Hargitai Anna Magna megváltós nővér kapta idén a Parma fidei – Hit pajzsa díjat. A kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából évente odaítélt elismerést Mádl Dalma, Mádl Ferenc korábbi köztársasági elnök özvegye adta át szombaton Budapesten.

Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke köszöntőjében hangsúlyozta: a bolsevik és a náci diktatúra közös vonása, hogy a hatalom megszerzéséért és megtartásáért hasznosnak és célravezetőnek tartja az embertelen tetteket és az erkölcstelenséget.
A 20. századi diktatúrák közül a kommunizmus bizonyult a leghosszabb életűnek. Az 1917 novemberében Oroszországban, majd 1945 után már a világ sok országában berendezkedő elnyomó rendszer összeomlásáig megőrizte demokrácia-, ember- és keresztényellenességét – mondta.
Úgy fogalmazott: a „pusztító rendszer” Oroszország után maga alá gyűrte fél Európát, majd megjelent az ázsiai, amerikai és az afrikai kontinensen is. A különböző országok kommunista rendszerei alapvetően azonosak voltak. Minden kommunista államban voltak „rendszeres és tervezett tömeggyilkosságok” – mondta.
Lezsák Sándor kifejtette: közös volt a kényszermunkatáborok intézménye is, Recsktől és a Hortobágytól kezdve a Duna-delta vidékén keresztül Észak-Koreáig és Vietnamig terjedtek a táborok, amelyekben hasonlóak voltak a kínzási módszerek”. A lakosság csoportokra osztása és egyes csoportok megsemmisítése szintén minden kommunista rendszerben megtalálható.
Hozzátette: a bolsevik és a náci ideológia egyik közös vonása, hogy a nép ellenségeinek megsemmisítésre ítélt csoportjához a származásuk alapján soroltak embereket.
Bolberitz Pál egyetemi tanár, a díj első kitüntetettje Hargitai Anna Magnát méltatva elmondta: a most kilencvenéves szerzetesnő élete nem volt könnyű, hiszen a kommunizmus idején, a szerzetesrendek feloszlatása után „illegális szerzetesként” élt, dolgozott gyárban, fűrésztelepen és ásott lövészárkot is.
Hargitai Anna Magna 1948-ban érettségizett Szentgotthárdon, majd felvételét kérte az Isteni Megváltóról Nevezett Nővérek soproni rendházába. Innen hurcolták el – még novíciaként – a szerzetesrendek feloszlatásakor. Vizsgálati fogságba, majd a fóti internálótáborba került.
Hargitai Anna Magna később fizikai munkát végzett, majd technikusi képesítést szerzett, és a Könnyűipari Minisztériumban dolgozott. Rendtársaival mindvégig tartotta kapcsolatot, sőt, titokban hittanórákat is tartott.
A rendszerváltás és szerzetesrendek újraindulása után a Szent Margit Gimnázium rendi igazgatóhelyettese lett.
A Parma fidei – Hit pajzsa díjat 2002-ben alapította Horváth Béla, volt kisgazda politikus és a 2008-ban elhunyt Gyurkovics Tibor író. Olyan papoknak, szerzeteseknek ítélik oda minden évben, akik a kommunista diktatúra alatt is hűségesek maradtak hitükhöz. Az elismeréssel járó vörösréz pajzs Madarassy István ötvösművész munkája.
A díjátadó ünnepségen részt vett mások mellett Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár és Spányi Antal székesfehérvári megyés püspök.

Budapest, 2018. február 24.
Hargitai Anna Magna megváltós nővér, aki átvette a Parma fidei – Hit pajzsa díjat a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából tartott ünnepségen a Szent Margit Gimnázium dísztermében 2018. február 24-én.
MTI Fotó: Soós Lajos

 

Töltsön be több kapcsolódó cikket
Még több betöltés Belföld

Vélemény, hozzászólás?

Ezt már olvasta?

Minőség és elegancia az íróasztalok világában

Napi közel nyolc órát töltünk mellette – nem is csoda, hogy íróasztalból a csúcsminő…