Karácsonyi készülődés

0

Talán ez a legszebb időszak, a készülődés pillanata, amikor meggyújtjuk a gyertyákat a karácsonyfán és átadjuk a kicsi vagy nagyobbacska csomagot szeretteinknek.

Az utolsó napon is fáradhatatlanul járjuk az üzleteket, s közben egy-egy pillanatra fejszámolóművésszé vedlünk. Összeadunk, kivonunk, szorzunk és osztunk, míg végül kiderül, hogy megvehetjük-e még azt a tündéri pulóvert az öcsinek és a kendőt a mamának, vagy inkább keressünk olcsóbbat. Lelkesedünk és letörünk, valóságos lázban égünk és közben vészesen apad a pénztárcánk. Amikor az utolsó tízezresre kerül a sor, összeugrik a gyomrunk, hogy nincs tovább, másra már nem futja…

Mintha minden öröm vagy karácsonyi hangulat a pénzen múlna! Ilyenkor, mint egy mentőkötélbe, nagyanyám emlékébe kapaszkodom. Ő olyan karácsonyi hangulatot tudott teremteni az unokák népes táborának, amelyben talán azóta is csak ritkán volt részem. Egész nyáron készült a pillanatra, mindenféle gyümölcs volt a kertjében, és nagy gonddal szeletelte, szárította a szilvát, almát, körtét. Karácsony előtt fel sem mehettünk a padlásra – ott rejtegette, rakosgatta az ünneprevalót. Amikor aztán este összejött a népes család, nagyanyám meggyújtotta a gyertyát és fonott kosárkába elénk tette a csemegét. Ilyet csak ott, csak nála kaptunk. Már nem is tudom, hogy az ötvenes évekbeli gyermekkoromban másfajta ajándék volt-e a fa alatt, de az aszalt gyümölcs illata ott maradt az emlékeimben.

Ma is vannak leleményes asszonyok, ügyes kezű anyák, apák, nagyszülők, akik a karácsonyi ajándékba belesütik, belefaragják vagy belekötik, horgolják egy kicsit a szívüket is. Lehet, hogy ők adják a legmaradandóbbat!

Tollár Sándor

Töltsön be több kapcsolódó cikket
Még több betöltés Belföld

Vélemény, hozzászólás?

Ezt már olvasta?

Ötödik éve búcsúztunk Tasaktól – Emlékezés Kovács Attilára

Az Ajkai Bányász és az Ajka Hungalu egykori kitűnő labdarúgója, játékos pályafutása után t…