Iszapömlés – Felmentést kértek perbeszédükben a védők

0

Tizenhárom vádlott esetében végrehajtandó szabadságvesztést indítványozott az ügyész a Győri Törvényszéken, a vörösiszapper megismételt elsőfokú eljárásának szerdai tárgyalási napján.

Az ügyész vádbeszédében a tizenhárom vádlott büntetőjogi felelősségéről beszélt „Magyarország legnagyobb ipari és ökológiai katasztrófájában”.
Közölte: a vádlottak, bár nem előidézői a történteknek, a vörösiszap-katasztrófa következményeit az elvárható magatartással mérsékelhették volna.
Úgy fogalmazott, hogy a per vádlottjainak, a Magyar Aluminium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. egykori menedzsmentjének felelőssége abban áll, hogy a katasztrófát megelőzően, 2010 nyarán felismerték ugyan, hogy veszélyhelyzet állhat elő, de azt nem előzték meg. A katasztrófa bekövetkezte után pedig nem értesítették időben sem a lakosságot, sem az illetékes szerveket – a mentőket, a tűzoltóságot, a rendőrséget, a katasztrófavédelmet, a polgári védelmet, önkormányzatokat, a vízügyi igazgatóságokat és a MÁV-ot. A történtek következményei így még súlyosabbá váltak.
A gátszakadás után a vádlottak csak egymással beszéltek telefonon, és elmentek a 10-es kazettához is, ahol felismerték a katasztrófa nagyságát, de „hírzárlatot rendeltek el”. Tudták, hogy a gátszakadás milyen következményekkel járhat, hogy mi ömlik a kazettából, hogy emberéletek kerülnek veszélybe, ennek ellenére nem nyújtottak segítséget – hangsúlyozta az ügyész. Hozzátette: hatékony közbeavatkozással sokak sérülését és javainak elvesztését megakadályozhatták volna.
Kifejtette: a vádlottak tisztában voltak a Mal Zrt. területén elhelyezkedő északi fal „nem egyenletes süllyedésével”, illetve a 10-es kazettában tárolt vörösiszap szivárgásával – ami jelentősen hozzájárult a katasztrófa bekövetkeztéhez – azonban nem intézkedtek.
Azt mondta, a tározóban vörösiszap felületén túl nagy mennyiségű lúgos, maró hatású vizet tároltak, ami szintén nagyban hozzájárult a katasztrófa bekövetkeztéhez. A kazettát a „józan logika alapján” sem lehetett volna csordultig tölteni, valamint a cég saját biztonsági előírásai sem tették volna ezt lehetővé – tette hozzá.
A szükséges monitoring- és karbantartási kötelezettség elmaradását is komoly veszélyforrásnak nevezte.
Az ügyész szerint a létesítmény üzemeltetői a felelősek a katasztrófáért, bár tervezési, kivitelezési hibák is előfordultak, de ez személyre lebonthatóan évtizedek távlatában nem állapítható meg.
Vádbeszédében azt mondta: közveszély előidézéséért és annak következményeiért üzemeltetési, ellenőrzési, intézkedési mulasztásai miatt tizenegy vádlott, ezeken túlmenően hulladékgazdálkodás rendjének megsértéséért négy vádlott felelős.
Az ügyész a vádlottak bűnösségének kimondását különösen nagy kárt okozva elkövetett közveszélyokozás, halált előidéző gondatlan közveszélyokozás, gondatlanságból elkövetett környezet- és természetkárosítás, valamint hulladékgazdálkodás rendjének megsértése miatt indítványozta.

A vörösiszapperben a vádiratban szereplő és az ügyészi vádbeszédben mondottak egyéniesítését hiányolta a másodrendű vádlott védője a megismételt elsőfokú eljárás pénteki napján elhangzott perbeszédében.

Pál Helga, D. József másodrendű vádlott védője 86 oldalas perbeszédében azt hangsúlyozta, hogy nem volt olyan vádhatósági leírás, amely személyre lebontva mondta volna ki, hogy melyik vádlott pontosan miben bűnös, a bizonyítékok esetében pedig nem mondja ki, hogy melyiket miért és melyiket miért nem veszi figyelembe.
Ilyen értelemben személyre lebontható felelősségről nem lehet beszélni, ehelyett a kollektív felelősség jelenik meg, ami pedig abból fakad, hogy a vádlottak mindegyike a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. alkalmazottja volt – hangoztatta.
Hozzátette, hogy nem meglapozatlanság miatt helyezte hatályon kívül a bűncselekmény hiányában felmentő elsőfokú ítéletet a Győri Ítélőtábla, mert a határozatot azzal indokolta, hogy az elsőfokú ítélet indoklása hiányos volt.
Védencére kitérve  – aki a vállalat műszaki igazgatója volt – úgy fogalmazott, hogy szakértők szerint tervezési hibák sokasága vezetett a gátszakadásig, ezért már a tervezőasztalon kódolva volt a katasztrófa. Mindezek mellett a szakértők azt is megállapították, hogy nem lehetett előre látni sem az altalaj törését, sem annak következményét, a gátszakadást, így műszaki igazgatóként nem lehet védence felelősségét megállapítani.
Pál Helga indítványozta, hogy a másodrendű vádlottat bűncselekmény hiányában mentsék fel.
Pénteken a tizenegyed rendű vádlott védője is bűncselekmény hiányában történő felmentést kért.
A Mal Zrt. Ajka melletti tározójából 2010. október 4-én kiömlő vörösiszap három települést öntött el: Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyt. A katasztrófa következtében tíz ember meghalt, több mint kétszázan megsérültek, több száz ház pedig lakhatatlanná vált.
Tizenöt ember ellen emeltek vádat halált okozó gondatlan közveszélyokozás, gondatlanságból elkövetett környezet- és természetkárosítás, valamint a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése miatt.
A csütörtökön elhangzott perbeszédekben a tizenharmad, tizennegyed és tizenötöd rendű vádlottak védői is bűncselekmény hiányában kértek felmentést.
A kilencedik és a tizenkettedik vádlottak védői csatlakoztak az ügyész szerdán elhangzott indítványához, amelyben a vádlottak felmentését indítványozta, azonban kérték, hogy a  minősítés bizonyítottság hiányában helyett bűncselekmény hiányában minősítésre változzon.

Védence bűncselekmény hiányában kimondott felmentést kérte perbeszédében valamennyi szerdán felszólaló ügyvéd a vörösiszapper megismételt elsőfokú eljárásában szerdán, a Győri Törvényszéken.

Bánáti János, Bakonyi Zoltán elsőrendű vádlott védője az előző tárgyalási napokon elhangzott perbeszédekhez csatlakozva arról beszélt, hogy egy „súlyos, bűnös mulasztásokkal terhelt” tervezési és kivitelezési folyamat vezetett a gátszakadáshoz, mert tervezéskor nem vizsgálták meg a talaj összetételét és reagálását a gáttestre.
Hangsúlyozta, hogy akkor még nem a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt., hanem az állam tulajdonában volt a gyár. A Mal tulajdonába 1997-ben került a gyár, Bakonyi Zoltán pedig 2008-tól vezette.
Kitért arra is, hogy a privatizációs szerződésben foglaltak szerint a tízes kazetta „örök életre szóló műtárgy”, amelynél más szabályra nem kell figyelni, mint amit a tervezéskor előírtak. A vád által emlegetett monitoringrendszer működtetése nem szerepelt az előírások között – mondta. Hozzátette: az elfogadott szakértői megállapítások szerint ha működött volna egy ilyen monitoringrendszer, az sem feltétlenül jelezte volna előre az altalaj törését és a vele járó gátszakadást.
Beszélt arról is, hogy 2008-ig a tározó problémamentesen működött, így Bakonyi Zoltán nem kapott és nem is kaphatott semmiféle tájékoztatást arról, hogy a kazettára különösen oda kell figyelni. Egyetlen hatóság sem állapította meg, hogy a Mal a működésében bármiféle jogszabályt megszegett volna 2008 után – tette hozzá.
A védő a bizalmi elv kérdéskörét említve azt mondta, hogy védence abban bízott, hogy az állam, amikor felállította a szabályokat, tudta, mit miért és hogyan szabályoz, bízott a tervezőkben és a hatóságokban is, amelyek kiadták a működési engedélyt és amelyek folyamatosan ellenőrizték a működést.
Bánáti János elmondta azt is, hogy az első elsőfokú eljárás tényállásának megállapításai minden elemében precízek és pontosak voltak, a bizonyítás mindenre kiterjedően alapos volt. Meglátása szerint felróható mulasztás nem terheli Bakonyi Zoltánt, a tragédia pillanataiban a tőle elvárható módon viselkedett, vagyis először meggyőződött arról, hogy mi történt, majd részt vett a kárelhárításban – emelte ki.
Szerdán a harmad-, negyed-, ötöd-, hatod-, heted- és tizedrendű vádlott védői is bűncselekmény hiányában történő felmentést kértek, egyebek mellett arra hivatkozva, hogy a vádban nincs konkrétan megfogalmazva, hogy mit tettek, amellyel a bűncselekmény fogalmát kimerítették.
Mindegyikük kitért arra, hogy védenceik munkaköri kötelességüknek eleget tettek, és miután értesültek a katasztrófáról, részt vettek a kárelhárításban.

A Mal Zrt. Ajka melletti tározójából 2010. október 4-én kiömlő vörösiszap három települést öntött el: Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyt. A katasztrófa következtében tíz ember meghalt, több mint kétszázan megsérültek, több száz ház pedig lakhatatlanná vált.
    Tizenöt ember ellen emeltek vádat halált okozó gondatlan közveszélyokozás, gondatlanságból elkövetett környezet- és természetkárosítás, valamint a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése miatt.
    A büntetőper csütörtökön folytatódik a nyolcadrendű vádlott védőjének perbeszédével, majd a vádlottak felszólalásával a Győri Törvényszéken.

 

Töltsön be több kapcsolódó cikket
Még több betöltés Belföld

Vélemény, hozzászólás?

Ezt már olvasta?

Minőség és elegancia az íróasztalok világában

Napi közel nyolc órát töltünk mellette – nem is csoda, hogy íróasztalból a csúcsminő…