IM: az emberi jogi biztos nem ismeri a közigazgatási bíróságokról szóló törvényt

0

Az Igazságügyi Minisztérium (IM) visszautasítja az Európa Tanács (ET) emberi jogi biztosának a közigazgatási bíróságokkal kapcsolatos “megalapozatlan állításait”.

A biztos véleménye “vélhetően sajtóinformációkon alapul”, állításai azt tükrözik, hogy nem ismeri “sem a szabályozás hátterét, koncepcionális elemeit, sem az elfogadott törvény szövegét” – írták a tárca péntek esti, az MTI-hez eljuttatott közleményében.
Az IM arra reagált, hogy Dunja Mijatovic, az ET emberi jogi biztosa Áder János államfőhöz fordult pénteken a közigazgatási bírósági rendszer tervezett létrehozása ügyében, arra szólítva fel a köztársasági elnököt, hogy aláírás helyett küldje vissza az Országgyűlésnek a héten elfogadott, erről szóló törvénycsomagot.
Az IM kiemelte: az elkülönülő közigazgatási bírósági szervezet felállításának szükségességét az elmúlt harminc évben a magyar jogtudományban szakmai egyetértés övezi. Azt írták: “2014 óta köztudott, hogy Trócsányi László igazságügyi miniszter – mint a téma nemzetközileg elismert professzora – elkötelezett a szervezetileg elkülönült közigazgatási bíráskodás megteremtése mellett”. Ennek első lépéseként a közigazgatási perrendtartás 2017-ben jelentősen kiszélesítette a közigazgatási perben felülvizsgálható hatósági döntések körét.
Úgy folytatták: a közigazgatási bírósági rendszer alapjait idén tette le az Országgyűlés az alaptörvény hetedik módosításával. Ezzel együtt vette kezdetét a törvényelőkészítő munka, amelyet a bírák és a tudomány képviselőinek bevonásával, rendszeres tájékoztatás mellett, transzparensen végeztek. Az elkészült törvénytervezeteket, mielőtt benyújtották volna az Országgyűlésnek, a magyar jogszabályoknak megfelelően az IM társadalmi egyeztetésre bocsátotta. “A társadalmi egyeztetéstől kezdődően olyan tartalmú észrevétel, mint amilyet a biztos megfogalmazott, nem érkezett” – tették hozzá.
Hangsúlyozták továbbá: a közigazgatási bíróságokról szóló törvény garantálja a bírói függetlenséget. Ezen bíróságok igazgatásában – fűzték hozzá – a bírói önigazgatásnak, a bírósági vezetőknek is jelentős hatásköreik vannak.
Felhívták a figyelmet arra, hogy a közigazgatási bíróságok költségvetésével kapcsolatban a bírói testületeknek vétójoguk van. A rendes bírósági szervezetben irányadó szabályokhoz képest szűkebb körben, a bírói önkormányzati szervek intenzívebb közreműködése mellett lehetséges csak a bírói pályázatok eredménytelenné nyilvánítása. A bírák kiválasztásának folyamatában a nyilvánosság, a jogorvoslati lehetőség és az indokolási kötelezettség biztosítja az átláthatóságot. A miniszternek a bírák kinevezésével összefüggő jogköre törvényileg “rendkívül korlátozott” – áll a közleményben.
Nemzetközi összehasonlításban megállapítható, hogy az elfogadott szabályozásban foglaltnál jóval szélesebb hatáskörrel rendelkeznek egyes európai országok igazságügyi miniszterei, illetve nemzeti parlamentjei. Úgy fogalmaztak: összességében egy “átlátható, kiegyensúlyozott, együttműködésen alapuló és a bírói függetlenséget széleskörű garanciákkal biztosító rendszer” jön létre.
Az IM szerint a törvény rendelkezései megfelelnek az alaptörvénynek és a nemzetközi sztenderdeknek, ezért kérte a kormány nevében a Velencei Bizottság állásfoglalását. A közigazgatási bíróságokról szóló törvény hatálybalépésének időpontját és valamennyi határidőt úgy állapították meg, hogy a Velencei Bizottság véleményét kellő időben, érdemben megfontolhassa a jogalkotó, és – ha szükséges volna – az esetleges korrekciókat elvégezhesse.
Jelezték azt is: a magyar igazságügyi tárca nyitott a párbeszédre, amíg az szakmai érveken és egymás kölcsönös tiszteletén alapul.

 

Töltsön be több kapcsolódó cikket
Még több betöltés Belföld

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Ezt már olvasta?

Távol álltak egymástól a munkaadói és a munkavállalói oldal javaslatai a bértárgyaláson

Távol álltak egymástól a munkaadói és a munkavállalói oldal javaslatai: míg előbbiek a jel…