Fővárosi Közgyűlés – Elfogadták a 2018-as költségvetést

Elfogadta a fővárosi önkormányzat 2018-as összevont költségvetését a Fővárosi Közgyűlés szerdán.

A költségvetési rendelet az önkormányzat költségvetési bevételeit 245 milliárd 356 millió 248 ezer forintban, kiadásait 376 milliárd 829 millió 678 ezer forintban állapítja meg. Az így keletkező 131 milliárd 473 millió 430 ezer forintos hiányt az előző évek maradványának – 36 milliárd 397 millió 166 ezer forintos – igénybevételével, a hitelszerződések alapján lehívni tervezett 75 milliárd 672 millió 880 ezer forintból, a belföldi értékpapírok – 19 milliárd 230 millió 189 ezer forintos – bevételeiből, valamint lekötött bankbetétek megszüntetéséből – 173 millió 195 ezer forint – finanszírozzák.
A testület 20 igen és 5 nem szavazattal, 3 tartózkodás mellett fogadta el a 2018-as költségvetést.
Bagdy Gábor pénzügyekért felelős főpolgármester-helyettes azt mondta, hogy „igen feszített” a költségvetési terv, ami komoly kihívást jelent, mind bevételi, mind kiadási oldalról egy fegyelmezett működést feltételez. Ezen túlmenően teljes mértékben biztosítja a főváros működőképességét és a legfontosabb fejlesztéseit – jelentette ki.
Bagdy Gábor beszámolt arról is, hogy a tavalyihoz képest 10 milliárd forinttal több iparűzésiadó-bevétellel számolhat idén a főváros.
Tokody Marcell (Jobbik) arról beszélt, hogy szerinte a fővárosnak évről évre válságköltségvetése van.
Horváth Csaba (MSZP) azt mondta, „nem ez lesz az a költségvetés, amely bekerül a főváros aranykönyvébe”. Szerinte az idei költségvetés a kormányzattal szembeni kiszolgáltatottság és az eladósodás költségvetése.
Tarlós István főpolgármester erre reagálva azt mondta, ugyan fejlesztési hitelre szorulnak, de 2010 óta – az azt megelőző időszakkal ellentétben – működési hitelt sem a főváros, sem a BKV nem vett fel. Mint rámutatott, 2010-ben az új városvezetésnek mintegy 251 milliárd forintos adóssággal kellett szembenéznie.
Kocsis Máté (Fidesz-KDNP) józsefvárosi polgármester, önkormányzati és rendészeti tanácsnok azt mondta, hogy a költségvetés elfogadása nem kényszer, hanem lehetőség az előrelépésre. Kérte a tanácsnoki keret 15 millió forinttal történő csökkentését a bűnmegelőzési keret javára.
A Tarlós István, Bagdy Gábor és Kovács Péter, a költségvetési bizottság elnöke által jegyzett előterjesztésben azt írták: a bérjellegű kiadási többletek, a szolidaritási adó, a 3-as metróvonal felújítása költségeinek következtében 2018-ban a működési egyensúly biztosítása jelentős nehézségekbe ütközik.
A működési kiadások 35 milliárd forinttal, a működési bevételek pedig 17 milliárd forinttal növekszenek. A működés pénzügyi egyensúlyát csak bő 18 milliárdnyi pénzmaradvány igénybevételével tudják biztosítani.
Kifejtették: a béremelések összességében több mint 13 milliárd forinttal növelik a „működésikompenzáció-igényeket”, valamint a 3-as metróvonal többéves felújítása a metrópótlás miatt jelentős többletköltségekkel jár. Egyidejűleg a közösségi közlekedés finanszírozásában az állami hányad újabb 3 milliárddal csökken, 2018-ban 12 milliárd forint lesz.
Meghatározó változás továbbá, hogy az elmúlt évvel ellentétben 2018-ban a fővárosi önkormányzatnak is fizetnie kell a szolidaritási hozzájárulást, legfeljebb 5 milliárd forintot. Tavaly – mint írták – ez a kiadás nem terhelte az önkormányzatot, de az állam ezt ellensúlyozandó nem juttatott általános működtetési támogatást – 2 milliárd forintot -, valamint az egy- és kétszámjegyű országos főbb közlekedési utak karbantartására korábban kapott félmilliárd forintos támogatást sem biztosította.
E két támogatás 2018-ban is kiesik, így összességében a korábbi évek gyakorlatához képest ez 7,5 milliárd forint forráskivonást jelent a közösségi közlekedéstől eltekintve is – mutattak rá.
Azt írták, tehermentesítésként két tétel jelentkezett: a 10 milliárd forinttal magasabb összegben tervezhető iparűzésiadó-bevétel és a 4,9 milliárddal több osztalékbevétel, amely a közműszolgáltató cégeknél döntően 2017-ben keletkezett.
Az iparűzésiadó-bevétel növekedése a kedvező gazdasági folyamatok eredménye, és várhatóan tartósan kalkulálhat vele az önkormányzat – tették hozzá.
Az elfogadott javaslatban rámutattak arra is, hogy a fejlesztéseknél a szokásosnál nagyobb forráshiány leküzdése okozott gondot. A megkezdett beruházások közbeszerzési és egyéb okok miatt nem zárulnak le a tervezett határidőre, illetve esetenként számottevően többe kerülnek a tervezettnél. Ez jelentősen megterheli a költségvetést.
Mivel csak minimális működési többlet tervezhető 2018-ban, a fejlesztés forrásai között csak ez a minimális működési többlet tervezhető. A már meglévő pénzeszközein és az állami, európai uniós támogatásokon kívül a főváros csak a megkötött hitel- és kölcsönszerződéseit használhatja fel – írták.
Az egyik legjelentősebb feladatként a 3-as metró felújítását jelölték meg. A metrókocsik felújításának finanszírozását a főváros javarészt egy 60 milliárdos kereskedelmi banki hitelből biztosítja, amelyből idén 30 milliárd forintot terveznek lehívni. Az infrastruktúra felújítását 137,5 milliárd forint értékben az állam finanszírozza, a fennmaradó 40,6 milliárd forintot a fővárosnak saját forrásaiból kell biztosítania.
Kitértek arra is, hogy a költségvetésben már szereplő beruházásokon kívül új feladatok csak állami segítséggel lesznek indíthatók.
Írtak arról is, hogy a metrófelújítás önerejével kapcsolatban nem zárultak még le a kormánnyal folytatott tárgyalások, mindez lehetőséget teremt arra, hogy a kormány nagyobb szerepet vállaljon a finanszírozásban.