Fidesz: feketén-fehéren eldől, ki akar kamupártokat indítani

A Fidesz frakcióvezetője szerint a kampányfinanszírozási törvény zárószavazásán feketén-fehéren eldől, ki akar kamupártokat indítani a választáson.

Gulyás Gergely keddi budapesti sajtótájékoztatóján kifejtette, hogy az ellenzéki pártok egyetlen érdemi kritikája az úgynevezett kamupártokkal kapcsolatban volt a szabályozás megváltoztatása után, s mind a Jobbiknak, mind az MSZP-nek voltak erre vonatkozó javaslatai. A kormánypárt egy egyértelmű, világos módosítást terjesztett elő, ami fél százalékos eredmény alatt visszafizettetné az állami támogatást, előzőleg pedig nyilatkozni kellene a párt vezető testületéről, amelynek tagjai vagyonukkal felelnének – ismertette.
A kormánypárti politikus jelezte, hogy a törvénymódosítás kétharmados támogatást igényel a két hét múlva következő szavazáson, s aki nem támogatja, az olyan érdekből teheti, hogy kamupártot akar indítani.
Gulyás Gergely beszámolt arról is, hogy a családi házak kötelező kéményseprésének eltörlésére vonatkozó javaslatról a képviselőcsoporton belül is voltak viták, a többségi álláspontnak megfelelően el fogják fogadni az indítványt. Ez az egyéni felelősséget állítja a középpontba – magyarázta, jelezve: az egy albetétes családi házaknál továbbra is lehetőség lesz bármikor ingyenesen igénybe venni a szolgáltatást.
Az eddigi gyakori problémák közé sorolta, ha az ott lakó nem volt otthon az ellenőrzés időpontjában. Megerősítette: az ingyenesség fennmarad. Egy családi ház esetén jobban érvényesülhet a kéményseprés kontrollja abban az esetben, ha mindenki maga dönt arról, mikor indokolt az egyébként ingyenes kéményseprésre sort keríteni – mondta.
Közölte azt is, hogy Áder János köztársasági elnök észrevételeit követően utánanéztek a szén-monoxid-mérgezések alakulásának és arra jutottak, hogy a számok nem igazolják az aggályt.
Továbbra sem számítanak negatív következményekre – mondta Gulyás Gergely, aki azt is megjegyezte: nyilvánvaló, hogy a döntés szembemegy a kéményseprőlobbi érdekeivel, megértik a tiltakozást.
A Fidesz frakcióvezetője azt is megerősítette, hogy a kormánypártok részt vesznek a devizahitelesek helyzetéről kezdeményezett parlamenti vitanapon. Mint mondta, 2002 és 2010 között tömegesen adósodtak el az emberek; 2010-ben például a teljes pénzügyi szektorban a devizában fennálló hitelek aránya 67 százalékot tett ki, összességében több mint 1 millió szerződés volt, ennek 90 százaléka  svájci frankban.
A svájci frankban eladósodást azért tartotta különösen felelőtlennek, mert míg az euró bevezetésére volt vállalt célkitűzés, a svájci frankra ilyet senki nem vállalt. A legnagyobb bajt a bankok tisztességtelen magatartása mellett az okozta, hogy a svájci frank az euróhoz képest is 25 százalékot erősödött – értékelt.
Gulyás Gergely szerint egyebek mellett a végtörlesztés, az árfolyamgát, az eszközkezelő és az új forint alapú elszámolás révén sikerült elérni, hogy 2015 végére a teljes lakossági hitel alig 1 százaléka volt devizaalapú, „egy több mint egymillió embert érintő társadalmi robbanással és csődhelyzettel fenyegető rendkívüli helyzetből sikerült kiutat találni” – fogalmazott, jelezve: továbbra is keresik a lehetőséget, hogyan tudnak segíteni azoknak, akik bent ragadtak.
Kérdezték arról is, hogy Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője Balázs Péter volt külügyminisztert hozta szóba mint a baloldal lehetséges miniszterelnök-jelöltje. Azt felelte, ő is olvasta, hogy az MSZP felkérte Balázs Péter, aki azonban cáfolta a tárgyalásokat. „Első olvasásra azt gondoltam, hogy Balázs Péter kiváló színművészről van szó, (…), úgy gondolom, ha a baloldali miniszterelnök-jelölt kereső castingot nézzük, akkor oda sokkal inkább egy színészt kell lassan találni”, komoly ember ezt nem fogja vállalni – jelentette ki.
A Balázs Péter esetleges katonai hírszerzői múltját firtató kérdésre pedig azt mondta: nincs erről információja, de ha valaki a közéletben szerepet vállal – mint ahogy ezt miniszterként és korábbi nagykövetként megtette -, akkor a múltjának átláthatóságával kapcsolatban számadási kötelezettsége van.
A frakcióvezető egy másik kérdésre azt mondta: a munkaadóknak és a munkavállalóknak kell közös álláspontot kialakítaniuk arról, hogy december 24. munkaszüneti nap legyen-e.