakosgatta az ünneprevalót. Amikor aztán este összejött a népes család, nagyanyám meggyújtotta a gyertyát és fonott kosárkába elénk tette a csemegét. Ilyet csak ott, csak nála kaptunk. Már nem is tudom, hogy az ötvenes évekbeli gyermekkoromban másfajta ajándék volt-e a fa alatt, de az aszalt gyümölcs illata ott maradt az emlékeimben.

Ma is vannak leleményes asszonyok, ügyes kezű anyák, apák, nagyszülők, akik a karácsonyi ajándékba belesütik, belefaragják vagy belekötik, horgolják egy kicsit a szívüket is. Lehet, hogy ők adják a legmaradandóbbat!

Tollár Sándor

Töltsön be több kapcsolódó cikket
Még több betöltés Belföld

Vélemény, hozzászólás?

Ezt már olvasta?

Születendő gyermek gondolatai

Csak is velem lehet teljes az életed Gyermeknap van. Ma ezért is többször gondolsz rám, ma…