Gyermekorvosok: indokolatlan terhet ró az iskolai hiányzások igazolása a gyermekorvosokra

A Házi Gyermekorvosok Egyesülete (HGYE) szerint indokolatlan terhet ró a gyermekorvosokra az iskolai hiányzások igazolása, azért ezen a téren a szakmai szervezet változtatásokat szeretne elérni.

Póta György elnök újságíróknak rendezett szerdai háttérbeszélgetésen elmondta, a tanév kezdetétől a nyári szünetig terjedő időszakot figyelembe véve a napi betegforgalom körülbelül 30-40 százalékát teszik ki az iskolai hiányzások orvos általi igazolása olyan esetekben, amikor az igazolás kérése nem kötődik betegellátáshoz.
A szervezet úgy látja, kivitelezhető lenne, és senki nem szenvedne hátrányt, ha a szülő által igazolható napok számát – a jelenlegi általános gyakorlatban alkalmazott három naphoz képest – felfelé módosítanák.
Megjegyezte, hogy jelenleg nincs jogszabályba foglalva, hogy hány napot igazolhat a szülő, azt az iskolák (és óvodák) saját házirendjükben szabályozzák. Mint mondta, ez ügyben már megkeresték az oktatási államtitkárságot, ahol azt a választ kapták, hogy mivel nincs jogszabály a kérdésben, így ezzel az államtitkárságnak nincs dolga.
A HGYE ezért a Klebelsberg Központhoz fordult az ügyben, kérve együttműködésüket.
Póta György úgy véli, a szülők a legtöbb esetben meg tudják ítélni, hogy mikor kell otthon maradnia a gyereknek. A szülő önrendelkezését szeretnék „kiterjeszteni” azzal, hogy egy enyhébb, orvosi vizsgálatot, gyógyszerfelírást nem igénylő betegség, vagy egyéb hiányzás esetén ne kelljen orvosi igazolást vinni az adott oktatási intézménybe, óvodába – tette hozzá.
A HGYE elnöke más témát említve beszélt arról is, hogy a szervezet megújítaná a házi gyermekorvoslás intézményét. Mint mondta, szervezetileg, a képzést tekintve a gyermekgyógyászathoz, szerkezetileg, módszertanban pedig a háziorvosláshoz tartoznak. Hozzátette: a megújítás alapvetően nem pénz, mint inkább jogszabályváltozás kérdése.
Gondot okoz továbbá – mondta -, hogy a nyugdíjba vonulás, elhalálozás miatt megürül gyermekorvosi praxisokat fél év után az önkormányzatok megszüntetik, az érintett gyermekek így vegyes praxisokhoz kerülnek. Ezzel kapcsolatban kifejtette, fél évről öt évre emelnék azt az időt, ami után a helyhatóságokhoz kerülne a praxisjog.
Jelenleg 1500 házi gyermekorvosi praxis működik az országban, azonban az elmúlt hét-nyolc évben száz ilyen praxis szűnt meg, és a házi gyermekorvosi gárda negyven százaléka nyugdíjkorú – jellemezte a helyzetet Póta György.